193071. lajstromszámú szabadalom • Mozgató berendezés teheremeléshez,elsősorban építőipari felhasználásra

A találmány tárgya mozgató berendezés teheremeléshez elsősorban építőipari felhasz­nálásra. Nagy terhek, főképpen a statikailag hatá­rozatlan megfogásu l(r-106 N nagyságú ter­hek mozgatása csak lassan cm/perc, mm/perc sebességtartományban lehetséges. A kis sebes­ségekre elsősorban biztonsági okokból van szükség. A nagy terhek mozgatása napjaink­ban a szállítási lehetőségek növekedésével egyre inkább előtérbe kerül. Az építőipar terü­letén az ilyen típusú, nagy terhek emelésére — teheremelés fogalmába értelemszerűen a sül­lyesztés is beletartozik — szolgáló berende­zések egészen új technológiai és szerkezeti megoldásokhoz vezetnek. Az építésben hasonló célra alkalmazott berendezésekről összefoglaló tájékoztatót Oscar Büttner: Emelő eljárások a magasépí­tésben (Bp. 1972. Műszaki Könyvkiadó) című munkája ismertet. Az ott leírt és egyéb szak­­irodalmi források közös jellemzője, hogy az eddig alkalmazott eljárásoknál rendszerint hidraulikus berendezéseket használnak, hid­raulikus munkahengert alkalmaznak emelési feladatra. A hidraulikus berendezések hátrá­nya, hogy nagy súlyú és térfogatú hidraulikus tápegységeket, nyomásálló vezetékeket, ennek megfelelő kapcsolatokat és bonyolult vezér­lést igényelnek. Hátrányuk még, hogy a te­her süllyesztése nehézkes és csak egy löket­­nyi hosszan lehetséges. Ez összetett szerkeze­tek alkalmazása esetén a pillér-födém csomó­pontban kényszerű megoldásokhoz vezet. A hidraulikus berendezések megbízhatóak ugyan de csak egyféle sebességgel működnek. A ismert mozgató berendezések primer haj­tására általában villanymotort használnak. A villanymotor nagy fordulatszámát, kis nyoma­tékét nagy nyomatékké és alacsony fordulat­tá kell alakítani. Ez hagyományos módon, mechanikus rendszerű berendezésekkel, pl. többszörös fogaskerék áttétellel, bolygómű­vel stb. — is megoldható. A mechanikus te­heremelő berendezések bonyolult felépítésűek és igen nagy súlyúak, sebességük csak szűk határok között változtatható. A mozgató berendezéseket rendszerint nem önmagukban, hanem csoportosan alkalmaz­zák. Mind a két ismert megoldás (mechani­kus, hidraulikus) esetén — természetesen kü­lönböző, eltérő módon — több berendezés együttműködésére, szinkronizálására önma­gában ismert megoldások léteznek. A találmány célja folyamatos (és nem sza­kaszos) üzemű egyszerű, kis súlyú, könnyen áttelepíthető mozgató berendezés létrehozása, amelynek sebessége célszerűen változtatható. Felismertük, hogy mechanikus hajtás hul­­lámhajtómüvel rendelkező áttétellel lényege­sen kisebb szerkezeti méreteket eredményez. A megoldás további előnye, hogy minden egyes menetes orsón így külön hajtás képezhető ki. A főzmozgás — a teheremelés — stádi­umában az emelő orsó alakváltozása elkeriil-1 2 hetetlen. Ez az esetek többségében a hajtott anya és a hajtómű közötti kapcsolat megszű­nésével járhat. Amennyiben ez bekövetkezik, a szerkezeti elemek rendszerint tönkremennek, melyeknek cseréje teher alatt igen körülmé­nyes. Ennek kiküszöbölésére a találmány to­vábbi felismerése, hogy az anyát és a hajtást egybeépítéttük, amely így az ismertetett hiba lehetőségét kizárja. A találmány tárgya mozgató berendezés teheremeléshez elsősorban építőipari felhasz­nálásra, amelynek menetes orsója és az orsón mozgatható anyája van, és az anyát meghajtó szerkezettel — célszerűen villanymotorral — továbbá támasszal rendelkezik. A berendezés úgy van kialakítva, hogy hullámhajtómüvet tar+almaz, a meghajtó szerkezet a hullámhaj­tóművön, mint áttételen keresztül van az anyá­val erőátviteli kapcsolatban, az anya és a hul­­lárrhajtómü pedig közös szerkezeti egységet képez. A mozgató berendezés kétféle mozgást vé­gez Az egyik a teher mozgatása, a másik a teher nélküli mozgás. Ez utóbbira akkor.ke­rül sor, amikor a berendezéseket a menetes orsó, mint pálya felhasználásával új pozícióba juttatjuk. Miután ilyen alkalmakkor a beren­­bezések csak az önsúlyokat mozgatják, a se­besség lényegesen — pl. egy nagyságrend­del nagyobb is lehet, mint teherrel. A találmány szerinti mozgató berendezés célszerű kiviteli alakja ezért járulékos hajtó­művet tartalmaz, amely mint áttétel a meghaj­tó szerkezettel és az anyával van erőátviteli kapcsolatban, az anya és a járulékos hajtómű pedig közös szerkezeti egységet képeznek, Tekintettel arra, hogy a mozgási tarto­mány nem nagy, mindössze néhány méter, a járulékos hajtómű előnyei nem minden eset­ben egyértelműek, így alkalmazására az adott cél ismeretében kerülhet sor hiszen a moz­gás megvalósítható lassan is, bár ez feltétle nül dőveszteséget jelent, ebben az esetben mindkét mozgástípust — teherrel vagy anél­kül — előre és hátramenetben (emelés-süly­­lyesztés) a hullámhajtómű valósítja meg. Amennyiben a járulékos hajtómű is fel­szerelésre kerül, használata esetére a hullám­hajtóművet hatástalanítani kell. A hullám­­hajtómű konstrukciója nem bírja el a nagy kimenő fordulatszámot, a járulékos haj­tómű pedig nem képes a megfelelő alacsony fordulatra és nyomatékra. Az önsúly mozga­tására pedig éppen a kis nyomaték elegendő és a nagy fordulat szükséges.Ez a fordulatszám. azonban nem nyerhető közvetlenül a meghaj­tó szerkezetről — célszerűen villanymotor­ról — hanem csak a járulékos hajtóművön keresztül. Működése idején a hullámhajtómű és a meghajtó szerkezet, vagy a hullámhajtó­mű és az anya közötti kapcsolatot meg kell szakítani; ellenkező esetben, pedig a teher­­emeléskor a járulékos hajtóművel való kap­csolatét kell oldani. 2 193071 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents