193061. lajstromszámú szabadalom • Elektróda vákuumos megszakítóhoz
193061 példában 50% kobalt és 50% ezüstszelenid, amely a kobalt színtereit porózus test 10% vagy annál több szelént vagy telurt tartalmazóezüstötvözet impregnálásával, például 50% kobalt színtereit test 50% ezüstszelenid impregnálásával van előállítva. A kobalt rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező anyag vákuum megszakítók elektródáinak céljára, mivel vezetőképessége nagy ívoltási tulajdonságai, valamint ezüstötvözettel történő impregnálhatósága / vagy nedvesíthetősége / igen kedvező. Az ismertetett példában a kobaltot a villamos 55 érintkezőrész és a segéd 54 tartóelektróda anyagaként használtuk fel. A találmány szerinti elektródákat tartalmazó vákuum megszakító 3-73 kV névleges feszültségű hálózatokon alkalmazható 8- 60 kA független megszakítási áramra, és a 2. ábrán feltüntetett elektródákkal rendelkező vákuumos megszakító független megszakítási árama 8 kA 7,2 kV névleges feszültség esetén. A 3. és 4..ábrán a találmány szerinti elektróda további előnyös kiviteli alakját tüntettük fel. Mint a 3. ábrán látható, az elektróda nagyrészt megegyezik a 2. ábránál ismertetett 5 elektródával, a különbség mindössze az, hogy a segéd 54 A tartóelektróda gyűrű alakú, és ennek megfelelően az 55 A érintkezőrész is gyűrű alakú. A szintereit kobalt segéd 54 tartóelektródában, valamint az 55 A érintkezőrészben központos furat van kiképezve. A gyűrű alakú segéd 54 A tartóelektróda oly módon készül, hogy kobaltporból készült szintereit test 57 A nyúlvány felőli oldalát ezüstszelenid ötvözettel impregnáljuk a villamos 55 A érinkezőrész kialakítására. 51 A érintkező ennél a kiviteli alaknál is az 52 tartóelektródához van forrasztva ezüstforrasz 53 réteggel. Az ily módon kialakított elektródák előnyös alkalmazási területe 7,2 kV végleges feszültségű és 12,5 kV független megszakítási áramú vákuumos megszakítókban van. Az 5. ábrán a találmány szerinti elektróda egy másik előnyös kiviteli alakjának metszete látható. Ennél a kiviteli alaknál az 52 tartóelektróda szilárdan van a 7 elektródatartón rögzítve, míg a 7 elektródatartóval ellentétes oldalán ezüstforrasz 53 réteg közvetítésével segéd 54B tartóelektródával van összeerősítve, melynek 57B nyúlványa oly módon van kiképezve, hogy az 57B nyúlvány viszonylag nagy átmérőjű pereme egyenletesen szűkül az 56B alap irányában. A segéd 54B tartóelektródán jelen példában ezüstszelenid ötvözettel impregnált színtereit kobalt test van elhelyezve, amely az 55B érintkezőrészt alkotja. A 6. ábrán látható további előnyös kiviteli alak esetében segéd 54 C tartóelektródának 57 C nyúlványa kerülete mentén két 60,61 bordával van ellátva. Az elektróda 55 C érintkezőrésze az 57 C nyúlványt körülzáróan van \ kialakítva, míg az elektróda egyéb jellemzői megegyeznek az 5. ábránál leírtakkal. 5 4 A találmány szerinti elektróda 7. ábrán látható további előnyös kiviteli alakja esetében az elektródában ismét centrális furat van kialakítva. Ennél a példakénti kiviteli alaknál a segéd tartóelektróda anyaga szintereit kobalt, és oly módon van kialakítva, hogy gyűrű alakú 54 D alapjához gyűrű alakú 57 D nyúlvány csatlakozik, amely az 54 D alap középső tartományából nyúlik j<i- Az előzőleg ismertetett kiviteli alakokhoz hasonlóan a. segéd tartóelektróda szintereit porózus kobalt testtel van öszszeerősítve, amely ebben a példában is ezüstszelenid ötvözettel van impregnálva és 55 D érintkezőrészt alkot. Az ily módon létrehozott 51 D érintkező ezüstforrasz 53 réteggel van az 52 tartóelektródához forrasztva. Az ily módon előállított elektródák igen nagy hőhatásoknak képesek ellenállni és előnyösen alkalmazhatók 7,2 kV névleges feszültségű és 20 kV független megszakítási áramú vákuumos megszakítókban. A 8. ábrán a találmány szerinti elektróda további kiviteli alakját tüntettük fel. Ebben az esetben segéd 54 E tartóelektróda szintereit kobaltból készül és két 541,542 nyúlvánnyal van ellátva. Az 541 nyúlvány hengeres alakú melynek belső átmérője az 543 alap irányában egyenletesen növekszik, míg az 542 nyúlvány csonkakup alakú, melynek átmérője ugyacsak az 543 alap irányában csökken. 55 E érintkezőrész szintereit kobalt teste a segéd 54 E tartóelektródához van rögzítve és ezüstszelenid ötvözettel impregnálva. Az érintkező 52 tartóelektródához van ezüstforrasz 53 rétegen át forrasztva. A 9. ábrán a találmány szerinti elektróda olyan kiviteli alakja látható, amely megegyezik a 8. ábránál ismertetett kiviteli alaknál azzal a különbséggel, hogy a segéd 54 F tartóelektródának csupán szélső hengeres nyúlványa van és középső fordított csonkakúp alakú nyúlványa hiányzik. Az ismertetett elektródáknál alkalmazott segéd tartóelektróda előnyösen sűrűn színtereit testű, de öntéssel is előállítható. Az alábbiakban példaképpen felsorolunk néhány anyagösszetételt, amely a villamos érintkezőrész előállítására alkalmas. A százalékos megoszlás tömegszázalékot jelent: 50 % kobalt — 50 % ezüstszelenid 50 % kobalt — 50% ezüsttel lurid 60% wolfram — 40% ezüstszelenid 60 % wolfram — 40 % ezüsttellurid 60 % wolframkarbid — 40 % ezüsttellurid 60 % tellurkarbid — 40 % ezüsttellurid 40 % kobalt — 50 % ezüst — 10 % tellur 40 % kobalt — 50 % ezüst — 10 % szelén 40 % vas — 50 % ezüst — 10 % tellur 40 % vas — 50 % ezüst — 50 % tellur — —5 % szelén. A találmány szerinti elektróda a következő példakénti eljárással állítható előnyösen: 10pm vagy annál kisebb szemcsenagyságú kobaltport présen alakítunk, majd vákuumszintereljük. Az ennek eredményeként kapott 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
