193117. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás oszcilloszkóp memóriaelőtétjéhez

193117 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás oszcilloszkópok kiegészítő tartozékaként kiképezett memória előtéthez. Lassú jeleket általában úgy vizsgálnak, hogy regisztráló műszerrel papírra rajzolják, vagy X-Y regisztrálókkal regisztrálják. Ezek a mérések meglehetősen nehézkesek, sok eset­ben nem is lenne szükség regisztrálásra, elég lenne a jelet csak megnézni. Erre a célra álta­lában, különösen több jel összehasonlításánál többsugaras oszcilloszkópokat szoktak hasz­nálni. Ha azonban a jel igen lassú, azaz a frek­venciája 20-30 Hz alatt van, az oszcilloszkó­pok ernyőinek utánvilágítása zavarja a mé­rést. A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan memória előtét kialakítását, amelynek segítsé­gével igen lassú jelek is vizsgálhatók, és egy­máshoz képest fázishelyzetük pontosan meg­határozható. A találmány felismerése az volt, hogy az időtengelyen egy léptéktranszformációt haj­tunk végre úgy, hogy a mérendő jelből mintát veszünk, a vett mintajeleket egy RAM-ban tá­roljuk, és a tárolt adatokat felgyorsítva visz­­szük az oszcilloszkóp képernyőjére. A találmány tehát kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás oszcilloszkópok kiegészítő tartozékaként kiképezett memória előtéthez, több, célszerűen négy jel egymáshoz képesti fázisviszonyának a vizsgálatára. A találmány szerint a kapcsolási elrende­zés bemenetét egy, a vizsgálandó jeleket cél­szerűen 5V-os TTL logikához illeszkedő jelek­ké átalakító illesztő fokozat bemenetei képezik, amely illesztő fokozat egy beírás adatenge­délyező egységen keresztül egy első tárolóval és egy, az első tároló jelét egy második tároló­ba továbbító átírás engedélyező áramkörrel van összekapcsolva. Mindkét tároló egy-egy tároló címszámláló kimeneteire van címbe­­meneteivel csatlakoztatva, a címszámlálók egy-egy további bemenete pedig egy nullázó áramkörrel van összekapcsolva. Az első tároló egy írás-olvasás engedélyező egységen keresz­tül van az első tároló címszámlálójának meg­hajtó körével és azon keresztül egy frekvencia­osztóval összekapcsolva. A frekvenciaosztó a második tárolóval is össze van kapcsolva, és a második tároló kimenete képezi a kapcsolás kimenetét, amely az oszcilloszkópra van csat­lakoztatva. A találmány szerinti kapcsolás előnyösen alkalmazható egy- és többsugaras oszcillosz­kópokhoz egyaránt. Egysugaras oszcilloszkóp esetében nemcsak egy pontösszekötő kimeneti egységgel, de egy elektronkapcsolóval is el van látva, amely vezérlő jelét szintén a frek­venciaosztóról kapja a megfelelő szinkron­ütem biztosítása céljából. A találmányt a továbbiakban példakénti ki­viteli alakja segítségével, a mellékelt ábrán ismertetjük részletesebben. A mellékelt ábrán látható a találmány szerinti memória előtét blokkvázlata. 1 2 A vizsgálandó jel egy, az ábrán négy csa­tornabemenettel jelölt 1 illesztő fokozatra jut, amelynek kimenete egy 2 beírás adatengedé­lyező egységen keresztül van egy első 6 tároló­val és 3 átírás adatengedélyező áramkörrel összekapcsolva. Az 1 illesztő fokozat lényegében egy olyan interface áramkör, amely a különböző pola­­ritású és amplitúdójú jeleket 5 V-os TTL logi­kához illeszti. Ez a kimenő jel íródik be az első 6 tárolóba. Ennek a 6 tárolónak a tartalma van a beírást követően a második 7 tárolóba átvive, és onnan felgyorsítva kerül a jel kiolvasásra. A memória előtét tartalmaz egy, a kapcsolás megfelelő szinkron működését biztosító 9 óra­jelgenerátort, amely mindkét 6 és 7 tároló 5 és 8 címszámlálóinak bemenetére, valamint az el­ső 6 tároló címszámláló 11 meghajtó körére rá van kapcsolva. A 2 beírás adatengedélyező egység egy 12 írás-olvasás engedélyező egy­ségre is rá van csatlakoztatva, amely össze van még kapcsolva az 5 címszámlálóval és a 11 meghajtó körrel. A találmány azon az elven működik, hogy a mérendő logikai jelből mintát vesz, ezt a vett mintát tárolja a 6 tárolóba, majd onnan a 7 tárolón keresztül felgyorsítva viszi az oszcilloszkóp képernyőjére A kapcsolással az oszcilloszkóp még a 0,02 Hz frekvenciájú jelek kiértékelésére is al­kalmas. A mintavételezés időtartama állítha­tóra van kiképezve, és így mindenkor a vizs­gált jelhez lehet a mintavételezés és tárolás idejét beállítani. A mintavételezési idő célszerűen 2,44; 4,88; 9,76; 19,52; 39 és 78 msec. A tárolási idő pedig 2,44; 4,9; 9,8; 19,6; 39 és 78 s. A kapcsolás tehát az időtengelyen egy léptéktranszformációt végez el. A folyamat valóságos t idejét megkapjuk, ha a képernyőn mért U idővel az alábbi számítást végezzük el; 2 ahol n=0,l....... egész szám A vizsgálandó jelek tehát a 2 beírás adat­engedélyező egységen keresztül kerülnek a 6 tárolóba. A 6 tároló feltöltése után a jel átíró­dik 2,4 msec idő alatt például a 7 tárolóba, on­nan pedig felgyorsítva olvassuk ki. A kiolva­sás mindaddig tart, amíg a 6 tárolóba beírunk. Ezáltal érjük el, hogy mind a-6 tároló feltölté­se,mind pedig a kiolvasás folyamatos. Bekap­csoláskor a 7 tároló cellái véletlenszerűen áll­nak be a logikai 1, illetőleg 0 szintre. Ezt tehát mindig figyelmen kívül keli hagyni. Legalább két beírási ciklust kell várni, mivel a jel rácsat­lakoztatása sem esik egybe a nulladik rekesz beírásával. A kapcsolást vezérlő és a jeleket szinkroni­záló egység a 9 órajelgenerátor, amely egy 1680 KC rezgésű kristályvezérelt oszcillátor, amely négyes osztással adja az órafrekven­­ciát. Az órafrekvenciából a szinkron bináris 8 címszámláló állítja a 7 tároló címbemenete­­it, amely 8 címszámláló tehát össze van kap-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents