193060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A-39079 antibiotikum S-1faktor előállítására
193060 1 2 VI. Táblázat___ Kérődzők takarmányhasznosítása Az S-1 faktor aktlvitásT A kezelt és kontroll aránya mMól/Nap Dózis (ppm) Ecetsav propionsav vaj s av teli es VFA metán 0.5 1.22 1.52 0.67 1.18 1 .03 1 1.27 1 .75 0.59 1.22 0.98 2 1.15 1.63 0.46 1 .06 1 .09 5 1.16 1.39 0.66 1 .07 0.50 A kezelt és a kontroll aránya Mólszázalék Dózis (ppm) ecetsav propionsav vaj s av 0.5 1.04 1.29 0.57 1 1 .05 1.49 0.48 2 1 .08 1.55 0.43 5 1 .07 1.30 0.62 Ha a fejlett bendő funkcióval rendelkező kérődző állatoknak az (1) általános képletü vegyületből szájon át propionát-növelő vagy metán-gátló mennyiséget adunk be, a propionát-termelés növekedését ill. a metán-termelés csökkentését lehet elérni. Az erre a célra beadott vegyület mennyisége általában 0,10 mg/testsúly-kilogramm/nap és 4,0 mg/kg/nap között van. Az előnyös tartomány 0,25 mg/kg/nap és 2,75 mg/kg/nap között van. Az S-1 faktor még másik fontos tulajdonsá ga,hogy képes egy-gyomrú állatoknál a takarmány hasznosító hatékonyságát megnövelni. Kereskedelmileg fontos egy-gyomrú állat a csirke és a sertés. Ezenkívül a fiatal kérődzők, különösen ha még szopósak, egy-gyomrú állatokként léteznek. Az egy-gyomrú állatban a baktériumok és a gazdaállat verseng a tápanyagokért az emésztési folyamatban. Azok az anyagok,melyek a baktériumokat a kevésbé hatásos anyagok felhasználására szorítják, ezáltal a hatásosabb tápanyagok, például a glükóz megmarad a gazda-állatoknak,növelik a gazda-állat takarmány-hasznosítási hatékonyságát.Az S-1 faktornak van ilyen hatása,azaz megakadályozza,hogy az egy-gyomrú emésztőrendszerben normális körülmények között je lenlévő baktériumok felhasználják a glükózt. így a találmány szerinti eljárással előállított vegyület alkalmas egy-gyomrú állatokban 14 a glükóz megóvására.Az ebből a célból adagolt hatóanyag mennyisége 0,1 mg vegyület (testsúlykilogramm/nap és 15,0 mg/kg/nap között változik.Az előnyös takarmány 0,6 mg/ 40 /kg/nap és 6,0 mg/kg/nap között változik. Az állattenyésztésben jártas szakemberek számára nyilvánvaló,hogy az ezekre a célokra adagolt hatóanyag mennyisége változik, függően az állat állapotától, korától, a kapott 45 tápláléktól, és attól,hogy milyen célra tartják az állatokat. Kérődzőknél az (I) általános képletü vegyületet úgy kell adagolni, hogy a bendőben maradjon. E cél elérésének módszere, különö- 50 sen szopós állatoknál, ha a vegyületet nyújtott hatású készítmény formájában adagoljuk. Ezek a készítmények lehetnek tabletták, optimálisan ügy elkészítve, hogy a vegyület oldódása hosszabb időre elnyúljon. Olyan kapszu- 55 Iák állíthatók elő, melyek hosszú ideig, 100 napig vagy tovább bocsátják ki állandóan a hatóanyagot.Számos polimer vegyületet használnak ilyen kapszuTák előállítására;különösen hatékony polimer a poli-tejsav és a poli-glikol- QQ sav kopolimerje.Szükséges,hogy a kapszula bendőben maradjon,ne kerüljön ki az emésztőrendszerből. Ezt úgy érhetjük el, hogy nagy sűrűségűre alakítjuk ki a kapszulát, például úgy, hogy fémrészecskéket keverünk a készítménybe, vagy a bendőben kinyíló szárnyakkal 65 látjuk el és túl naggyá tesszük ahhoz,hogy az