193171. lajstromszámú szabadalom • N-(diklór-acetil)-N-szubsztituált-glicin-N',N'-diszubsztituált-amid származék antidótumot, vagy hatóanyagot és antidótumot együttesen tartalmazó herbicid készítmények, valamint eljárás az antidótum előállítására
193171 képletben R,, és R2 egyező vagy eltérő, és hidrogénatomot, 1-8 szénatomos alkil-, 2-8 szénatomos alkenil-, 5-6 szénatomos cikloalkil-, benzil-csoportot, továbbá adott esetben egy vagy két 1-3 szénatomos alkil-csoporttal, vagy halogénatommal szubsztituált fenilcsoportot jelent, de R, és R2 együttesen hexametiléncsoportot is alkothat, R3 pedig 1-5 szénatomos alkil-, 2-5 szénatomos alkenil-, vagy benzil-csoportot jelent, — jelentősen csökkentették a (III) általános képlettel jellemzett tiokarba- '0 mát — mely képletben R4, R5 és R6 egyező vagy eltérő, és 1-5 szénatomos alkil-csoportot jelent — valamint a (IV) általános képlettel jellemzett klór-acetaniiid — mely képletben R7 és R8 egyező vagy eltérő, és 1 -5 szénatomos . alkilcsoportot, míg R9 1-4 szénatomos alkoxi-1-4 szénatomos alkil- és 1-4 szénatomos-alkil-csoportot jelent — herbicidek kultúrnövényt — főként a kukoricát — károsító hatását. Az (I) általános képletű antidotumokkal végzett dózis-hatás vizsgálatok azt mutatták, 20 hogy a kísérletekbe vont herbicideknek gyakorlatban használt adagjához (100%) a fenti vegyiiletekből antidótumként hozzáadott 0,5- 64% mennyisége 95% valószínűségi szinten szignifikánsan javította a mért, illetve becsült mutatókat. A találmány szerinti készítményekke! végzett biológiai kísérleteket az alábbi példákon mutatjuk be. 120. példa A kísérlet sorozatot 1,13 dm2 felületű te- ' nyészedényekben végeztük négyszeres párhu- 30 zamos. ismétlésekkel. A tenyészedényekbe először 400 g légszáraz, 2 mm lyukbőségű szitán átszitált, 1,4% humusztartalmú 61 Aranyféle kötöttségi számú, 7,5 pH-jú réti talajt mértünk be, majd ezekre helyeztük el a tesztnövények magvait, az MVTC 596 kukoricát (Zea 35 21 mays) 15 szem/edény, zöld muhart (Setaria viritus) 0,5 g/edény elosztásban. Ezután a magvakat 200 g talajjal betakartuk, majd elvégeztük a vegyszeres kezeléseket a talajra történő permetezéssel. A hektárra vonatkozó adagokat átszámoltuk a tenyészedény felületére. A permetlé készítéséhez 20-20 ml vizet adtunk a készítményekhez. A vegyszeres kezelés után a tenyészedényekbe még 100 g talajt mértünk be, majd a vízkapacítás 65%ig megöntöztük, s a nevelés folyamán naponkénti öntözéssel biztosítottuk az azonos talajnedvességet. A növényeket HgMI/D 400 W-os fénypótló lámpák alatt neveltük 14 órás megvilágítási ciklusban. A napi átlagos hőmérséklet 25°C volt (23°C minimum, 27°C maximum). A kísérletek értékeléséhez kezeletlen kontroll növényeket neveltünk, összehasonlításul a már ismert, és a gyakorlatban széles körben használt R-25788 kódjelű [N,N-diallil-2,2-diklór-acetamidj antidotummal kombinált készítményekkel is végeztünk kísérleteket. Az értékelést a kezeléstől számított tizennegyedik napon végeztük el a kukorica hajtáshosszának mérésével, valamint az alaktani változásokkal, melyeket bonitáltunk. A bonitáláshoz az alábbi skálát használtuk: 100% ép, egészséges kukorica 87% enyhe levélcsavarodás, torzulás 75% közepes szárcsavarodás, levéldeformálódás, torzulás 50% teljes torzulás, leáll a növekedés és fejlődés. Az egyszikű gyomként vetett zöld muhar minden kezelésben kipusztult, tehát az (I) általános képletű vegyületek antidotáló hatása erre a fajra nem terjed ki. 22 IV. táblázat 5,6 1/ha EPTC [N^-di/n-propi1/-S-etil-tiokarbamatj-hoz adagolt /I/ általános képletű antidotumok védőhatása kukoricára /adatok a kezeletlen kontroll %-ában/. Kezelések Kukorica Haj tás-hossz% Küllem antidotum adag a hatóantidotum adag a anyag %-ában hatóanyag %-ban 8 16 8 16 EPTC 72EC 35 50 EPTC+R-25788 95 a, b 98 a, b EPTC+I. tábl. szerinti 1. sorsz. vegy . 56 b 78 b 70 b 80 b 2. 49 b 69 b 65 b 80 b 3. 33 37 55 55 4. 29 29 55 55 5. 45 58 b 65 b 70 b 6. 29 36 50 50 7. 31 24 55 50 &■ 29 29 50 55 12
