193122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés párolgó anyagot tartalmazó tároló terek párolgási veszteségeinek csökkentésére és a gőzök kinyerésére gáz-gőz elegyből

13 193122 tatásakor keletkező gőzt is. A belső hütésű 7 kondenzátorhoz a hűtés során esetlegesen ki­váló jegesedés megszüntetésére, illetve a kris­tályosodó anyagok megolvasztására 34 kalo­­rifer csatlakozik, melyet a 34 kalorifer 35 gőz­vezetékén beáramló gőzzel fűtünk, s az így felmelegített levegőt vagy más fűtőközeget a 32 kerülővezetéken át a keringető 25 ven­tillátorral, példánkban a 7 kondenzátor 7b párologtató térbe vagy a 7a légtérbe vezet­jük. A 7d hőcsöveken, illetve a velük csatla­kozó tereken átáramló fűtőközeg hőátadással leolvasztja a 7d hőcsövek, valamint a 44 és 47 előhűtők 44b és 47b csőterének külső falá­ra rakódott jeget, illetve egyéb, a gáz-gőz elegyből kivált kristályosodó anyagokat. A berendezés működése, a gáz-gőz elegy kondenzálása, illetve a kondenzálási folyamat szüneteiben a jegesedés és/vagy a kristályoso­dó anyagok megolvasztása a 2. ábra kapcsán bemutatott példához hasonlóan zajlik le. A 4 tartály eltérő anyagokkal történő fel­töltése esetén, más termékre való átváltáskor a 19 és 20 gömbcsapokat zárjuk és a 7 kon­denzátor 7f zsompjában összegyűlt konden­­zátumot 31 tűszelep nyitásával 62 slop veze­tékbe engedjük. így járunk el például, ha mo­torbenzin töltése után benzolt szükséges töl­teni. (Ellenkező esetben, benzol töltéséről mo­torbenzinre töltésére való áttéréskor a 7f zsompban maradhat, illetve a 14 csővezetéken keresztül visszavezethető a töltő 1 tartályba.) A találmány szerinti eljárás és berendezés természetesen nemcsak a bemutatott példák­ban alkalmazható előnyösen, hanem minden olyan esetben, amikor párolgó anyagokat tá­rolnak s e párolgásból származó anyagvesz­teség gazdaságossá teszi, illetve a nem meg­engedhető környezetszennyezés szükségessé teszi a párolgási veszteségek csökkentését, illetve hasznosítását és a gőzök kinyerését a gáz-gőz elegyből. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Elrendezés párolgó anyagokat tartalmazó tároló terek párolgási veszteségeinek csökkentésére, mely tároló terek a tárolan­dó anyag be, illetve elvezetéséhez szüksé­ges nyílásokkal, továbbá légzőszelepekkel vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy legalább két tároló tere (40) van és a tá­roló terek (40) gázterei egymással össze vannak kötve, továbbá közösített elveze­téssel (45) rendelkeznek. 2. Az 1. igénypbnt szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az egyes tároló terek (40) gázterei visszarobbanásgátlókon (24) keresztül vannak összekötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az egyik tároló tér (40) rugalmas falú üres tartály. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a táro­ló terekből (40) több egymással közösí­tett gázterü tároló tér (40) csoport van kialakítva, mely közösített gázterek egy­mással csak egyirányú áramlást enge­délyező elemeken — például visszacsapó szelepeken (51)—keresztül csatlakoznak a közösített elvezetéshez (45). 5. Az l.—4. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a közö­sített elvezetés (45) kondenzáló berende­zéshez kapcsolódik. 6. Eljárás gáz-gőz elegyből a kondenzál­ható gőzök kinyerésére, majd elkülöní­tésére, melynek során ellenáramú konden­zációt alkalmazunk párolgó és/vagy szub­limáló hűtőközeg felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a gáz-gőz elegyet párol­gó anyagokat tartalmazó tároló terek egy­mással közlekedő gázteréből vezetjük a a kondenzáló berendezésbe, melyben a kondenzációt szakaszosan a közösített gázterekben jelentkező túlnyomás esetén végezzük olymódon, hogy a gáz-gőz ele­gyet saját, vele ellentétes irányban áramló kondenzátumával és a gáz-gőz elegy ára­mába elhelyezett belső hűtésű hőátadó elemekkel, például hőcsövekkel konden­záljuk, hőt vonva el folyamatosan a gáz­gőz elegy áramának egymást követő ma­gassági szintjeiről. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy a kondenzálandó gáz-gőz ele­gyet ellenáramban, a kondenzáció során keletkező és/vagy abban résztvevő anya­gokkal. úgymint a párolgó és/vagy szub­limáló hűtőközeg gőzével, és/vagy a tisz­tított gázzal, és/vagy saját elkülönített kondenzátumával előhűtjük. 8. A 6.—8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hűtés véghőmérsékletét, illetve a kondenzáció teljesítményét a hűtőközeg párolgási te­rének nyomásával és/vagy a belső hűté­sű hőátadó elemek elárasztási szintjével szabályozzuk. 9. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy egy-egy kondenzációs fázis közötti időszakban a hőátadó elemekkel hőt közölve megolvasztjuk a kondenzá­ció során szilárd halmazállapotban ki­váló anyagokat, — vagyis megszüntetjük az esetleges jegesedést, illetve a kiala­kult kristályosodást —, majd az olvadékot elvezetjük. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jel­lemezve, hogy az olvasztáskor a gravi­tációs térrel egyező irányú hőáramot ala­kítunk ki. 11. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy olvasztáskor a gravitációs térrel ellentétes irányú hőáramot alakí­tunk ki, kapillárisként kialakított hőcsö­vek alkalmazásával. 12. Kondenzátor berendezés célszerűen a 6.— 11. igénypontok szerinti eljárás foganato­sítására, melynek két, egymástól elvá­lasztott tere van és e terek legalább két közlekedő nyílással vannak ellátva, az­zal jellemezve, hogy egy alsó légtérrel 14 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents