193077. lajstromszámú szabadalom • Lemezjátszó berendezés

193077 A Q segédjei csatornájában az első két bit a szinkronszó részét képezi, a következő négy bit vezérlési célokat szolgál, az ezt követő négy bit címbit és a további 72 bit adatbit, míg az utolsó 16 bit a hibadetektálást végző CRC kód. A 72 adatbit tartalmaz egy pályaazono­sító kódot és egy index kódot. A pályaazo­nosító kód 00-tól 99-ig változik. Az index kód szintén 00-tól 99-ig változik. A Q segédjei adatbitjei tartalmaznak egy időazonosító kódot is, amely jelzi a kiválasztott zenemű és a szünetek időtartamát, valamint egy másik időazonosító kódot, amely az abszolút időre vonatkozik és folyamatosan változik a prog­ram terület elejétől a kompakt lemez külső széléig. Ezek az időazonosító kódok két szám­jegyből álló perceket, másodperceket és kere­teket képviselnek. Egy másodperc 75 keretre oszlik. Az abszolút időre vonatkozó időazono­sító kód alapján érhetők el a digitális adatok a kompakt lemezen egy egész zeneműnél ki­sebb egységekben. Ezen kiviteli alaknál, ahol a digitális adatokat a főcsatorna hordozza, a P és Q segédjei csatorna adatainak felépítése meg­egyezik a hagyományos kompakt lemezekével. A fent leírt segédjelek részletes adatstruk­túrája ismertetve van az 58-48279 számon közzétett japán szabadalmi leírásban és a 74841 számú közzétett EP szabadalmi be­jelentésben. A 3. ábra a főcsatornában rögzített di­gitális adatok tárolási formátumát mutatja. A digitális adatok minden egyes blokkja 588X4=2352 byte-ot tartalmaz. A 3. ábrán a bal és jobb csatorna megjelölés a sztereo zenei adat bal és jobb csatornája mintavételi adatainak felel meg. Sztereo zenei adatok esetén a fent leírtak szerint 6X2X2=24 byte helyezkedik el két egymást követő keret szinkronszó között. Ha ugyanezen formátum mellett (lásd az 1. ábrát) más digitális adato­kat tárolunk a sztereo zenei adatok helyett, a 2352 byte-os blokk úgy tárolható, hogy egybeessen a 0-97. keretekben lévő adat­­mennyiséggel. Következésképpen a digitális adatok úgy tárolhatók, hogy nem szakítják meg a segédjelek 98-keretes ciklusát. A blokk első byte-ja csupa nullát, a követ­kező tíz byte csupa egyest tartalmaz, amelyet végül még egy byte csupa nulla követ. Ez a tizenkét byte-os fejrész jelzi egy blokk kez­detét. A fejrészt egy-egy byte-ban követik a perc, a másodperc, a szektor és a módozat adatok. A perc, a másodperc és a szektor byte alkotja a blokk címét, ahol 75 szektor tesz ki egy másodpercet a 75 kerethez hason­lóan. A módozat byte jelzi a blokkon belüli adatok fajtáját. A fejrészen, a címen (perc, másodperc, szektor) és módozat byte-okon kívül fennmaradó 2336 byte tartalmazza a digitális adatokat, pl. egy állókép adatait. A 4. ábra egy oiyan adatrögzítő áramkör tömbvázlata, amely digitális adatok formá- 4 5 lására szolgál kompakt lemezen történő rög­zítése céljából. A bemeneti 1 és 2 kapcsokra külön-külön érkeznek a rögzítendő 16-bites digitális adatok. Az 1 és 2 kapocsra érkező digitális adatokat 3 multiplexer alakítja át egycsatornás adatformátumra, amelyet to­vábbad 4 hibajavító kódolóra. A 4 hibajavító kódoló a hangfrekvenciás (audio) PCM jeleket egy Reed-Solomon kódot alkalmazó kereszt­átlapolási eljárással kódolja, amely későbbi hibajavítást, tesz lehetővé. A kereszt-átlapo­lási eljárás átrendezi az adatok sorrendjét oly módon, hogy minden egyes adat két különböző hibajavító kódrendszerben szerepel. A 4 hibajavító kódoló kimenete 5 multi­plexer egyik bemenetére van kapcsolva. A P és Q segédjelek számára van egy 6 kódoló, az R....W segédjelek számára pedig egy 7 kó­doló, amelyeknek kimenetét 8 multiplexer ve­gyíti össze, ez utóbbi kimenete az 5 multi­plexer egy másik bemenetére jut, az 5 multi­plexer kimenete pedig össze van kötve egy 9 modulátor bemenetével, amely elvégzi a 8 bitről 14 bitre történő átalakítást. Ennek során 10 szinkronizáló jelgenerátortól érkező keretszinkronjelet hozzáadja és a kimenő jelet kimeneti 11 kapcson szolgáltatja. A Q segéd­jei 6 kódolója olyan kialakítású, hogy a Q segédjeihez hozzátesz egy 16-bites CRC kódot. Az R....W segédjeiek 7 kódolója olyan kialakítású, hogy a főcsatornától eltérő Reed-Solomon kódot és átlapolási eljárást alkalmazó hibajavító kódot hoz létre. A 3, 5 és 8 multiplexerekhez eljutnak a 12 időzítőjel generátor által létrehozott óraimpulzusok és Ídőzítőjelek. Egy 13 osz­cillátor állítja elő a 12 időzítőjel generátort ütemező master órajelet. Az 5. ábra egy olyan visszaolvasó rend­szer áramkör felépítését mutatja be, amely a kompakt lemezről visszajátszott jelek feldol­gozására szolgál. A lemezről optikai úton levett jel 20 bemeneti kapcson és hullám­­formáló 21 bemeneti áramkörön keresztül jut 22 demodulátorra, 23 órajel előállító áramkörre és 24 keretszinkronjel detektáló áramkörre. A 23 órajel előállító áramkör egy PLL ^fáziszárt hurok) áramkör segít­ségével állítja elő a bit-órajelet a leolvasott adatokkal szinkron. A 24 keretszinkronjel detektáló áramkör állítja elő a keretszin­kronjelet és létrehozza a mintavételezett ada­tokkal szinkron keret-órajelet. A bit-órajelet és a keret-órajelet a kiolvasó rendszer összes áramköre megkapja. A 9 modulátor által elvégzett 8 bitről 14 bitre történt moduláció demodulálását vagyis a 14 bitről 8 bitre történő vissza­alakítást — a 22 demodulátor végzi el, és az összes 8-bites kimenő adatra vonatkozóan hibajavító 25 memória áramkörben történik meg a 4 hibajavító kódolóval elvégzett átlapo­lási eljárásnak megfelelő leválasztási eljárás, a hibadetektálás, a hibajavítás és az inter­polációs eljárás. A 25 memória áramkör egy RAM memóriát, egy RAM vezérlőt és egy 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents