193122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés párolgó anyagot tartalmazó tároló terek párolgási veszteségeinek csökkentésére és a gőzök kinyerésére gáz-gőz elegyből

zásával, helyhez kötött tároló tar­tályok esetén, a 3. ábra: példa a találmány szerinti kon­denzációs eljárásra és konden­zátor alkalmazására szénhidrogé­neket töltő vasúti ponttöltőn. Az 1. ábrán több tároló térként, 40 tartály­­lyokból álló tartálycsoport látható. A 40 tar­tályok mindegyike biztonságtechnikai célból, ismert módon el van látva 42 légzőszelepek­kel. A 40 tartályok közlekedése 6 csővezetékek segítségével, célszerűen 24 visszarobbanás­­gátlókon keresztül valósul meg. Az 1. ábrán látható példában a felső sorban elhelyezkedő tároló 40 tartályokban azonos, de az alsó tar­tálysortól eltérő terméket tárolnak. Amennyi­ben bármelyik, egymással összekötött 40 tar­tályt ürítik, ennek légterében a nyomás csök­ken és ezáltal szívóhatást fejt ki a többi, kü­lönösen egy éppen töltés alatt álló 40 tartály gázterébe.Ezáltal ez utóbbi töltési vesztesége csökken, mert annak gőzét áttároljuk—ponto­sabban áttárolódik—az ürítés alatt álló 40 tartályba. A 40 tartályokat összekötő 6 csőve­zetékben kis ellenállású 51 visszacsapó sze­lepek vannak elhelyezve úgy, hogy a külön­böző anyagokat tároló 40 tartályok (a két kialakított tartálysor) gázterei egymással ne közlekedhessenek, minthogy azok mindig csak egyirányú, példánkban a 40 tartályokból a közös elvezető csőként 45 gyűjtőfejcső felé történő áramlást engedélyeznek. A két tartály­­csoport 45 gyűjtőfej csövei 50 gömbcsapokon keresztül csatlakoznak a 40 tartályokból az eredő túlnyomás hatására távozó gáz-gőz elvezető csővezetékbe, melybe 48 nyomáskap­csoló és 49 vákuumkapcsoló van iktatva. Ez a csővezeték előnyösen például egy—a talál­mány szerinti, később ismertetésre kerülő— kondenzáló berendezéshez kapcsolódik. Ezt a megoldást alkalmazzuk például aromás termékeket tároló tartálypark esetén. Nagyobb számú — 6-10 darab — fixtetős 40 tartály betárolási és ürítési egyidejűségének valószínűsége már olyan nagy, ill. például egy finomítóban az elvett térfogatnak a be­tárolt térfogathoz mért aránya olyan je-, lentős mértékű, hogy az egymással közle­kedő gázterű tárolótereknél az így kialakí­tott „fél-közlekedőedénnyel" elszívott és ezál­tal megtakarított (nem a légtérbe távozó) anyagmennyiség igen jelentős. A 2. ábra példaként! elrendezést mutat a ta­lálmány szerinti eljárás és berendezések al­kalmazására. Az ábrán két 40 tartály látható, melyek­ben példánkban egymással keveredhető pá­rolgó anyagot tárolnak. A 40 tartályokon 42 légzőszelepek vannak elhelyezve, amelyek szí­vó-nyomó szelepek. A szívószelep a 40 tar­tály behorpadását akadályozza meg (szoká­sos beállítási értéke például—500 Pa a lég­köri nyomáshoz képest), a nyomószelep meg­felelő értékre történő beállításával pedig (pél­dául -f-500 Pa) azt akadályozzuk meg, hogy a belső túlnyomás a tartályt szétvesse. 7 6 A 40 tartályokhoz 43 betároló szivattyú csatlakozik és el vannak látva 6 csővezeté­kekkel, amelyek 24 visszarobbanás gátlókon keresztül a 45 gyűjtőfejcsőbe csatlakoznak. A 45 gyűjtőfejcsőbe 48 nyomáskapcsoló és 49 vákuumkapcsoló van beiktatva. Az egyik 40 tartály ürítésekor a fellépő szívóhatás a gáz-gőz keveréket a 6 csővezetéken — és a 24 visszarobbanásgátlókon keresztül—a másik 40 tartály gázteréből a 40 tartály gázterébe juttatja, s csupán az eredő túlnyomásból je­lentkező gáz-gőz keverék jut a 45 gyűjtőfej­­csövön keresztül a kondenzáló berendezésbe. Amennyiben valamelyik 40 tartályt töltjük, a behatárolt folyadék dugattyúként nyomja ki a felette lévő gáz-gőz keveréket, mely ugyan­csak a 45 gyűjtőfejcsőbe jut. Hasonló a jelen­ség a 40 tartályok melegedése esetében is, ami­kor a melegedés hatására növekszik meg a nyomás a 40 tartályok gázterében. A talál­mány szerinti elrendezés biztosítja tehát, hogy az egymással közösített tárolóterekben csupán az eredő túlnyomásból származó gáz-gőz elegy jelentkezik párolgási veszteségként, amelyet aztán a csatlakozó, célszerűen a ta­lálmány szerint kialakított kondenzáló beren­dezéssel hasznosíthatunk, kondenzálva a gőz­fázist és gondoskodva a kondenzátum elveze­téséről. A 2. ábrán látható elrendezésnél a 45 gyűj­tőfejcső előhűtőkhöz csatlakozik, a 44, 52 és 47 előhűtőkhöz, mely utóbbi gáz-folyadék hőcserélő. A 44, 52 és 47 előhűtőkben a gáz­­-gőz elegy előhűtése és ezáltal bizonyos mér­tékű kondenzációja történik meg. Az előhűtött gáz-gőz elegy a 44a, 52a és 47a csöveken keresztül jut a találmány szerint kialakított ú.n. belső hűtésű 7 kondenzátor 7a légterébe. A 44, 52 és 47 előhűtők 44 c, 52 c és 47 c zsompjai a belső hűtésű 7 kondenzátor 7f zsompjával vannak összekötve és elhelyezésük olyan, hogy magasabban vannak elhelyezve mint a 7f zsomp, így a bennük felgyülemlő kondenzátum—lejtéssel—a 7f zsompba jut. A 44 előhűtő 44b csőtere 12 légvezetéken keresztül a belső hűtésű 7 kondenzátor 7a légterével van összekötve, miáltal a 44 elő­­hűtőben a tisztított gáz-gőz elegy végzi az előhűtést. A 44 előhűtő 44b csőteréből 24 rob­banásgátlón és 25 ventillátoron keresztül távozik a tisztított gáz-gőz elegy a légtérbe. Az 52 előhűtő 52b csőtere 28 csővezetéken keresztül a belső hűtésű 7 kondenzátor 7b párologtató terével van csatlakoztatva, ezáltal a 7 kondenzátor hűtőközegének gőze végzi az 52 előhűtőben a gáz-gőz elegy előhűtését. A 47 előhűtő 47b csőtere 3 keringető szi­vattyún és 14 vezetéken keresztül csatlakozik a 7 kondenzátor 7f zsompjához, melyben a kondenzált gőz gyűlik össze, s melyből a kon­­denzátumot további felhasználásra elvezetjük. A 14 csővezetékbe 8 szintkapcsoló szelep, to­vábbá 22 gömbcsap és 31 tűszelep van iktat­va. A példa szerinti elrendezésben a hűtőköze­get külön tároljuk a 46 hűtőközegtároló tar-8 193122 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents