193168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, valamint mintakamra kondenzált halmazállapotú kis- és közepes abszorpciójú átlátszó vagy nem átlátszó minták fotoakusztikus vizsgálatára

193168 8 A 2. illetve a 6. ábra szerinti megoldás­nál nem átlátszó 31 minta mérésénél a 33 mintatartó a 36 második zárószervben kialakí­tott henger alakú üregben van elhelyezve. A 34 belsőtér és a 37 mikrofon között belül­ről a 44 záróképeny 43 hengeres furatába illesztett korong alakú 51 árnyékolószerv van. A 6. és 7. ábra szerinti megoldásnál az 51 árnyékolószerv a 44 záróköpeny furatába illesztett korong, melyben a korong vastagsá­gához képest kisebb ármérőjű 52 furatok vannak. A 2. ábra szerinti megoldásnál a 33 minta­tartó korong alakú tárcsa, melyben a 31 min­ta részére korong alakú süllyesztés van. A 4. ábra szerinti megoldásnál átlátszó minták mérésénél a 36 második zárószerv 45 vállas furattal van ellátva, a 45 vállas furat­ban két, 47 első és 49 második gumigyűrű fogja közre a korong alakú vizsgálandó 46 átlátszó mintát. A hermetikus zárást a 36 második zárószerv csavaros rögzítésénél 48 szorítógyűrű és a 34 belső térben a 36 második zárószerv falához illeszkedő 54 perem bizto­sítja, mely a 44 záróköpeny belső részét képezi. Nem átlátszó minták vizsgálata esetén az akusztikus 21 mintakamra második 36 záró­szervének kialakítását a 2. ábra .mutatja. Ennél a kialakításnál az akusztikus 21 minta­­kamra belső felületét tükörszerűen fel keli polírozni és gondoskodni kell az 51 árnyékoló­­szerv alkalmazásával a 37 mikrofon ár­nyékolásáról. A 31 mintára a 32 bevezető­nyíláson keresztül intenzitásmodulált fény ér­kezik. A beérkezett fényt a 31 minta elnyeli, a 31 minta abszorpciós tulajdonságaitól függő mértékben. Ez a körülmény a 31 mintá­ban hanghullámokat hoz létre. Ezeket a hang­hullámokat a Helmholtz-rezonátornak kikép­zett 21 mintakamra felerősíti és ezt a felerő­sített hanghullámokat a 37 mikrofon detektál­ja. A Helmholtz-rezonátor a 34 belső térből és a 32 bevezetőnyílásból ált. A 32 beveze­tőnyílás az átmérőjéhez viszonyítva hosszá cső, amely a külvilágot a 34 belső térrel összeköti. A 34 belső tér térfogata, vala­mint a 32 bevezetőnyílás keresztmetszete és hossza együttesen határozzák meg a rezonátor jellemzőit, vagyis a rezonanciafrekvenciát és a jósági tényezőt. A rezonancia úgy jön létre, ha a 12 fénymodulátor frekvenciáját a Helm­­holtz-rezonátoros erősítő rezonanciafrekven­ciájára állítjuk, a 12 fénymodulátor frekven­ciáját a Helmoltz-rezonátoros erősítő rezonan­ciafrekvenciájára állítjuk, a 12 fénymodulátor frekvenciahangolását íázisdetektor biztosítja. Nagyérzékenységű méréseknél az akuszti­kus 21 mintakamrát zajszegény környezetbe kell elhelyezni. A kamra nyitottsága miatt érzékenyebb a külső zajokra, így a kamrát akusztikusán is szigetelni kell. A 21 minta­kamra anyaga nagy hőkapacitású anyag, pl. rozsdamentes acél vagy alumínium. 7 Nagy áteresztőképességű átlátszó 46 min­ták esetén — ahogy ez a 4. ábrán látha­tó- az átlátszó 46 minta a 32 bevezetőnyílás­sal szemközti oldalon van elhelyezve. A min­tatartó olyan, hogy a kristályból készített korong alakú átlátszó 46 minta a 47 első és a 49 második gumigyűrűvel összeszerelt álla­potban hermetikusan zárja a 34 bélső teret. Mivel ez a 46 áltlátszó minta maga képezi a megvilágító fény ablakát, a gerjesztő fény szóródása elhanyagolható, így a 37 mikrofon külön árnyékolást nem igényel. Ennél az el­rendezésnél a fény keresztülhalad az akusz­tikus 21 mintakamra 34 belső terén anélkül, hogy a kamra belső falával kölcsönhatásba kerülne. Ela a 46 általátszó minta megvilá­gított felülete /a hangforrás felülete/ na­gyobb, mint a 32 bevezetőnyílás keresztmet­szete, akkor a Helmholtz-rezonátor erősítő ha­tása tovább fokozható. Az 1. ábrán látható 16 nyalábosztó a 15 harmadik sugárnyaláb egyrészét, pl. 10%-át merőlegesen eltéríti és mint 18 eltérített sugár­nyalábot a 22 referenciakamrába vezeti. A 22 referenciakamrában van a referenciaminta elhelyezve. A 22 referenciakamra belső tere zárt és sokkal kisebb térfogatú, mint az akusz­tikus 21 mintakamra. A referenciamintának olyannak kell lennie, hogy abszorpciós tulaj­donságai a vizsgálandó fényhullámhossz tar­tományban ne változzanak. Ez azt jelenti, hogy azonos moduláló /szaggatási/ frekven­cia* feltételezve, a referenciamintán keltett hang intenzitása csak a fényintenzitástól függjön, a fény hullámhosszától nem. Az ilyen módon keltett referenciajel alkalmas arra, hogy azzal a mintajelet összehasonlít­va a 10 fényforrás spektrálís és intenzitás­­beli ingadozásait kiküszöböljük. .Referencia­­mintaként kiválóan megfelel az a porózus korom, amit pl. az acetiléngáz tökéletlen égetésével nyerünk. Ebből elegendően vastag réteget alkalmazva, tökéletes referenciamintát kapunk. Elméleti és kísérleti megfontolások alapján az akusztikus 21 mintakamra térfoga­tál bizonyos korlátok között minimalizálva maximális fotoakusztikus jelet kapunk. Ebben az esetben a szaggatási frekvencia széles ta 'tományában a referenciaminta azonos jelet szolgáltat. A 21 mintakamrában és a 22 referencia­­kamrában alkalmazott 37 mikrofonnal szem­ben két alapvető követelményt támasztunk: Egyrészt érzékenységük legyen minél na­gyobb, másrészt a szórt fényre ne adjanak fotoakusztikus jelet. E két következménynek a fémfólia-membránnal ellátott kondenzátor­­-mikrofonok felelnek meg legjobban. A máso­dik követelménytől akkor lehet eltekinteni, ha a 21 mintakamra, vagy a 22 referencia­­kamra kialakítása olyan, hogy szórt fény nem juthat a 37 mikrofonra. Ha a szaggatási frekvenciát széles frekvenciahatárok között változtatjuk, akkor a mikrofon frekvenciaátvi­telére is megkötést kell tenni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 o

Next

/
Thumbnails
Contents