193101. lajstromszámú szabadalom • Ajtóra felhelyezhető és arról eltávolítható zárszerkezet
193 LOI 1 A találmány olyan zárszerkezetre vonatkozik, amely az ajtóra felhelyezhető és arról eltávolítható, eltávolítva kis helyen elfér és könynyen visszahelyezhető; visszahelyezve zárt állapotban az ajtó nyitását meggátolja. A sok évtizede ismert lakatok is eltávofíthatók az ajtó mellől és könnyen visszahelyezhetők, de a lakat kengyelét viszonylag könnyen lehet elfűrészelni, vagy a teljes lakatot lehet néhány erős kalapácsütéssel zárt helyzetéből eltávolítani (leverni). Olyan lakatok is ismeretesek, melyeknek szorosabb értelemben vett kengyele nincsen (2 108 527 sz. angol szabadalmi leírás),hanem az ajtó pántját kell egy mélyedésbe helyezni, melyben a lakatot egy hengerzárral együttműködő csap rögzíti. Ennél a lakatnál is könnyen lehet a pántot elfűrészelni vagy a lakatot kalapáccsal leverni. Ismeretes továbbá egy tokban elhelyezett hengerzár a 28 10 756 sz. német nyilvánosságrahozatali iratból, melynek kengyele nincsen, de ez a tok csak függönyökön alkalmazható, csak egy hengerzárat tartalmaz, és így nem alkalmas arra, hogy egy ajtót az ajtókerethez erősítse vagy rögzítse. A találmány egyik célja a fent említett hátrányok kiküszöbölése, vagyis olyan, az ajtó mellé helyezhető és onnan a kulcs működtetése után eltávolítható zárszerkezet létesítése, melynek fürészeléssel vagy kalapácsütésekkel az ajtóról való eltávolítása nehezebbé válik. További célja a találmánynak, hogy a lapos kulccsal működtethető hengerzárakat ne lehessen könnyen „kitapogatni", vagyis ne lehessen a zárat megfelelő szerszámokkal és szakértelemmel saját kulcsa nélkül is könnyen kinyitni. A találmány lényege, hogy az ajtóra felhelyezhető és arról eltávolítható zárszerkezetnek a tokban, előnyösen kocka- vagy hasábszerű tokban lévő hengerzárral működtethető rögzítőfeje van, tartalmaz továbbá a zárszerkezet egy ugyancsak rögzítő fejjel ellátott csapot vagy további hengerzárat, olyképp, hogy a csap, illetve a további hengerzár tengelye az előbbi hengerzár tengelyére merőleges helyzetű. A zárszerkezet a találmány értelmében úgy is készíthető, hogy a zárszerkezetnek a tokban, előnyösen kocka- vagy hasábszerű tokban elhelyezett hengerzárral működtethető rögzítő feje van, valamint van egy másik tokja rögzítőfejjel ellátott csappal vagy további hengerzárral, és a két tok mereven vagy csuklósán egymáshoz van erősítve, olyképp, hogy a hengerzár és a csap vagy a további hengerzár egymással párhuzamos vagy egymásra merőleges helyzetű, illetve ilyen helyzetekbe fordítást megengedően van a csuklós kapcsolat kialakítva. A találmány végül arra is vonatkozik, hogy a hengerzár vagy hengerzárak hossztengelyük irányában eltolhatóan és a tok belsejébe vihetően vannak kialakítva,és így kitapogatásuk nehezebbé válik. 2 2 A fentiekben leírt megoldás, illetve megoldások lehetővé teszik azt, hogy a tok egyik lapja az ajtóval, másik lapja az ajtókerettel vagy más fix darabbal érintkezzék, a két-tokos kivitelnél pedig az egyik tok kettős ajtónál az egyik ajfóval, a másik tok a másik ajtóval érintkezzék. Emellett a rögzítőfejek az ajtón, illetve ajtókereten lévő pántba hatolva az ajtót (ajtókat) gyakorlatilag tökéletesen rögzítik. Ha a találmány szerinti tokot pl. az ajtónak a csuklóval szemben lévő alsó sarkánál helyezzük el, a kemény acélból készült tokot fűrészeléssel vagy ütésekkel sokkal nehezebb eltávo.lítani, mint a hagyományos lakatokat. A csatolt rajz a találmány néhány példaképpel kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. A rajz 1. ábrája a zárszerkezet merev egységet képező tokját távlati ábrázolásban szemlélteti. A tokban lévő hengerzárak kissé hátratolt helyzetben láthatók. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó vízszintes, részleges metszet kisebb léptékben. Ez az ábra a tokot felülnézetben mutatja, a két egymásra merőleges tengely jelzésével. A 3. ábra két találmány szerinti zárszerkezetnek egy ajtón történő példaképpeni elhelyezését mutatja. A 4. ábra olyan kivitelt szemléltet előlnézetben, melynél két csuklósán összeerősített tokot használunk, és ezek egymáshoz képest derékszögű helyzetben az ajtó és az ajtótok által alkotott sarokban vannak, úgy, amint ezt az 5. ábra felülnézetben (részben metszve) szemlélteti. A 6. ábra ugyanezt a kivitelt mutatja abban a helyzetben, melynél a két tok egymás mellett (síkba kiterítve) van. Ebben a helyzetben a két tokot kétajtós szekrényen a két ajtóra erősíthetjük. Az 1-3. ábra szerinti zárszerkezet 1 tokja kockához vagy hasábhoz hasonló alakú és a 2 ajtó, valamint 3 ajtókeret által alkotott sarokban van elhelyezve, olyképp, hogy egyik lapja az ajtóval, másik az ajtókerettel érintkezik. A 3. ábra szerint egy zárszerkezet van lent és egy fent, de természetesen egyetlen ilyen zárszerkezet is elegendő az ajtó rögzítésére. Az 1 tokban két egymásra merőleges, magassági irányban egymáshoz képest eltolt furat van, a 4 furat a 2 ajtóhoz erősített, az 1-3. ábrán fel nem rajzolt pánttal együttműködő 6 hengerzárat fogadja be, a másik 5 furatban pedig a 7 hengerzár van. Ez utóbbi rögzítőfeje az 1-3. ábrán sem látható, de olyan kivitelű vagy szerkezetű lehet, mint a 4. és 5. ábra szerinti 9A rögzítőfej,és azt a célt szolgálja, hogy a hengerzár az ajtókerettel létesítsen kapcsolatot. Erre a célra a 3 ajtókeretben olyan pánt alkalmazható, mint az 5. ábrán látható két 11 pánt. Mikor a hengerzárak a hátsó, zárt helyzetben vannak, a rögzítőfejek, (melyek szerepe a hagyományos zárnyelv szerepének felel meg) az ajtó nyitását nem teszik lehetővé, és a hengerzárak illetéktelen személy számára nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
