193136. lajstromszámú szabadalom • Berendezés füstnek poralakú anyaggal történő kezelésére

193136 A találmány tárgya berendezés füstnek por alakú anyaggal történő kezelésére, amely egy­részt egy függőleges reaktoroszlopból áll, amelynek alsó részénél a füstöt érintkezésbe hozzuk a por alakú anyaggal, az így kapott szuszpenziót vagy keveréket a reaktoroszlop­ban felfelé áramoltatjuk, másrészt porlevá­lasztó eszközökből áll, amelynek a reaktorosz­lop felső részével összeköttetésben állnak és amelyek a kezeléshez használt por alakú anya­got és a tisztítógázokat egymástól szétválaszt­ják. A találmány szerinti berendezés olyan ke­zelés végrehajtására alkalmas, ahol a fent­­említett por alakú anyagot, nevezetesen vala­milyen reagenst, száraz állapotban abszorbe­­áltatunk oly módon, hogy az a füstben lévő szennyező gázokkal a lehető legnagyobb mér­cékben érintkezzen, mely eljárást általában „száraz tisztításnak" vagy „száraz gázmosás­nak" neveznek. Ilyen kezelést lehet alkalmazni például az S02 összegyűjtésére, vagy például az üveg­iparban HF-nek mészhidráttal, illetve HCL- nek szintén mészhidráttal történő összegyűjté­sére, olyan esetekben, amikor a füst a háztartá­si vagy ipari, stb. hulladék elégetéséből szár­mazik, tehát-általában a füstben lévő külön­böző mérgező gázok összegyűjtésére. A felsorolt füstkezelési eljárások végrehaj­tására ismertek olyan berendezések, amelyek rendszerint több, egymással összekötött sze­rekéin bő! állnak, ahol az egyes szerelvények közötti összeköttetés csővezetékekkel van meg­oldva, és egy összekötő csővezetéket tárták maznak, amely reaktoroszlop kivezető nyílá­sát a porleválasztó berendezés bevezető nyí­lásával összeköti, ahol a porleválasztó beren­dezés általában egy ciklon típusú berendezés. Ezenkívül az ismert berendezések még egy további csővezetéket is tartalmaznak, amely a porleválasztó berendezés „gázkivezető" nyílá­sát köti össze egy további porleválasztóval, például egy textilbetétes vagy egy villamos porleválasztóval, majd a kezelt füstöt egy kéményen keresztül kivezetik a légkörbe. A fentiekből is következik, hogy a különbö­ző összekötő csővezetékek teljes hossza meg­lehetősen nagy, ami nagy anyagfelhasználás­sal és hőveszteséggel jár. Az ismert berende­zések ilyen, több részre való tagolása miatt je­lentős mennyiségű vázszerkezetre van szük­ség, mivel minden egyes szerelvényt külön el kell látni valamilyen tartószerkezettel. Végül a berendezés első szerelvényét képe­ző reaktoroszlopot gyakran hőszigeteléssel kell ellátni, ami a környezetbe jutó hőveszte­ség csökkentését szolgálja, pontosabban, ami lehetővé teszi az eldugulás elkerülését azok­ban az esetekben, amikor fennáll a kezelendő termék elfolyósodásának veszélye. A találmány célja tehát lényegében az, hogy olyan berendezést alakítsunk ki, amely alkalmas a fentemlített vagy azokhoz hasonló 1 2 kezelési eljárások végrehajtására, amely ki­sebb méretű, felépítése egyszerűbb az ismert berendezéseknél, amelyhez kevesebb vázszer­kezetre van szükség, és amelynél csökkentett hőszigetelés is megfelelő lehet. A kitűzött célt a találmány értelmében olyan, füstnek por alakú anyaggal történő ke­zelésére alkalmas berendezés kialakításával értük el, amelynél új megoldás, hogy a porle­választó berendezések a reaktoroszlopot tartó és azt körülvevő köpeny középső részének bel­sejénél vannak elrendezve, és a köpeny maga egy vázszerkezetre van erősítve. Ilyen kialakítás esetén a porleválasztó be­rendezések alátámasztásához nincs szükség külön vázszerkezetre, mivel azokat maga a re­aktoroszlop és a fentemlített köpeny támasztja meg, a köpeny maga pedig a reaktoroszlopot tartja, így az egész berendezés önhordó szer­kezetet képez. Ezenkívül könnyen belátható, hogy a reak­toroszlopot körülvevő köpeny belső felülete és a reaktoroszlop külső felülete között hőszige­telő tér jön létre, ami azt eredményezi, hogy a reaktoroszlopból a környezet felé csökkennek a hőveszteségek, így sok esetben csökkentett hőszigetelésre van csak szükség. A találmány szerinti berendezés szerkezeti­leg tömörebb, ha a reaktoroszlopot nyitott fel­ső végénél egy olyan második köpennyel lát­juk el, amely a porleválasztó berendezések be­vezető nyílásaival összeköttetésben áll, és amelynek alsó része belenyúlik az első köpeny­be. Ilyen kialakítás esetén a második köpeny és a reaktoroszlop között egy gyűrű alakú cső­vezeték alakul ki, amely összeköttetést bizto­sít a reaktoroszlop nyitót felső vége és a por­leválasztó berendezések bevezető nyílásai kö­zött. Ez utóbbi kiegészítő összekötőelemek alá­támasztásához szintén nincs szükség külön vázszerkezetre, mivel a második köpenyt és a reaktoroszlopot is maga az első köpeny tartja. A találmány szerinti berendezés egy továb­bi előnyös kiviteli alakjánál az első köpeny kö­zépső része, a reaktoroszlop és a második kö­peny lényegében koaksziális hengerek formá­jában vannak kialakítva, ahol a második kö­peny átmérője nagyobb a reaktoroszlop átmé­rőjénél és kisebb az első köpeny középső részé­nek átmérőjénél. Belátható, hogy ez igen egy­szerű felépítésű szerkezet. A találmány szerinti berendezés egy továb­bi előnyös kiviteli alakjánál a kezelési eljárás­hoz használt por alakú anyag ismételt össze­gyűjtéséhez az első köpeny alsó része tölcsé­­res tartály vagy garat formájában van kiala­kítva, amely összeköttetésben áll a porlevá­lasztó berendezés „anyag” kivezető nyílásai­val. Természetesen a fenti kiviteli formától el­térően ezt a tölcséres tartályt vagy garatot nem lehet a reaktoroszloppal, az első köpeny középső részével és a második köpennyel ko-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 615

Next

/
Thumbnails
Contents