193059. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású herbicid készítmények taraxacum officinale (WEB) irtására

193059 A találmány tárgya Taraxacum officinale (Web.) irtására alkalmas, szinergetikus ha­tású herbicid készítmények, amelyek 2— 95 tömeg% összes mennyiségben (I) képletü bázissal képzett só formájú 2-metoxi-3,6-di­­klór-benzoesav (dikamba) és (11) képletű 2- klór-4-etiiamino-6-izopropilamino-l,3,5-tri­­azin (atrazin) és/vagy (III) képletű 3- (3,4-diklórfenil)-l,l-dimetil-karbamid (diuron) hatóanyagot, továbbá legalább 5 tö­megig folyékony és/vagy szilárd vivő­anyagot, 0-20 tömeg% anionos és/vagy ne­­míonos nedvesítő és/vagy diszpergáló se­gédanyagot tartalmaznak, adott esetben 0,05-15 tömeg% fagyásgátló és/vagy sűrí­tőszer és/vagy habzásgátló és/vagy őrlést elősegítő adalékanyag kíséretében. A készít­mények a dikamba:atrazin=5:l—1:5, a di­­kamba:diuron=5:l —1:5 és a dikamba:atra­­zin:diuron = 10:1:1 —1:5,5:5,5 hatóanyag tömeg arányok között mutatnak szinerge­tikus többlet hatást. A készítmények hatóanyagai önmagukban ismert herbicidek. A „The Pesticide Manual“ (Worthing, Ch.R.6. kiadás, 1979, B.C.P.C) a 165. oldalon ismerteti a dikambát (3 013 054 lajstromszámú amerikai szabadalom), amely önmagában és íenoxi-alkán-karbon­­savakkal kombinálva felhasználható gabo­nafélék gyomirtására. A kézikönyv a 22. oldalon az atrazint ismerteti (329 277 laj­stromszámú svájci szabadalom). Számos kombinációja közül az atrazin-j-metolaklór tartalmú herbicid kompozíciót említjük. Az atrazin az egyik legelterjedtebb herbicid, főként kukorica gyomirtására használják. A diuront a kézikönyv 165. oldalán (2 655 445 lajstromszámú amerikai szabadalom) is­mertetik és ültetvények gyomirtására java­solják. Ismert kombinációja a diuron+bromacil ha­tóanyagú Krovar. A dikamba, az atrazin és a diuron tehát számos gyomnövény ellen kitűnő hatékonyságú herbicid, azonban Ta­raxacum officinale (Web.) irtására külön­­külön és atrazin+diuron kombinációban al­kalmatlanok, mivel vagy teljesen hatásta­lanok, vagy csak igen nagy dózisban mu­tatnak csekély mértékű hatékonyságot. A Fryer, J.D. — Makepeace, R.J.: Weed Con­trol Handbook Vol. 11. Blacfell Scientific Publications. Oxford-London-Edinburgh-Mel­­bourne, 1977. szakkönyv részletesen foglal­kozik a gyomfajok herbicid érzékenységé­vel ill. a herbicidek gyomirtási spektrumá­val. A könyv szerint (168. oldal) a Taraxa­cum officinale (Web.) ellen olyan, közismer­ten nagy hatékonyságú herbicidek is hatás­talanok, mint pl. a klórbufam, szimazin, atrazin, terbacil és a bromacil. A dikamba 2,4-D-vel vagy 2,4-DP-vel vagy MCPA-val alkotott kombinációi is csak kis mér­tékben hatékonyak a rendkívül szívós Taraxacum officinale (Web.) ellen. A Taraxacum officinale (Web.) (pongyola pitypang) a fészkes virágú növények család­1 jába tartozik évelő levélrózsás gyomnö­vény, amely mélyen földbehatoló kúpos karógyökérrel rendelkezik. Szaporodó képes­ségére jellemző, hogy a szétvágott karó­gyökér minden darabja képes új növénnyé fejlődni, továbbá minden kifejlődött nővény mintegy 3000 db érett magtermést produkál. Ezáltal válik lehetővé a gyomfaj rendkí­vüli mértékű elszaporodása, amely főleg mechanikailag nem művelt területeket (gyep, ültetvény, vasúti pályatest) fertőz. E rend­kívül káros gyomfaj irtására próbáltak kü­lönböző kombinációs készítményeket kifej­leszteni, azonban még a leghatékonyabbak­kal is, csak részleges eredményt sikerült elérni. így pl. próbálkozások történtek dikam­ba és fenoxi-alkáh-karbonsav tartalmú ké­szítményekkel. A kis mértékű hatékonyság mellett ezek fő hátránya, hogy a velük ke­zelt területekhez közeleső zöldség vagy sző­lő ültetvényeket a hormonhatású fenoxi-al­­kán-karbonsav komponens illékonysága vagy elsodródása miatt jelentős mértékben ká­rosíthatják. Hasonlóan gyenge eredményt értek el dikamba és parakvát-diklorid tar­talmú herbicid kombinációval, amely a nö­vény levelét leszáritja, azonban egy rö­vid idő elteltével a növény újra kihajt. Kutató munkánk során meglepetéssel tapasz­taltuk, hogy a Taraxacum officinale (Web.) ellen önmagában hatástalan dikamba, atra­zin és diuron célszerű kombinációban kü­lönös hatékonyságot mutat e gyomfaj ellen. Ezért alapos vizsgálatot végeztünk a ható­anyagok megfelelő párosítására, az optimá­lis hatóanyag arányok kimérésére, és a ke­zelt területen alkalmazható minimális haté­kony dózis meghatározására vonatkozóan. A találmány szerinti kompozíciók hatóanyag­ként 2-95 tömeg%, összes mennyiségben tar­talmazzák az (1) képletű bázissal képzett só formájú 2-metoxi-3,6-diklór-benzoesavat és a (II) képletű 2-klór-4-etilamino-6-izopropila­­mino 1,3,5-triazint 5:1 —1:5 közötti tömeg­arányban, vagy az (I) képletű bázissal képzett só formájú 2-metoxi-3,6-diklór-benzoesavat és a (III) képletű 3- (3,4-diklórfenil) -1,1 -dimetil­­-karbamidot 5:1-1:5 közötti tömegarányban, vagy pedig az (I) képletű bázissal képzett só formájú 2-metoxi-3,6-diklór-benzoesavat, a (II) képletü 2-klór-4-etilamino-6-izopropila­­mino-1,3,5-triazint és a (IIT) képletű 3-(3,4-di­klórfenil) -1,1 -dimetil-karbamidot 10:1:1-1:5,5: :5,5 közötti tömegarányban. A készítmények legalább 5 tömeg% folyékony és/vagy szi­lárd vivőanyagot, 0-20 tömeg% nedvesítő­­és/vagy diszpergálószert és adott esetben 0.05-15 tömeg% fagyásgátlót és/vagy sűrítő­szert és/vagy habzásgátlót és/vagy őrlést elő­segítő adalékanyagot tartalmaznak. A készítmények lehetnek szuszpenziókoncent­­rátumok, vízzel elegyedő oldatkoncentrátu­­mok, nedvesedő permetezhető porok, olajos pasztak, granulátumok, porozószerek, kap­szulák, fóliák, „ultra low volume“ vagy 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents