193105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések vagy berendezés vízgőz felhasználásának optimalizálására

193105 A találmány tárgya eljárás egy vagy több ipari berendezés vagy berendezés sor víz­gőz felhasználásának optimalizálására mikro­processzorral vezérelt elektronikus szabály­zás révén. Napjainkban a termékek előállítási költ­ségét egyre nagyobb mértékben befolyásol­ja, hogy az előállítás során mennyi volt a felhasznált energia mennyisége. Számos ipari művelet elvégzésénél az üze­melő berendezés vagy berendezés sor fűté­se vízgőzzel történik. A hőtechnikai szabá­lyozás azonban általában csupán arra kor­látozódik, hogy a fűtőközeget folyékony hal­mazállapotban, kondenzvízként vezetik el. Ezért ezekbe a rendszerekbe úgynevezett kon­­denzedényt építenek be, amelynek feladata, hogy a folyadék halmazállapotú közeget és a gőzfázist szétválassza. A kondenzedényből távozó víz az esetek nagy részében indokolatlanul magas hőfokú. Ez pedig többlet energiafogyasztást, vagyis az energia pazarlását eredményezi. Egy cukorfőző üst fűtésére például 0,8 MPa nyomású, 174°C-os vízgőzt használnak. A cukortöményítés hőfoka azonban csak 116°C. A távozó kondenzvíz hőmérséklete általában 174°C. Energiát úgy tudunk megtakarítani, ha a távozó kondenzvíz hőmérsékletét alacsonyabb hőfokon tudjuk tartani. Léteznek speciális hő­mérsékletorientált kondenzvíz leválasztok, amelyek alkalmazásával elérhető, hogy a 174°C-os fűtőgőz 116°C-os kondenzvíz alak­jában távozzon. Ezek a speciális kondenz­­viz leválasztok termosztátos szabályzással működnek. Ezek alkalmazása azonban mégsem ter­jedt el, mivel használatukkal nem kerülhe­tő el, hogy a vízfázis mégis megjelenjen a rendszer adott pontjain. Hátfányuk ugyanis, hogy lehetővé teszik az ipari berendezésben a víz-gőz vegyes fá­zis jelenlétét és ezért a gőztér egyes pontjai megtelhetnek vízzel, amely mind a techno­lógiai folyamatot, mind az energiafelhaszná­lás mértékét károsan befolyásolja. A 121 147. számú európai közrebocsáj­­tásí iratban olyan fűtési rendszert ismertet­nek, amelyet elektronikusan vezérelnek. A ve­zérlési rendszer mikroprocesszort és előprog­ramozott adattárolót tartalmaz. Ennél a rendszernél az elektronikus sza­bályzást a fűtött tér és a külső hőmérsék­let különbségéből származó jel vezérli. Ez a módszer nem alkalmazható ipari berendezé­sek működtetésénél, mert ezeknél a rendszer­be beáramló gőz mennyiségét a berendezés, illetve a berendezések időben és berendezésen­ként változó gőz igényétől kell függővé tenni. Egyik másik vezérlési lehetőség a gőz által felmelegített közeg hőmérsékletének, illet­ve a fűtő és az átvevő közeg hőmérséklet különbségének mérése lehetne, az úgyneve­zett szekunder körben. 2 1 Ilyen érzékelési módszert mutat be a 3 946 802. számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás is. Gőzzel fűtött ipari berendezések esetében azonban a fűtött elegy (pl. a bepárlandó oldat) hőmérsékletének mérése lehetetlen len­ne vagy igen sok meghibásodást, illetve üzem­zavart okozna. Célul tűztük ki, hogy egy olyan eljárást dolgozzunk ki ipari berendezések, illetve be­rendezés sorok gőzfelhasználásának optima­lizálására, amely mikroprocesszorral vezérelt elektronikus szabályzással mégis megoldható. Megállapítottuk, hogy ha a rendszerbe beáramló gőz mennyiségét megbízhatóan kí­vánjuk elektronikusan szabályozni, egy olyan mérési pontot kell találnunk a vezérlés mű­ködtetésére (az úgynevezett primer körben (gőz körben), amely az egész rendszerre néz­ve karakterisztikus. Emellett a kitüntetett mérési pontnak olyan­nak kell lennie, hogy igen rövid idő alatt jelezni tudja a rendszer gőzigényének vál­tozását. Azt tapasztaltuk, hogy ha a kondenzedény­­ben lévő kondenzvíz hőmérsékletének válto­zását mérjük, olyan mérési pontot nyerünk amelynek révén az egész rendszer gőzigé­nyét jellemző módon kézben tudjuk tartani és mód van arra, hogy a gőzigény válto­zását igen gyorsan követni tudjuk. A kondenzedényben lévő kondenzvíz hő­mérsékletét egy olyan ellenálláshőmérővel, elő­nyösen platina ellenálláshőmérővel mérjük, amelyet feszültség generátorral táplálunk. A hőmérsékletváltozásnak megfelelően vál­tozik a fémhőmérő ellenállása is. Az ellenállás változással arányos áram­erősség értéket használjuk fel azután a rend­szer szabályzására. Az így nyert jelet digitalizáljuk, majd összehasonlítjuk az előre betáplált program­mal, és eltérés' esetén szabályzás révén vál­toztatjuk a rendszerbe bejutó gőz mennyisé­gét. A találmány szerinti eljárást, amely ipa­ri berendezések vagy berendezés sorok gőz­felhasználásának mikroprocesszorral vezerelt szabályzására vonatkozik, az jellemzi, hogy a primer körben öt másodpercenként mér­jük a kondenzedényben lévő kondenzvíz hő­mérsékletét elektromos ellenállás változásá­nak követésével, és ha a mért hőmérsékle­ti érték időben és berendezésenként eltér a rög­zített programtól, csökkentjük vagy növeljük a rendszerbe beáramló vízgőz mennyiségét. A találmány szerinti eljárás lehetővé te­szi, hogy egy adott ipari üzemen belül köz­ponti helyről szabályozzuk az egy vagy több technológiai berendezés időben és mennyiség­ben változó hőenergia fogyasztását és azt opti­mális szinten tartsuk. A találmány szerinti eljárás megvalósí­tására szolgáló kapcsolási elrendezést az 1. ábrán mutatjuk be, míg a 2. ábra a felhasz­nált program folyamatábráját szemlélteti. A központi szabályzó egység (CPU) az 1 mikroprocesszorból, a 2 permanens memória 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents