193168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, valamint mintakamra kondenzált halmazállapotú kis- és közepes abszorpciójú átlátszó vagy nem átlátszó minták fotoakusztikus vizsgálatára

193168 A találmány tárgya eljárás és berendezés, valamint mintakamra kondenzált halmaz­­állapotú kis és közepes abszorpciójú átlátszó, vagy nem átlátszó minták fotoakusztikus vizsgálatára. Mint ismeretes, az optikai spektroszkópia sokoldalú alkalmazhatósága és roncsolásmen­­tes jellege miatt ma is széles körben hasz­nált eszköze az anyagvizsgálatnak. E vizs­gálatok során hagyományosan az anyag transzmissziós képességét, illetve reflexióját tanulmányozzák. Az optikai spektroszkópia felbecsülhetetlen szerepet játszott az át­látszó anyagok/oldatok, kristályok/ és a tükörszeruen reflektáló felületek tanul­mányozásánál. Vannak azonban olyan anyagok/gázkeve­­rékek, transparens egykristályok/, amelyek abszorpciója annyira kicsi, hogy a primer nyaláb szinte csillapítás nélkül halad át a mintán. Ezek mérése így nehézségekbe üt­közik. A felmerülő nehézségek áthidalására jó­­néhány módszert fejlesztettek ki az évek során. Ezek közé tartozik a fotoakusztikus spektroszkópia is. A fotoakusztikus spektro­­szkópia/Photoacustic Spectroscopy, a to­vábbiakban PAS/, a 70-es években kifej­lesztett optikai módszer a nehezen vizsgálható minták tanulmányozására. Ez az eljárás abban különbözik alap­vetően a hagyományos módszerektől, hogy a fotonok és az anyag kölcsönhatását itt az abszorbeált energia közvetlen mérésével ta­nulmányozzák. A mérés során a vizsgált mintára intenzitásmodulált, monokromatikus fénnyalábot ejtenek. Ha a minta a ráeső fotonok egy részét elnyeli, akkor belső ener­giaszintjei gerjesztődnek. Ezek a nívók a to­vábbiakban legerjednek, az elnyelt energia egy része vagy egésze sugárzás nélküli átmenetek során hővé alakul. Gázok esetén ez az energia a molekulák kinetikus ener­giájaként, szilárd testek és folyadékok esetén pedig az ionok és atomok rezgési energiája­ként jelenik meg. Mivel a belső fény intenzitás­modulált, a minta belső fűtése is ilyen lesz. A PAS-ban éppen ezt a periodikusan vál­tozó belső fűtést mérik, a módszer Így szoros kapcsolatban van a kalorimetriával. Az ott szokásosan alkalmazott hőérzékelők érzékeny­sége és működési sebessége azonban nem al­kalmas a PAS céljára. Alkalmasak viszont azok a módszerek, amelyek a hőfejlődés következtében bekövetkező nyomás és térfogat változásokat detektálják. Gázok esetén a tér­fogat változások nagyok lehetnek, itt igen kiváló érzékelő eszköz a kondenzátor vagy a dinamikus mikrofon. A mikrofonok alkalmazását a PAS-nál csak az a körülmény korlátozza, hogy a modu­lációs írekvenciatartómány korlátozott, csak 50 KHz-nél kisebb frekvenciatartományban alkalmazható. Szilárd és folyékony halmazállapotú minták esetén két lehetőség is adódik: az egyik 1 2 lehetőség, hogy periodikus melegedés-hűlés következtében kialakuló nyomás- vagy feszült­ségváltozást piezoelektromos átalakítóval elektromos jellé alakítják. Porok, gélek esetén azonban nem oldható meg a vizsgálandó minta akusztikus csatolása az érzékelőhöz, ilyenkor az előbbi megoldás elkerülhetetlen. Az említett megoldásnál azt használják ki, hogy a mintaanyag periodikus fűtése perio­dikus hőáramot eredményez a környezet felé. Ha a mintát valamilyen, fényt nem abszor­beáló gáz veszi körül, akkor a hőáram a gáz­ban hanghullámok keletkezéséhez vezet. Ezek a hanghullámok aztán mikrofonnal de­tektálhatok. Ez a módszer kevésbé közvetlen, de olyan anyagoknál, ahol a felület és a térfogat aránya nagy, nagy érzékenységet lehet elérni. Az intezitás-modulált elektromágneses sugárzásból elnyelt energiával arányos elek­tromos jelet elektronikusan kell feldolgozni, így a jelet a zajháttérből ki kell emelni, fel kell erősíteni és meg kell mérni. A mintára ejtett fény hullámhosszát változtatva, annak függvényében az akusztikus jel nagyságát rögzítve, alakul ki a fotoakusztikus spektrum. Ez a spektrum azt az információt hordozza, hogy a minta adott hullámhosszú fényből mennyi energiát alakított át hővé. Az el­nyelt, de visszasugárzott/lumineszcencia/ vagy a fotokémiai folyamatokban eltárolódó energia nem ad járulékot a fotoakusztikus jelhez. Egy fotoakusztikus mérőberendezést is­mertet a 4.184.768 számú US szabadalmi leírás. A modulált sugárnyaláb egy ablakon át jut a gázzal töltött mintakamrában el­helyezett mintára. Ennek a berendezésnek hátrányait rövi­den a következőkben foglalhatjuk össze: — a mintakamra ablaka koherens hamis jelet ad; — a zárt kamra az akusztikus jelet nem erősíti; — a minta abszorpciójának meghatározá­sához ismert abszorpciójú /referencia/ minta és mintacsere szükséges, így a fényforrás intenzitásának változásai hibát okoznak a mérésben. A találmánnyal célunk a fentiekben vá­zolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszö­bölése és olyan eljárás és berendezés kiala­kítása, melynél a mintakamn ablakán nem jön létre koherens hamis jel. Ez a hamis jel az abszorpciós együttható meghatározását általában megnehezíti, vagy éppen lehetet­lenné teszi. Továbbá cél olyan megoldás ki­dolgozása, melynél a mérendő minta és a referencia minta mérése egyidejűleg történhet. Cél még az is, hogy a mintakamra erősítse a mért jelet. A találmánnyal megoldandó feladatot a fentieknek megfelelően olyan eljárás és beren­dezés kialakításában jelölhetjük meg, mely alkalmas kis és közepes abszorpciójú átlátszó, 2 5 10 15 20 26 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents