193174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adagoló üvegszálak képzésére
193174 A találmány tárgya eljárás és adagoló üvegszálak képzésére, amelynél a szálképző elem nyílásaiból olvadt üvegáramokat bocsátanak ki és ezekből üvegszálat nyújtanak. Folyamatos üvegszálak képzésénél általánosan ismert megoldás, hogy villamosán fütött;platinaötvözetű adagoló vagy persely alsó falában lévő, egymáshoz közelálló nyílásokból egyedi olvadt üveg áramokat bocsátanak ki. Az adagolóval társított berendezés az üvegáramokat szálakká húzza vagy vékonyítja, amely szálak vagy folyamatosak vagy szakaszosak. Általában két típusú folyamatos száladagoló ismert. Az első hagyományos berendezés, amelyet szélesebb körben alkalmaznak, az alsó falban nyílásokkal van ellátva, amelyek a külső felületéből kiálló csúcsokban végződnek. A másik újabban kifejlesztett típusnál az alsó fal külső felülete, amelyben a nyílások vannak, sík felület. Az első típust mint „csúcsos“ adagolót ismerik, ilyet ismertet a 24 060 sz. US reissue szabadalmi leírás és a 4 222 757 és 4 321 077 sz. US szabadalmi leírás. A második típust „csúcs nélküli" adagolónak nevezik és ilyen megoldás található a 3 905 790 sz. US szabadalmi leírásban. A harmadik típusú folyamatos száladagoló kibővített „csúcsokat" alkalmaz, amelyek mindegyikén több nyílás van, amelyek „csúcs nélküliek". így ez az adagoló egy „csúcsos- csúcs nélküli" hibrid adagoló. Mindezideig a csúcsnélküli adagolók a beindításnál és a szálképzés során elárasztást okoztak, ha a szál elszakadt. Az elárasztás a beindítást lassúvá teszi és megszakítja a szálképzést, amikor a szálelvékonyítas művelete megkezdődik. Ezzel ellentétben a csúcsos típusú adagolók nem hajlamosak az elárasztásra. A csúcsos típusú adagolók, kiugrásaik végeinél, az egyenként kibocsátott olvadt üvegáramokat elszigetelik egymástól és így megakadályozzák, hogy az olvadt üveg az alsó fal külső felületét elárassza. A csúcsnélküli adagolóknak nincs meg ez az áramlás szigetelő képessége. Ezeket a különböző típusú adagolókat a „szálfátyolba" csepegő üvegcseppek megkárosítják a szál elvékonyodása közben. Ha a szál elvékonyítása közben a szál eltörik, akkor az eltört szálhoz tartozó nyílásból olvadt üveg csepeg ki, az olvadt üveg egy kis göböt vagy cseppet képez, amely addig nő, amíg tömege arra kényszeríti, hogy a nyílásról az elvékonyított fonalba essen le. Ha csak egyetlen csepp behatol a szálfátyolba, akkor ez további szálakat szakít szét és az ebből adódó megszakítás addig folytatódik, amíg az egész adagolót újra kell indítani. A találmány feladata, hogy olyan eljárást és adagolót hozzon létre üvegszálak képzésére olvadt anyagból, amely az eljárás megszakításának veszélyét az elárasztás, ill. a buborékcseppek képződése miatt a minimumra csökkenti. i 2 Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az üvegszálak képzésére alkalmas eljárásnál, amelynél szálképző elem nyílásaiból olvadt üvegáramokat bocsátanak ki, és az üvegáramokból üvegszálat nyújtanak, az olvadt üveget az üvegáramokat képező elem nyílásaihoz a normál szálképzés alatt juttatjuk el, mégpedig olyan üzemelési nyomáson, amely kisebb mint a szál törésekor az egyik nyílásnál a cseppben lévő belső nyomás, de nagyobb mint a kúpokban lévő belső nyomás a nyújtás folyamán és a szálakat a nyílásoknál képzett üvegkúpokból nyújtjuk. Az üzemelési nyomást úgy állítjuk be, hogy az maximálisan az atmoszférikus nyomással legyen egyenlő. Indulásnál az olvadt üveget a nyílásokon átkényszeiítő nyomáson juttatjuk a nyílásokhoz és amikor a szálképzés megkezdődik, a nyomást az üzemeltetési nyomásra csökkentjük le. Az olvadt üveget áramlási ellenállást adó eszközön, előnyösen nyomólapon át juttatjuk a nyílásokhoz és az olvadt üveg nyomását a nyílások felett úgy állítjuk be, hogy a nyomás fordítottan arányos a nyílásokon átáramló teljes mennyiséggel. A szálképző elem előnyösen nyílásokkal perforált lemez, amelynek alsó felületét olyan hőmérsékletre szabályozzuk, hogy az kisebb legyen, mint az üveg hőmérséklete a perforált lemez felett és ez kisebb, mint az a hőmérséklet, amelynél az üveg szétterül a perforált lemezen. Az olvadt üvegtestet közvetlenül a perforált lemez felett a lemez alsó félületének hőmérsékleténél 93,5°—204°C-al nagyobb hőmérsékleten tartja. A találmány szerinti eljárásnál tehát az olvadt üvegtestet nyílásokkal ellátott laphoz, továbbiakban perforált lemezhez szállítjuk és a nyílásokból olvadt üvegáramok indulnak ki, amelyeket a perforált lemez alsó külső felületén lévő szálképző lapokból kiindulva szálakká vékonyítunk el. A találmány szerinti eljárásnál a szál elvékonyítása alatt az olvadt üveg nyomását a perforált lemez felett csökkentjük olyan értükre, amely kisebb, mint a nyújtás megszűnésekor képződő csepp vagy gömb belső nyomása, de nagyobb, mint a szálképző kúpokban lévő belső nyomás az elvékonyítás alatt, azonkívül a perforált lemez alsó felületét és a szálképző kúpok alsó felületét olyan hőmérsékleten tartjuk, amelyen az olvadt üveg nem árasztja el a perforált lemez alsó felületét. A pe-forá11 lemez felett az olvadt üveg nyomása nem elegendő ahhoz, hogy legyőzze az olvadt üvegcsepp belsejében képződő nyomást, amely akkor képződik, ha a szál elvékonyítása egy adott nyílásnál megszakad és így az üvegcsepp vagy gömböcske nem fog megnőni és leesni, mivel a felette fekvő kisebb nyomású olvadt üvegtestből a nyíláson keresztül nem lehet bele üveget táplálni. Azonkívül a perforált lemez és az 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
