193121. lajstromszámú szabadalom • Komozició D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav rezolválására
193121 4 a rezolválószer, például N-(n-propíl)-D-glükamin alkotta sóval. Az ekkor képződő kristályos csapadék tehát fel van dúsulva a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsavnak a rezolválószerrel alkotott sójában. Gyakorlati megfontolások alapján választjuk meg azt a véghőmérsékletet, amelyre az oldatot hűtjük, de a megválasztásnál általában az a döntő szempont, hogy minél nagyobb hozammal lehessen a kristályokat elkülöníteni. A reakcióelegy a legalacsonyabb hőmérsékleten tartható mindaddig, míg a kristályosodás teljes vagy csaknem az. Ehhez általában mintegy félóra és néhány óra közötti időre van szükség. A képződő kristályos csapadékot rendszerint szűréssel különítjük el, majd mossuk. Az eljárás ebben a szakaszában kapott kristályos anyag, azaz az olyan anyag, amelyben a D-2- (6-metoxi-2-naftil) -propionsavnak a rezolválószerrel alkotott sója fel van dúsítva, a szűréssel történt elkülönítés és mosás után vízhez adható és szükséges esetben melegíthető a kristályos anyag újraoldása céljából. Vízben oldható N-R-D-glükaminok mint rezolválószerek alkalmazása esetén az ekkor kapott oldatot megsavanyítjuk például egy ásványi savval (így például kénsavval vagy sósavval) vagy egy szerves savval (például ecetsavval), majd az ekkor kiváló kristályos csapadékot szűréssel elkülönítjük, mossuk és szárítjuk. így olyan fehér színű kristályos csapadékot kapunk, amely túlnyomó részt D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsavból áll. Alternatív módon vízben oldhatatlan N-R-D-glükaminok mint rezolválószerek alkalmazása esetén a D-2- (6-metoxi-2-naftil)-propionsav és a rezolválószer alkotta sóban feldúsított kristályos csapadékot egy erős bázissal, például kálium-hidroxiddal vagy más, 10-nél nagyobb pKa értékű erős bázissal kezelhetjük a só hasítása céljából, majd ezután a rezolválószert szűréssel eltávolítjuk, és a szűrletet megsavanyítjuk egy szervetlen savval, például ecetsavval, amikor szűrés, mosás és szárítás után olyan fehér színű terméket kapunk, amely túlnyomó részt D-2- (6-metoxi-2-naftil) -propionsavból áll. A D-2-(6-metoxi-2-naítil)-propionsav és a rezolválószer alkotta sóban dús anyagnak a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav kinyerése céljából végrehajtott hasítását megelőzően általában célszerűnek bizonyul az anyag újraoldása további mennyiségű oldószerben, az oldószernek a hasításhoz optimális hőmérsékletre (rendszerint megemelt hőmérsékletre) való hevítése, a kapott oldatnak a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav és a rezolválószer alkotta sóval való beoltása és a beoltott oldat lehűtése egy vagy több további átkristályosítás végrehajtása céljából. Mindegyik ilyen átkristályosítás tovább növeli az átkristályosított anyagban a D-2-(6- -metoxi-2-naîtil) propionsav és a rezolválószer alkotta só mennyiségét. A találmány szerinti eljárásban rezolválószerként az N- (n-propil)-D-glükamin, N- (n-butil)-D-g)ük 3 amin és az N-(n-hexil)-D-glükamin azért használhatók különösen előnyösen, mert a képződő kristályos termék újraoldása és az azt követő savanyítás előtt végrehajtott egyetlen átkristályosítási művelettel olyan termék kinyerését teszik lehetővé, amely 97—99% D-2- (6-metoxi-2-naftil) -propionsavat tartalmaz. Az N-(n-oktil)-D-glükamin a leginkább előnyös rezolválószer, minthogy a D-2-(6- -metoxi-2-naftil)-propionsavnak a vele alkotott sója nagyon könnyen elkülöníthető szűréssel, és ugyanakkor elfogadhatóan nagy optikai tisztaságú D-2-(6-metoxi-2-naítil)-propionsav nyerhető ki belőle a hasítást megelőző egy vagy több átkrístályosítási műbelet nélkül, továbbá ő maga közvetlenül és nagy hozammal (mintegy 97 — 98%-os hozammal) visszanyerhető szűrés útján. További előnye, hogy használata esetén a hasítás végrehajtható mind bázikus, mind savas körülmégyek között. A bázikus hasítás eredményeképpen az N-(n-ok!il)-D-glükamin kicsapódik, míg a D-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsav oldatban marad. A savas hasítás eredményeképpen viszont a D-2-(6-metoxi-2 nafti!)-propionsav csapódik ki, míg az N-(n-oktil)-D-glükamin marad oldatban. Az N-(n-oktil)-D-gIükamin vízben lényegében oldhatatlan, és így vizes rendszerekből nagy hozammal különíthető el. Ez a helyzet más olyan, a találmány szerinti eljárásban hasznosítható rezolválószerekkel is, amelyek R-csoportként legalább 6 szénatomot, azaz például 6— 18 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot hordoznak. Az L-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsavban vagy ennek egy N-R-D-glükaminnal (R jelentése a korábban megadott) alkotott sójában dús anyag feldolgozása során L-2-(6-metoxi 2-naftil) -propionsav nyerhető ki, amely azután ismert módon, például a 3 686 183 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban leírt módon racemizálható, jelentős mennyiségű D-2-(6-metoxi-2- -naftil)-propionsavat tartalmazó anyagot kapva. Ez az utóbbi anyag azután recirkuláltatható önmagában vagy máshonnan nyert D.L-2- (6-metoxi-2-naftil) -propíonsavval együtt, a találmány szerinti rezolválási eljárás járulékos kiindulási anyagát adva. A rezolválandó D,L-2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsavra vonatkoztatva moláris bázison az alkalmazandó rezolválószer mennyisége a találmány értelmében 50% és 100% közötti. Általában azonban a rezoiválószernek csak mintegy 50 mól%-a használódik el a D-2- -(6-metoxi-2-naftil)-propíonsavval való sóképzéshez, a rezolválószer további részét (általában legfeljebb 40 — 50 mól%-ot) kívánt esetben helyettesíteni lehet egy kevésbé költséges bázissal, többek között egy szervetlen bázissal, például egy alkálifém-hidroxiddal (így például nátrium- vagy kálium-hidroxiddal), vagy pedig egy szerves tercier aminnal 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
