193110. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés központilag fűtött épületek fűtésszabályozói vezetőjelének a külső hőmárséklet választott időtartamra számított átlaga szerinti képzésére és külső vezérléssel történő módosítására

193110 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés központilag fűtött épületek fűtésszabályozói vezetőjelének a külső hőmérséklet választott időtartamra számított átlaga szerinti képzésé­re és külső vezérléssel történő módosítására. Ismeretes, hogy a központilag fűtött épüle­tek fűtésszabályozóinak leggyakrabban alkal­mazott hőmérséklet érzékelő elemei az ellenál­láshőmérők. Az ilyen szabályozásoknál a külső környezetben, illetve a primer és szekunder fűtőkör különböző pontjain elhelyezett ellenál­láshőmérők állítják elő a szabályozás vezető­jelét, ellenőrzőjelét, stb. Mint ismeretes, az ellenálláshőmérők hőtehetetlensége kicsi, ezért lényegében a hőmérő — azaz az azt megvalósító ellenál­lás — az azt körülvevő közeg hőmérsékleté­nek pillanatértékét méri. Ugyanakkor a fű­tött épületek hőkapacitása — hőtehetet­lensége — jelentős. Ez a nagy hőkapa­citás a helyiségek adott hőmérsékleté­nek tartásához betáplálandó hőteljesít­mény nagyságát vezérlő külső környezeti hőmérséklet változásainak vezérlő hatását kiegyenlíti, és emiatt a külső hőmérséklet­változásoknak a fűtött helyiségek belső hőmér­sékletére gyakorolt hatását jelentősen igen nagy időállandóval — esetenként 24 órát is elérő idővel — késlelteti. Az ellenálláshőmérővel mért külső hőmér­séklet pillanatértéke alapján történő fűtéssza­bályozás és a fűtött helyiségek hőíeljesítmény­­-igényének az említett nagy időállandó miatti lassú változásai nincsenek egymással össz­hangban. Ez különösen a tavaszi és őszi át­meneti időszakokban jelentkezik, amikor igen nagy a napi hőmérsékletingadozás, és az egyes napszakokban túlfűtést, azaz energiapazar­lást, más napszakokban pedig indokolatlan alulfűtést eredményez. Találmányunkkal célunk az ellenállás­hőmérőknek a hőmérséklet pillanatértékét érzékelő tulajdonságából eredő fenti sza­bályozási probléma kiküszöbölése. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zés lehetővé teszi, hogy a már üzemelő fűtés­­szabályozó készülékek áramköreinek érintet­lenül hagyása mellett alkalmasak legyenek a továbbra is alkalmazott ellenálláshőmérők ellenállásértékeinek egy választott időtar­tamú — célszerűen 24 órás — hőmérsékletát­lag alapján történő fűtésszabályozására. Felismerésünk lényege abban van, hogy a külső hőmérsékletet érzékelő ellenállást olyan ellenállással helyettesítjük, amelynek mért ér­téke és kimenőjele a külső hőmérsékletnek az adott időszakban felvett értékek számtani középértékének felel meg. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés­ben a fűtésszabályozó és az ellenálláshőmérője közötti jelkapcsolatot megbontva a külső hőmérsékletet érzékelő ellenálláshőmérővel a találmány szerinti kapcsolás bemenetére csat­lakozva és annak kimenetét a fűtésszabályo­zó — egyébként az ellenálláshőmérőhöz 1 2 csatlakozó — bemenetére kötve a fűtés­­szabályozó készülékkel a szabályozás adott pontossága átlal meghatározott pontosságú és a kívánt időtartamra képzett átlaghőmérsék­lethez rendelt értéknek megfelelő ellenállásér­ték beállításával az eddigi pillanatértéknek megfelelő vezetőjel helyett a találmány sze­rint egy hosszabb időszak — pl. 24 órá­nak — átlaghőmérséklete alapján képezzük a hőfokszabályozó vezetőjelét. A találmányunk szerinti kapcsolási el­rendezés az ellenálláshőmérő ellenállásértéké­vel arányos analóg villamos jelet képez, és a kívánt gyakorisággal mintavételezett értékét digitalizálja. A kapcsolási elrendezés műve­leti egysége meghatározza a vett minták kí­vánt átlagképzési eljárás szerinti, számtani középértékének megfelelő, és a beállított idő­tartamú legutolsó időszakra vonatkozó át­lagértékét, és ennek az átlagértéknek meg­felelő kódot ad ki a kimenetén. A műveleti egység kimenőjelei kapcsolóele­meket működtetnek, amelyek a mindenkori aktuális átlaghőmérsékletnek megfelelő értékű ellenállásokat kapcsolnak egy — a fűtés­­szabályozónak az ellenálláshőmérő csatlakoz­tatására szolgáló kivezetéseihez kapcsolt ál­landó értékű ellenállással párhuzamosan, vagy pedig bontják ezt a kapcsolatot. Az eredő ellenállásérték változtatásának az említett ellenállások párhuzamos kapcsolásával való megoldását az indokolja, hogy a kis ér­tékű, de pontos értékű ellenállásváltozások előállítása nagy ohm-értékű ellenállások párhuzamos kapcsolásával oldható meg a legolcsóbban és méréstechnikailag a leg­korrektebb módon. A fűtésszabályozóhoz fixen csatlakoztatott mérőellenállás értékét az alkalmazott ellen­álláshőmérőnek a fűtés szempontjából figye­lembe vett környezeti hőmérséklettartomány felső határán felvett ellenállásértékével egyezőnek választjuk. A műveleti egység ebből a felső határ­hőmérséklet-értékből vonja ki a környezeti hőmérsékletnek a kívánt időtartamra meg­határozott átlagának aktuális értékét, és a kapott különbségnek megfelelően kapcsoló­­elemként alkalmazott jelfogókat működtetve kapcsol párhuzamosan, vagy adott esetben a kapcsolást bontva olyan értékű eredő ellen­állásokat hoz létre a fixen csatlakozó mérő­ellenállással, hogy a fűtésszabályozóhoz csat­lakozó ezen eredő ellenállás értéke mindig a választott utolsó időszak átlagolt hőmér­sékletének felel meg. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés­sel a fűtés szabályozására egy további beavat­kozási lehetőség is nyílik. Kívülről adott jelek­kel a kapcsolási elrendezés kimenetén lévő említett eredő ellenállásérték módosítható. Ezáltal elérhető, hogy a fűtött helyiség kívánt hőmérsékletének fix beállítása helyett a beren­dezés a fűtött helyiség hőmérsékletét egy attól eltérő általunk kívánt értékre szabályozza. (Az átlagolt hőmérsékjetérték aktuális értéké-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents