193121. lajstromszámú szabadalom • Komozició D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav rezolválására
193121 való oldása, diszpergálása, stb. útján, egy megfelelő oldatot vagy szuszpenziót képezve. Kívánt esetben a beadandó gyógyászati készítmény kisebb mennyiségekben olyan nem mérgező gyógyszergyártási segédanyagokat tartalmazhat, mint például a nedvesítővagy emulgeálószerek, vagy a pH-pufferek, így például a nátrium-acetát, szorbitán-monolaurát vagy a trietanol-amin-oleát. Az előzőekben ismertetett gyógyászati készítmények előállítására igen sok szakirodalmi publikáció ismertet módszereket, példaképpen a Remington’s Pharmaceutical Sciences c. könyv 14. kiadását (a Mack Publishing Company /Easton, Pensylvania szövetségi állam/ amerikai kiadó gondozásában jelent meg 1970-ben) említjük meg. A beadandó gyógyászati készítmény természetesen minden körülmények között tartalmazni fog a konkrét esetben kezelendő betegségtől függően megválasztott hatóanyagmennyiséget. Az előzőekben említett sók a méh simaizomzatára is nyugtató vagy elernyesztő hatásúak és így felhasználhatók terhes emlősöknél a terhesség fenntartása, az anya és/vagy a magzat hasznára, egészen a terhesség végéig, vagyis addik az időpontig, amíg gyógyászati szempontból vagy még előnyösebben az anya és/vagy a magzat szempontjából a világrajövetel a kívánatos. Szakember számára ugyanakkor érthető, hogy bizonyos esetekben — például akkor, amikor a szülés beindult (vagyis amikor az anya méhe összehúzódásokat végez, különösen a normális terhességi időszak végén) —az előzőekben említett sók beadása nem képes a terhességi állapotot bizonytalan időn át fenntartani. Ilyen esetekben sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a terhességi időszakasz kissé megnyúlik, ami előnyős lehet az anya és/vagy a magzat számára. Az előzőekben említett sók felhasználhatók továbbá a szülés kezdetének, illetve magának a szülésnek a késleltetésére. A leírásban a „szülés kezdetének késleltetése“ kifejezés alatt azt értjük, hogy valamelyik fentemlített só a méh izomzatának összehúzódását megelőző bármely időpontban történt beadásának a hatására a szülés eltolódik. így tehát ezzel a kifejezéssel akarunk utalni a korai terhesség szakaszában bekövetkező abortusz (azaz a magzat életképessé válását megelőző szülés) meggátlására, valamint a koraszülés megelőzésére, amely a már életképes magzat idő előtti megszületését jelenti. Mindkét esetben az előzőekben említett sókat mint profilaktikumokat adagoljuk úgy, hogy az ilyen beadás a szülés megindulását kívánja meggátolni. Az ilyen jellegű kezelés különösen hasznos olyan nők esetén, kiknél előzetesen már spontán abortusz, elvetélés vagy koraszülés fordult elő. Ugyanakkor az ilyen kezelés akkor is hasznos lehet, ha klinikai jelzések utalnak arra, hogy a terhesség megszakadhat 7 az anya és/vagy a magzat számára kedvező időpontot megelőzően. A leírásban a „szülés késleltetése“ kifejezés alatt azt értjük, hogy a szülésben késés jelentkezik az előzőekben említett sók valamelyikének a méhizomzat összehúzódásának beindulását követő beadásakor. A beteg állapota, beleértve a terhességi időszakon belüli azt a pillanatot, amikor az összehúzódások megkezdődtek, továbbá az összehúzódások mértékét és az összehúzódások elkezdődése óta eltelt időt, befolyásolni fogják az elérhető hatást. így például a hatás az lehet, hogy az összehúzódások intenzitása és/vagy időtartama csökken (a szülés aktuális időpontja eltolódik), vagy akár az összehúzódások megszűnnek. Mindkét esetben az eredmény a terhességi időszak megnyúlása, bár — a fentiekbenismertetett körülményektől függően — ez az eredmény csekély vagy — megfelelő körülmények között — jelentős lehet. A kezelés eredményeképpen megelőzhető a spontán abortusz, a szülés könnyebben és/vagy az anya számára kevésbé fájdalmasan vezethető le, vagy alkalmasabb időpontban és/vagy helyen mehet végbe. Állatok esetén ez a kezelés felhasználható az ellés szinkronizálására terhes állatok egy csoportjánál úgy, hogy az nagyjából azonos időpontban és/vagy helyen menjen végbe, a levezetés egyszerűsítése céljából. Mindegyik esetben a beadás mikéntjének összhangban kell lennie az orvosi vagy állatorvosi gyakorlat által legjobbnak és/vagy elfogadottnak tartott módszerrel abból a célból, hogy az anya és a magzat számára a kezeléssel járó előnyök maximálisan kihasználhatók legyenek. így például a beadás nem tartható fenn olyan hosszú időn át a terhesség normális tartamát követően, hogy a magzat meghaljon a méhben. \ gyakorlatban rendszerint úgy járunk el, hogy az előzőekben említett sók valamelyikének terápiásán hatásos mennyiségét vagy egy, ilyen mennyiségű sót tartalmazó gyógyászati kompozíciót terhes emlősnek adunk be a szakirodalomból erre a célra jól ismert módon. A só beadható önmagában vagy — miként korábban már említettük — más hatóanvag(ok)kal kombinációban, illetve a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozóés/vagy segédanyagokkal gyógyászati készítménnyé alakítva. Az ilyen sók vagy gyógyászati készítmények beadhatók például orálisan vagy parenterálisan a gyulladásgátlás céljára történő felhasználás kapcsán korábban ismertetett dózisokban és formákban (például orális, vaginális vagy méhen belül felhasznált tabletták vagy kúpok formájában). A beadás történhet naponta egyszer vagy pedig legfeljebb 3 — 4, rendszeres időközökben beadott kisebb dózissal. A konkrét esetben felhasználásra kerülő só mennyisége természetesen függeni fog az ennél a felhasználási módnál mutatott viszonylagos aktivitásától. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
