193153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiadiazinon-, oxadiazinon- és triazinon-származékok előállítására

193153 6-metil-2- (4-piridil)-4H, 6H-1, 3, 4-tiadiazin­­-5-on, op.: 196—198 C° (metanolos kristályo­sítás után), hozam: 23%; és 6-izopropil­­-2(4-piridil)-4H, 6H-l,3,4-tiadizin-5-on, op.: 137—138 C° (toluolos kristályosítás után), hozam: 32%. 5. példa 3,12 g 2-(2-tienil)-aceto-hidrazid 80 ml di­­oxánnal készített oldatához keverés közben, 10C°-on 2,8 ml trietil-amint, majd 1,5 ml klóracetil-kloridot adunk. A reakcióelegyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd szűrjük, és a szilárd anyagot 100 ml etil-acetáttal mossuk. A szűrletet és a mosó­folyadékot egyesítjük és csökkentett nyomá­son szárazra pároljuk. A kapott szilárd ma­radékot etil-acetátból kristályosítjuk. 152— 154C°-on olvadó N'-klóracetil-N2-2-(2-ti­­enil)-acetil-hidrazint kapunk 56% -os ho­zammal. 2,32 g, a fentiek szerint előállított diacil­­-hidrazin 80 ml dimetil-formamiddal készített oldatához keverés közben 1,8 g kálium-kar­bonátot adunk, és a reakcióelegyet 2 órán át 60—80 C°-on keverjük. Az elegyet 100 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal hígítjuk, majd háromszor 80 ml etil-acetáttal extra­háljuk. Az extraktumokat egyesítjük, négy­szer 100 ml vízzel mossuk, magnézium-szub fát fölött szárítjuk, és csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot tisztítás céljából szilikagéllel töltött oszlopon kro­­matografáljuk; eluálószerként etil-acetát és petroléter (forráspont-tartomány: 60—80 C°) 1:1 térfogatarányú elegyét használjuk. A szilikagél-lemezen, etil-acetát futtatószer fel­­használásakor 0,7 Rf-értékü terméket össze­gyűjtjük és etil-acetát és petroléter (forrás­pont-tartomány: 60—80 C°) elegyéből kris­tályosítjuk. 94—96C°-on olvadó 2-(tien-2- il-metil)-4H, 6H-1, 3, 4-oxadiazin-5-ont ka­punk. Hozam: 31 %. 6. példa 5,48 g (acetoxi-metil)-(2-benzo[b] furil)­­keton-etoxikarbonil-hidrazon 30 ml etanollal készített oldatához keverés közben 0,45 g nátrium 30 ml etanollal készített oldatát adjuk, és a reakcióelegyet 2 napig szobahő­mérsékleten keverjük. Az elegyhez ismét 0,45 g nátrium 30 ml etanollal készített ol­datát adjuk, és a keverést szobahőmérsékle­ten még 30 órán át folytatjuk. A reakcióele­gyet 300 ml vízzel hígítjuk, ecetsavval pH = = 5 értékre savanyítjuk, majd 100 ml és 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktu­mokat egyesítjük, telített vizes nátrium-klo­rid-oldattal mossuk, szárítjuk, végül száraz­ra pároljuk. A maradékot tisztítás céljából 400 g Merck 7734 minőségű szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk; eluáló­szerként petroléter (forráspont-tartomány: 60—80 C°) és etil-acetát 3:2 térfogatarányú elegyét használjuk. 7500 ml fenti összetételű 13 eluálószer felhasználása után az eluálást 1000 ml etil-acetáttal folytatjuk; az előző eluátumot elöntjük. Az etilacetátos eluátu­­mot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, és a maradékot metanol és dietil-éter ele­gyével elkeverjük. Az elegyet szűrjük, és a terméket kromatográfiás úton tisztítjuk. A kromatografálást Merck 9385 minőségű szi­likagéllel töltött, 25 cm hosszú, 20 mm átmé­rőjű oszlopon végezzük; eluálószerként petro­léter (forráspont-tartomány; 60—80 C°) és etil-acetát 1:1 térfogatarányú elegyét hasz­náljuk. Az első 40 ml térfogatú eluátumfrak­­ciót elöntjük, és a következő, 90 ml térfo­gatú eluátumfrakciót csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot dietil-éter és petroléter (forráspont-tartomány: 60— 80 C°) elegyével elkeverjük, és az elegyet szűrjük. Szilárd termékként 209—211 C°-on olvadó 5-(2-benzo-[b] furil)-3H, 6H-1, 3, 4- oxadiazin-2-ont kapunk 1,4%-os hozammal. A kiindulási anyagként felhasznált hidra­­zon-vegyületet a következőképpen állítjuk elő: 3,9 g 2-brómacetil-benzo [b] -furán, 8,0 g nátrium-acetát, 0,8 ml tömény vizes sósav­oldat, 40 ml víz és 40 ml etanol elegyét 75 percig visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, eredeti térfogatá­nak felére bepároljuk, és a maradékot 100 ml etil-acetát és 50 ml víz elegyével összeráz­zuk. A szerves extraktumot félretesszük, és a vizes fázist újabb 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves oldatokat egyesítjük, telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk, majd csökkentett nyomáson szá­razra pároljuk. 3.7 g így kapott 2-(acetoxi-acetil)-benzo [b] furán és 1,94 g etil-karbazát 100 ml eta­nollal készített oldatát 21 órán át visszafo­lyatás közben forraljuk, majd az elegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot 100 ml etil-acetát és 50 ml telített vizes nátrium-klorid-oldat keverékével össze­rázzuk. A szerves fázist elválasztjuk, telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárít­juk, végül csökkentett nyomáson szárazra pá­roljuk. Olajos maradékként (acetoxi-metil)­­(2-benzo [b] furil)-keton-etoxikarbonil-hid­­razont kapunk, amit további tisztítás nél­kül használunk fel a reakcióban. 7. példa 9,0 g metil-N-(etoxi-karbonil-metil)-piri­­din-4-karboximidát, 100 ml etanol és 3,0 ml hidrazin-hidrát elegyét 15 órán át szobahő­mérsékleten tartjuk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd terméket metanolból kristályosítjuk. 269—273 C°-on olvadó 4,5-dihidro-3-(4-piri­­dil)-l, 2, 4-triazin-6 (lH)-ont kapunk. Ho­zam: 45,3%. A fenti eljárással állítjuk elő a IV. táblá­zatban felsorolt (IIc) általános képletű ve­­gyületeket a megfelelő imidátokból kiindulva. 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents