193067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piridazinon-származékok és sóik előállítására
-klorid felesleget, hogy az elegyet előbb bepárlóban desztilláljuk, majd 20—20 ml benzollal háromszor alkalmazott azeotróp desztillációval a felesleget nyomnyi mennyiségre csökkentjük. A maradék a kívánt 4-klór-pirimidin nyersterméke, amelyet tisztítás nélkül alkalmazhatunk a /B/ lépésben. /B/ A céltermék előállítása. Az ,/A/ lépésben kapott nyers 4-klór-pirimidin teljes mennyiségéhez 10 ml N-metil-2-pirrolidont adunk és úgy oldjuk fel, hogy 90°C hőmérsékletre hevítjük. A forró oldathoz adunk előbb 0,7 ml trietil-amint, majd 1,89 g 6-/4-amino-fenil/-4,5-dihidro-3/2H/-piridazinont, s az elegyet további másfél órán át reagáltatjuk 90°C hőmérsékleten. Ezután a reakcióelegyet jeges fürdőn hütjük, hozzáadunk 100 ml acetont, a kivált szilárd anyagot kiszűrjük és a szilárd szűrletet kétszer mossuk acetonnal; ezután a szilárd anyagot feloldjuk DA4F és víz 2:1 arányú elegyében, az oldatot In nátrium-hidroxidos vizes oldattal semlegesítjük, majd eltávolítjuk az oldószert és a maradékot szilikagéllel kromatograíáljuk, az anyagot kloroformban feloldva és kloroform és metanol 10:1 arányú elegyével eluálva. A célterméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot feloldjuk 20 ml DMF és 100 mi aceton elegyében és jeges fürdőn hütjük. Ezután hozzáadunk előbb 1,2 ml 4n hidrogén-kloridos dioxános oldatot, majd 100 ml étert, végül kiszűrjük a kivált szilárd anyagot. A kiszúrt maradékot éterrel mossuk és szárítjuk; így 1,12 g fehér szilárd anyagot kapunk, amely a céltermék mono-hidrokloridja. Olvadáspontja 300°C feletti, IR-spektruma 1650 cm-1. 8. példa Farmakológiai és toxikológiai teszt A találmány szerint előállított új piridazinon származékok farmakológiai hatékonyságát és mérgező hatását az alábbiak szerint vizsgáljuk, szívre ható gyógyszerekben való alkalmazhatóságuk kimutatására. 1. Kutyaszív izoláltan átáramoltatott szemölcsizmának kontrakciójára gyakorolt hatás Endo és Hashimoto módszerével [ismerteti az American Journal of Physiology, 218, 1459—1463/1970/] preparáljuk kutyaszív szemölcsizmát, hogy izoláltan legyen véráramban. A találmány szerint előállított vegyidet hatékonyságát úgy határozzuk meg, hogy a szemölcsizom közelében az artériába befecskendezzük az oldószerben oldott hatóanyagot és rögzítjük a szemölcsizom kontrakciójára gyakorolt hatást. A szemölcsizom kontrakciójának növekedését a 2. táblázat mutatja. 2. Tengerimalac-szív izolált bal pitvarának kontrakciójára gyakorolt hatás 5 200—300 g testsúlyú hím tengerimalac koponyájára ütést mérünk és gyorsan kivesszük a bal pitvart. A mitrális billentyűt szervfürdő íenékfalához erősítjük, amely szervfürdőt 30 ml Krebs-Henseleit oldattal töltődünk fel és 35°C hőmérsékleten tartunk. A szervfürdőben lévő Krebs-Henseleit oldaton átbuborékoltatunk egy gázelegyet, amely 95% 02 és 5% C02 gázt tartalmaz. Az izom drikus feszültséget úgy mérjük, hogy a bal pi'var fülcséjéhez /auricula cordis/ cérnával mérőátalakítót kötünk. A szívpitvart 0,5 g nyugalmi terhelésen tartjuk és olyan villamos négyszögimpulzusokkal gerjesztjük, amelyek szélessége 1 ms, feszültségszintje a küszöbszint másfélszerese, ismétlési frekvenciája 2 Hz, dipoláris platina-elektródákon át. A pitvar állapotát a preparálás után 30 percen át stabilizáljuk, majd az oldatban feloldott hatóanyagot a szervfürdőhöz öntjük és mérjük a hatást. A bal pitvar kontrakciójában mutatkozó növekedést a 2. táblázat mutatja. 3. Általános kutyánál a miokardiális kontrakcióra gyakorolt hatás Kevertfajú, 8—15 kg testsúlyú hím és nőstény kutyákat alkalmazunk. Intravénás injekcióként beadott, testsűlykilogrammonként 30 mg nátrium-pentobarbitállal altatjuk a kutyát és mesterséges lélegeztetést alkalmazunk. A negyedik és ötödik borda között megnyitjuk a mellkast és átmetsszük a szívburkot, szabaddá téve a szívet. Az aorta félsz illő ágához elektromágneses véráramlásmerő szondáját erősítjük és az aortán átfolyó véráramot tekintjük a szívből kilépő véráram /CO/ közelítő'-muíatójának. A bal kamrai nyomást ,/LVP/ Miller-katéter típusú nyomásadóval mérjük és differenciáló áramkörrel meghatározzuk a kapott LVP érték elfő differenciál-hányadosát [dP/dt]. A jobb kamrai izom kontrakcióját /CONT/ a szívfa hoz illesztett, mechanikus feszültségre érzékeny mérőátalakítóval határozzuk meg. A sz sztémás vérnyomást a bal comb artériájánál mérjük. A szívciklust EKG-ból /II. élvezetéi/ és kardiotachiméterrel határozzuk meg. Az oldószerben feloldott hatóanyagot intravénásán adjuk be a bal comb vénáján át. A dP/dt derivált csúcsértékeit [dP/dtm], valamint a CONT és a CO növekedésének mí rtékét a 2. táblázat mutatja. 4. Akut toxicitás meghatározása Az akut toxicitást /LD50/ hím egereken határozzuk meg intravénás és orális beadás esetére a Richfield és Wilcoxon által ajánlott módszerrel [ismerteti a Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics, 96, 99*113/1949/]. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja. 6 193067 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
