193070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pernyehálók környezetvédő biológiai rekultivációjára
193070 4 fajok társuláson belüli részarányának növelése értelmében módosítjuk, és a talaj szervesanyagutánpótlását a kitermelt zöldilt. faanyag helyszíni hasznosítása mellett szennyvíziszapnak a területre történő időszakos kijuttatásával is növeljük. Alapvető felismerésünk szerint ugyanis főként településközeli pernyehányók biológiai rekonstrukcióját igen előnyösen fel lehet használni arra, hogy a környezetvédelmi szempontból gyakran gondot jelentő építkezési földelhelyezés, de különösen a táplálkozási rendeltetésű mezőgazdasági termőterületeken egészségügyi okokból nem hasznosítható szennyvíziszap elhelyezés problémáját is egyidejűleg figyelembe vegyük és a lehetőségek szerint könnyítsük. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módját képezi, ha a csupán pormegkötő képességű földrétegborítást főként építkezések területelőkészítési, területrendezési anyagnyerő helyeiről a helyszínre szállított föld 20-30 cm-es rétegvastagságú felhordásával és eltérítésével állítjuk elő. Célszerűnek bizonyult, ha betelepített területen a talaj szervesanyagutánpótlását közbenső kezelésekkel fokozatosan víztelenített, különösen nehézfém tartalmú szennyvíziszap kijuttatásával, előnyösen granulált szennyvíziszapnak a sorközökben történő gépi szétszórásával, majd adott esetben a granulátum talajba keverésével ill. bedolgozásával is növeljük. A kitűzött célt szolgáló további intézkedés, hogy a kezdeti, túlnyomórészt cserjefajokat tartalmazó növénytársulást a lehetőségek határain belül minél hamarabb erdőjellegű, túlnyomórészt fafajokból álló társulássá fejleszszük. Az erdő, különösen ipari településközeli erdő ugyanis egyrészt kedvelt lakossági pihenő, kiránduló helyként, tehát mintegy egészséges szabadidő központként is szolgál. Emellett környezetvédelmi szempontból igen lényeges, hogy az erdők szélcsendes hőségnapokon termikus levegőturbulencia létrehozásával és fenntartásával hátráltatják a gyárkémények pernyéjének kihullását, hideg téli napokon pedig megakadályozzák a talajfelszíni légrétegek túlhűlését, ezzel a füstköd, szmog keletkezés egyik előfeltételének, légrétegek termikus inverziójának kialakulását. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során ezért előnyösnek bizonyult, ha a cserjefajok és fafajok növénytársuláson belüli kezdeti arányát közelítőleg 2:1-re választottuk meg, majd ezt az arányt fokozatosan a fafajok részarányának növelésével legalább l:2-re módosítottuk. Az eljárást az alábbiakban egy sikeres, bizonyos fázisaiban még kísérleti stádiumban levő foganatosítási példa kapcsán, a csatolt rajz ábráira hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra egy kazettás (földgátas) kialakítású pernyehányó metszeti szelvényrészlete a pormegkötő talajréteg felviteli utáni állapotában,a 3 2. ábra lényegében az 1. ábra szerinti metszeti szelvényrészlet betelepítés utáni állapotát érzékeltető vázlat, a 3-6. ábra különböző példaképpeni növénytársulások telepítési hálózatait feltüntető vázlatrajzok, míg a 7. ábra egy példaképpeni sakktáblaszerű telepítési változat egyszerűsített vázlata. A találmány szerinti eljárást a Pécsi Hőerőmű zagykazettáin elvégzett, 1974-ben 42,0 hektár területen elkezdett, ma már sikeresnek értékelhető kísérleteink példáján ismertetjük részletesen. A szóbanforgó pernyehányó 30-40 hektár egyenkénti nagyságú, mesterséges földgátakkal határolt "tavakból,, áll, ezek alkotják az u.n. zagykazettákat, amelyeket vezetékekből folyó vízzel zagyolt pernyével 6-10 m vastagságban töltöttek, ill. töltenek fel. 1974-ben 80 hektár ilyen terület várt rekultivációra, 1980-tól már 120 hektár rekultiválandó terület állt rendelkezésre. A pernyehányót korábban mocsaras térségben telepítették, ilyen terület határolja részben ma is, amelynek terepszíntje a feltöltött hányó szintjénél 6-12 méterrel mélyebb. A vízzel zagyolt pernye a víz leszivárgása és elpárolgása után fizikai tulajdonságát tekintve rendkívül finom szemcséjű, porózus anyag. Vízáteresztő képessége azonos a finom homokéval, víz- ill. nedvességtartó képessége elhanyagolható, szakmailag jelentéktelen. Kémiai összetétele 50% Si02, 32% A1203, 10% Fe203. Nyomokban tartalmaz HgO-t, CaO-t, S03-at és Na203-at. Erdészeti talajtan szempontjából szerkezetnélkülí váztalaj. Kedvezőtlen tulaj-donsága rendkívül laza volta, amely szerves kolloidok teljes hiányát is mutatja. Ez utóbbi tulajdonsága alapvetően meghatározó szempont volt a telepítendő növénytársulás megválasztását illetően. A kiszáradt felszín erősen porzik, emiatt jelentős légszennyező forrás. A kísérleti helyszín klimatikus és hidrológiai adottságai hosszabb idő átlagában az alábbiak: az évi átlagos csapadék mennyisége 640 mm, ennek alacsony voltát súlyosbítja a kedvezőtlen évszakonkénti eloszlás. -Nyáron, a vegetációs idő közepén három hónap alatt 150-160 mm csapadék hullik, aminek a pernye fentebb vázolt szerkezetére tekintettel csupán a többszöröse jelenthetne elfogadható vízgazdálkodást. Felszíni vízfolyásból vízutánpótlás nincs, szinte állandó a déli szél, a hőmérsékletingadozás szélsőséges, a mért értékek -25°C és -)-40oC között váltakoznak a téli és nyári hónapok során. Szakmai szempontok figyelembevételével tehát tipikus kontinentális klíma és egy jellegtelen pernyeréteg képezte kísérleteink kiindulási állapotát. A pernyehányó vízgazdálkodását jól jellemzi, hogy egy-egy kazetta zagyolásos feltöltése során a környező területek talajvízszíntje 0,5 m-rel is megemelkedett. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
