193135. lajstromszámú szabadalom • Segédberendezés léghűtéses berendezések üzemeltetéséhez, különösen fagykárok elhárításához, valamint ilyen segédberendezéssel felszerelt léghűtéses hűtőtorony
A rajzon föl nem tüntetett további kimenet a 92 fúvókasort tápláló és a 4. ábrán látható szállító 34 szivattyúval van összekötve. A vezérlő 122 bemenet a rajzon föl nem tüntetett módon kézi kapcsolóval, vagy erőmű esetén ennek vezérlő automatikájával van összekötve. A második 124 bemenet a visszatérő 28 fővezetékkel van összekötve. Az összekötő vezetékbe a visszatérő 28 fővezetékben áramló hűtővíz hőmérsékletéből hőfokjelet származtató első 130 hőfokérzékelő van iktatva. A harmadik 126 bemenet az 50 felfütő hőcserélőnek a visszatérő 28 fővezetékkel öszszekötött 56 járatához csatlakozik. Az 56 járatban áramló hűtővíz hőmérsékletéből második 132 hőfokérzékelő hőfokjelet származtat. A 128 kimenet 134 hajtóműn át az 50 felfütő hőcserélőnek az előremenő 26 fővezetékhez csatlakozó ágába, vagyis az 54 tápvezetékbe iktatott 60 szeleppel van összekötve. A 7. ábrán látható szabályozó rendszer működésmódja a következő: A 120 szabályozó egység vezérlő első 122 bemenetére a rajzon föl nem tüntetett kézi kapcsolóból vagy az erőmű vezérlő automatikájából felfűtést vagy - nagy környezeti hőmérsékletek esetén - nedvesítéssel kombinált hűtést (nyári üzem) előíró parancs érkezik. Felfütés esetén a 120 szabályozó egység a 134 hajtóművet úgy működteti, hogy az utóbbi a 60 szelepet teljesen nyitja. Ez azt jelenti, hogy az 50 felfütő hőcserélő maradéktalanul bekapcsolódik a fölmelegedett hűtővíz áramába és maga is fölmelegszik. Nedvesítéses nyári üzem esetén viszont a 136 hőfokérzékelő hőfokjelétől függően a 134 hajtómű az 50 felfűtő hőcserélő bemenő ágába (az 54 tápvezetékbe) iktatott 60 szelepet mindaddig zárja, amíg a kimenő ágban - az 56 tápvezetékben - a második 132 hőfokérzékelő által érzékelt hőmérséklet egyenlő nem lesz az első 130 hőfokérzékelő által érzékelt hőmérséklettel. Ekkor tehát az 50 felfűtő hőcserélőből kilépő hűtővíznek ugyanolyan hőmérséklete van, mint a 16 főhőcserélőből a visszatérő 28 fővezetékben áramló hűtővíznek. Ezzel a hűtőrendszer termodinamikailag optimálisan üzemel. Szerényebb igények esetén, mint említettük, a 130 és 132 hőfokérzékelők, valamint a 120 szabályozó egység elhagyható, a 60 szelepnek viszont közbenső helyzete is van, amelyet a 134 hajtóműbe iktatott közbenső végálláskapcsoló határoz meg. Felfűtéskor és nedvesített nyári üzemben a 60 szelep teljesen nyitva van. Nedvesítés nélküli (száraz) hűtéskor a 60 szelep közbenső helyzetben áll, vagyis részben nyitva van. Üzemszünetben a 134 hajtómű a 60 szelepet teljesen zárt helyzetbe állítja. 13 8 A föntiekben ismertetett szabályozó rendszer egységei (a 120 szabályozó egység, a 130 és 132 hőfokérzékelők, valamint a 134 hajtómű) a szabályozás technikából ismert módon vannak kialakítva, és a szabályozástechnikai szakember számára egyértelmű elemek, amelyeknek részletes ismertetésére már csak azért sincs szükség, mert fölépítésüket illetően nem képezik a találmány tárgyát. A 7. ábrán a találmányt indirekt üzemű, vagyis hűtővízzel működő léghűtéses hűtőtoronnyal kapcsolatban ismertettük. A léghűtéses hűtőtoronynak valamennyi példakénti kiviteli alak esetén van ventilátora. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmány zömében más, például természetes huzamú vagy vízgőzzel működtetett léghűtéses hűtőtornyok vagy egyéb léghűtéses berendezések esetén is mindenütt alkalmazható, ahol nagyméretű és nagy értéket képviselő berendezéseket meg kell óvni az indítás és leállítás alkalmával fenyegető fagyveszélytől. Ez az igény főleg erőművek hűtésére alkalmazott nagyméretű léghűtéses hűtőtornyok esetében áll fönn, és éppen ezért a föntiekben leírt kiviteli példák ilyen léghűtéses hűtőtornyokra vonatkoznak. Az előadottakból kitűnik, hogy összességében a találmány számos jelentős előnnyel bír. Ilyen előny, hogy a 16 főhőcserélőket indításkor a töltés megkezdése előtt csak néhány Celsius fokkal kell a fagypont fölé melegíteni. Ugyanígy ürítéskor csak addig kell a 13 főhőcserélőket ilyen hőmérsékleten tartani, amíg a hűtővíz teljesen ki nem csurog belőlük. Az előmelegítéshez külső energiahordozók, például gáz vagy olaj helyett a léghűtéses hűtőtoronyból származó és veszteségnek tekinthető hő kerül fölhasználásra. A léghűtéses hűtőtorony gyorsabban helyezhető üzembe, mint a vele társított léghűtéses berendezés egyéb egységei, például erőmű kazánja és turbinája. Ezzel mód nyílik üzemeltetésből és üzemszünetből álló kétműszakos üzemre, anélkül, hogy a léghűtéses hűtőtorony leállítása és indítása hosszantartó fölmelegítés miatt elhúzódnék és fagyveszéllyel járna. ' A találmány szerinti segédberendezés viszonylag egyszerű szerkezet, tehát létesítési költségei is viszonylag kicsinyek. A találmány szerinti segédberendezés viszonylag egyszerűen építhető be már meglévő léghűtéses hűtőtornyokba, mert a beépítés gyakorlatilag nem igényel szerkezeti változtatást. Természetes huzamú, tehát intenzív légáramlással dolgozó léghűtéses hűtőtornyok még leghidegebb időjárási viszonyok (-50°C környezeti hőmérséklet) között is fagyveszély nélkül indíthatók és leállíthatók. 14 193135 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
