193103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgásszimmetrikus zárt törtvonal kerületű palástfelületek forgácsolására

193103 azt a 2. ábrán mutatott Qe referenciahelyzet­ben megállítjuk. így beállítottuk a rendszer indítása előtti .alaphelyzetet. Ha a technológia spirálképzést is előír, akkor az előtolómecha­­nizmus reteszét zárjuk úgy, hogy az előtoló 14 szerkezet is alaphelyzetben álljon, vagy numerikus (NC) vezérlésű előtolótengely ese­tén ehhez az alaphelyzethez szinkronizáljuk az előtolás szervomechanizmusát. Ha viszont egyenes alkotójú sokszög profilt akarunk ki­alakítani, nincs szükség az előtoló 14 szerke­zet kezdeti helyzetének együttfutó beállításá­ra. Üjabb utasításra megindulhat a 11, 12, 13 orsók szinkronmozgatása oly módon, hogy elő­ször a fő 11 orsó indul el E forgásirányban, majd a A<p értékű szögelfordulás megtétele után a fő 11 orsó kiváltotta referenciaimpulzus hatására megindul E forgásirányban az excen­­ter 12, 13 orsó is, természetesen most már va­lamennyi orsó az üzemi fordulatszámmal. A továbbiak követéséhez előbb ismertetjük a példakénti szabályozóláncok felépítését a 3. ábra szerint. Az első szabályozó lánc főútjában 31 alap­jelképzővel csatolt 32 különbségképző, 33 in­tegrátor, 34 erősítő, 35 szervomotor és 37 im­pulzusadó van láncba kapcsolva, a 32 különb­ségképző egy-egy bemenetével első, illetve má­sodik.la, illetve Ib hurkon át a 37 impulzusadó kimenete és a 32 különbségképző egyik beme­neté közé iktatott 38 főorsó-pozicionáló, illetve a 35 szervomotor és a 32 különbségképző má­sik bemenete közé iktatott 36 referenciajeladó van csatolva. A második szabályozó lánc fő útjában ál­landó értékű 310 osztó, frekvencia/feszültség 311 átalakító, 314 összegező, további 315 kü­lönbségképző, további 316 erősítő, további 317 szervomotor és további 319 impulzusadó van láncba kapcsolva, a 314 összegező egy beme­netére reverzibilis 312 számlánccal csatolt 313 D/A-átalakító kimenete csatlakozik, a reverzibilis 312 számlánc egyenes 312a be­menetére és a 310 osztó bemenetére 39 szorzó­­-osztó kimenete, s annak bemenetére a 37 im­pulzusadó (egy) kimenete csatlakozik, a to­vábbi 317 szervomotor és a további 315 különb­ségképző közé kapcsolt első Ha hurokba 318 tachogenerátor van beiktatva, a további 319 impulzusadó és a 312 számlánc inverz 312b bemenete közé pedig — előnyösen 1:1 áttételű, célszerűen rövidzárt reprezentáló — második 11b hurok van kapcsolva. A -központi vezérlő 320 egység sokrétű ve­zérlési funkciót lát el, funkcióját tekintve az lényegében sorrendi áramkör, amely a techno­lógia által meghatározott módon adja ki a pa­rancsot az egyes végrehajtó egységek felé. A technológia által meghatározott feltétel­­rendszert vagy a berendezés kezelőtáblájáról kézi úton, vagy más, a vezérlőhöz illesztett programbeviteli csatolóegységgel, külső adat­bevitellel vihetjük be a vezérlő 320 egységbe. Ily módon határozhatjuk meg pl., hogy sok­szöget, spirált vagy normál forgácsolást kívá­7 nunk végezni, továbbá itt adjuk be az esetleges változókat is, úgymint a szögszám megváltoz­tatása, a spirál emelkedésének módosítása, a nullpont esetleges eliolása, az excenterorsó modulált fordulatszáma, a főorsófordulat megváltoztatása, stb. Folytatva a 3. ábrán mutatott tömbvázlat követését, először ismerjük meg a fő 11 orsó fordulatszámszabályozó láncának működését. Ez a szabályozókor kettős feladatot lát el: végrehajtja a már ismertetett főorsó-pozicio­nálást, majd beállítja a kívánt főorsó-fordula­tot. Elsőként a műszaki gyakorlatban ismert módon végrehajtott főorsó-pozicionálást kö­vessük végig. Ilyenkor az alapjel nem a 31 alapjelképző felől, hanem a 38 főorsó-pozicio­nálótól érkezik a 32 különbségképző bemene­tére. A 38 főorsópozícionáló — funkcióját te­kintve — kívülről tölthető reverzibilis szám­­lánc és digitál-analóg konverter lánckapcso­lása. A pozicionálás megkezdésekor a vezérlő 320 egység fix értékkel feltölti a számláncot, amelynek kimenete a D/A-konverteren keresz­tül pozitív vagy negatív előjelű, egyenfeszült­ségű ellenőrzőjelet ad a 32 különbségképző be­menetére. Az la hurokkal záruló alárendelt kör az ellenőrzőjellel arányos fordulatra pör­geti a fő 11 orsót. Eközben a 37 impulzusadó — amely azon túl, hogy fordulatonként „n" szá­mú impulzus ± irányú kiértékelésére alkal­mas, rendelkezik egy úgynevezett „O” vagy referencia impulzus kiadásának lehetőségével is — a fő 11 orsóval 1:1 áttétellel forogni kezd. Az előre-hátra számláló bemenete eközben tilt­va van mindaddig, amíg a jeladó a Q/ referen­ciahelyzet elérését nem jelzi, addig tehát a fő 11 orsó szögsebessége állandó. Amint a fő 11 orsó a Qf referenciahelyzetet eléri, a jeladó im­pulzusai az iránynak megfelelően a számlánc egyenes vagy inverz bemenetére kerülnek és fogyasztani kezdik annak tartalmát. A D/A konverter kimenete a számlánc tartalmával arányosan csökkenti az alapjelet, így a fő 11 orsó a referenciahelyzettől A<p-re beállított po­zíció felé egyre lassuló szögsebességgel köze­lít, majd Acp helyre érve megáll. A fő 11 orsó pozícionáló köre mindaddig működésben ma­rad, amíg a vezérlő 320 egységtől újabb pa­rancs nem érkezik. Sorrendben a fő 11 orsó pozicionálása után az excenter 12, 13 orsó helyzetbeállítása következik, ezt azonban a későbbiek során ismertetjük. Tételezzük fel, hogy az excenter 12, 13 orsó már helyzetben van és indulhat a fő 11 orsó program szerinti forgása. Erre a parancsot a vezérlő 320 jelű egység szolgáltatja. A 31 alap­jelképző funkcionálisan a vezérlő 320 egység­hez tartozik, csupán a szokás kedvéért tüntet­tük fel ezen a helyen. Hiszen kézi bevitel esetén ez az elem lehet egy egyszerű potenciométer is a kezelőtáblán, de pl. külső adatbevitel ese­tén bármely ismert módon előállított előjel­­helyes egyenfeszültség is. A 31 alapjelképző felől érkező előjelhelyes feszültség az la hu­rokkal záruló fordulatszámszabályozó kör ré­vén a. feszültséggel arányos fordulatszámra 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents