193138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú hulladékok és biomasszák feldolgozására
193138 leien, 200 bar (hidegen mért) nyomáson, a 2 táblázatban megadott időn át hidrogéneztünk. Az utolsó kísérlet kivételével a hulladékanyaghoz használt gépolajat kevertünk 1:2,3 arány-13 ban. Katalizátort nem használtunk. A kapott termékek mennyiségének változását a tartózkodási idő függvényében a 2. táblázatban közöljük. 14 2_;,_táblázat Tartózkodási Szénhidrogének (forráspont-tartomány) idő, óra ---------------------------------------------------<1390 C° C <180 C° 180-390 C ^390 C ° tömeg % tömeg % tömeg % tömeg % tömeg % 2 59 1 24 34 41 4 81 2 34 45 19 86 21 47 18 14 89,5 28,5 47 14 10,5 6, 97 21 5í 20 3 65 99 23 65 11 1 2 óra elteltével az autoklávot lehú'töttük, fesztelenítettük, majd ismét 200 bar hidrogénnyomás alá helyeztük az elegyet. zAdalékként bitument használtunk 2:1 hulladékcbitumen arányban. 3Adalékként a feldolgozásból származó .'"saját") olajat használtunk, fp.: 180-390 Cf. A 2. táblázat adataiból megállapítható, hogy állandó hőmérsékleten a 180°C-nál kisebb forráspontú szénhidrogének hozama 4 tő- 33 meg%-ról (2 óra) 65 tömeg%-ra (6 óra) nő, míg a 390°C-nál magasabb forráspontú szénhidrogének mennyisége 21 tömeg%-ról 1 tömeg%-ra csökken. Ha az elegyhez adalékként a 180-390°C forráspont-tartományú „sajátolajat” adjuk, a beadagolt olaj gyakorlatilag teljes egészében alacsony forráspontú szénhidrogénekké alakul. A termékfrakciók halogéntartalma utólagos hidrogénező raffinálással csaknem teljes egészében (<1 ppm) eltávolítható. A teljes szénhidrogén-terméket egyszerre is raffinálhatjuk. Példaként egy nyers hulladék szintetikus frakciójából kapott, 180-390°C forráspontú szénhidrogén-frakciót, amely 2400 ppm klórt tartalmazott, 270°C hőmérsékleten, 50 bar hidrogénnyomáson raffináltunk. A kapott termékben klórt nem észleltünk. A 4. ábrán az egyes frakciók mennyiségének változását mutatjuk be a hőmérséklet függvényében, 2 órás tartózkodási idő esetén. Lényegében hasonló eredményekhez jutunk, ha a szintetikus hulladékanyagot dörzsolaj nélkül kezeljük, vagy ha a hulladékanya-3. got kőolajfeldoigozási maradékolajokkal együtt kezeljük. A hulladékanyag ezekben az esetekben is lényegében teljes egészében átalakul, ugyanakkor a kőolajfeldolgozási maradék hidrogénező hasítása is lezajlik. A hidrogénező hasítás jó eredménnyel hajtható végre akkor is, ha 35 a hulladékanyaghoz barnaszén vagy kőszén-adalékot adunk. Ugyanez érvényes az egyéb ásványi olajok jelenlétében végzett kezelésekre is. A 3. és 4. táblázatban szemételválasztó be- 40 rendezésből származó, 10-50 tömeg% növényi komponenst, valamint PVC-t is tartalmazó szintetikus hulladék-keverékkel, valamint szintetikus hulladék és 20-60 tömeg% papírhulladék keverékével végzett kísérletek eredig ményeit ismertetjük. A hidrogénezést 450°C-on 200 bar nyomáson, 4 órás tartózkodási idővel végeztük. Az elegyhez nem adtunk katalizátort. A hulladékanyagot szén hidrogénezésében képződő, vákuumdesztiliálással elkülöní- 50 tett olajjal kevertük össze 3:1 hulladékrolaj arányban. A kapott termékek mennyiségét a 3. és 4. táblázatban közöljük; a 3. és 4. táblázatban felsorolt anyagokon kívül a reakció során víz is képződik. táblázat Szintetikus komponens :nedves növényi komponens a kiindulási anyagban Átalakulás % CO+ COz tömeg 7, S z é nhid rogé n e k C., - A tömeg fp. < 390 C ° % tömeg % fp. >390 C ° tömeg % 9:1 99,5 3 3 79 15 8:2 99,6 4 5 74 17 1:1 99,6 7 10 63 20 2:8 a növényi komponenst szárítottuk 78 5 16 50 29 8
