193046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aril-alfa-piridil-alkil-karbonsav származékok és gyógyszerészeti készítmények előállítására

1 193046 A találmány tárgya eljárás új a-fenil-a-pi­­ridil-alkil-karbonsav származékok és gyógy­­szerészetileg elfogadható sóik előállítására, amelyek fekélyek és görcsök gyógyszeres ke­zelésére alkalmasak. A találmány tárgya továbbá eljárás gyógy­szerészeti készítmény előállítására, oly módon, hogy aktív hatóanyagként a-fenil-a-piridil-al­­kil-karbonsav származékokat vagy ezek gyógy*, szerészetileg elfogadható sóit használjuk. Néhány,a találmány szerinti eljárással elő­állított a-fenil-a-piridil-alkil-karbonsav szár7 mazékokhoz hasonló szerkezetű származé­kot már leírtak a szakirodalomban. Pél­dául a 3 225 054 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásbari az a-fe­­nil-a- (2-piridil) -4- (N,N-diizopropil-amino) - -butiramidot, a 666 778 számú brit szaba­dalmi leírásban az a-fenil a- (2-piridil)-4- - (N,N-dimetil-amino) -3-metil-butironitrilt le­írták. Az első vegyület antiaritmiás szer­ként, a második antihisztamin hatású anyag­ként alkalmazható, de nem ismert, hogy ezek a vegyületek fekély vagy görcs ellenes hatóanyagként alkalmazhatók lennének. A találmány tárgya eljárás, új (Id) álta­lános képletű a-fenil-a-piridil-alkil-karbon­­sav származékok és gyógyszerészetileg elfo­gadható sóik előállítására,ahol R2 jelentése hidrogénatom vagy halo­génatom, R3 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, R4 és R5 egyikének jelentése hidrogénatom, másikának jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, R6 és R7 jelentése 1-4 szénatomos alkilcso­port, és R6 és R7 a körbezárt nitrogénatommal együtt 4- ( 1 -4 szénatomos) alkil-piperazi­­no-csoportot alkot. Az (Id) általános képletben az R2 csoport jelentése alkalmasan lehet klór-, bróm-, jód­­vagy fluoratom. Amennyiben R3, R\ R5, R6 és R7 jelen­tése 1-4 szénatomos alkilcsoport, ez lehet me­­tilcsoport,etil-csoport, propilcsoport.izopropil­­csoport, butilcsoport, izobutilcsoport vagy terc-butil-csoport. Az (Id) általános képletú vegyület alkal­mas sói lehetnek szervetlen savakkal képzett savaddíciós sók (például hidrogénkloridok, hidrogénbromidok,szulfátok, stb.) vagy szer­ves savakkal képzett savaddíciós sók (pél­dául acetátok, tartarátok,cifrátok,metánszul­­fonátok, stb ) ■ Az (Id) általános képletű vegyületeket és sóikat a találmány szerinti eljárással a 2. re­akcióvázlat szerint állítjuk elő. Az Y könnyen lehasadó csoport jelen­tése alkalmasan lehet a fentiekben megadott halogénatomok valamelyike, tozilcsoport, me­­ziloxicsoport és hasonlók. Az (Id) általános képletű vegyületet a találmány szerinti eljárással az alábbi módon állítjuk elő. 2 Az 1. reakcióvázlat néhány (Ic) általá­nos képletű kiindulási anyag előállítását szemlélteti. R1 jelentése cianocsoport és R8 1—4 szénatomos alkilcsoport. Az (la) és (Ib) általános képletű vegyü­leteket a (II) általános képletű vegyület vagy annak sója és a (III) általános képletű vegyület vagy annak sója bázis jelenlétében végrehajtott reakciójával állíthatjuk elő. Az eljárásban alkalmasan alkalmazha­tó (II) és (III) általános képletű vegyüle­tek sói az (I) általános képletű vegyületre fent megadott sókkal megegyező sók lehetnek. A reakcióban alkalmazható bázisok lehet­nek fém-alkoxidok (például nátrium-metoxid, nátrium-etoxid, kálium-terc-butoxid, stb.), fém-amidok (például nátrium-amid, lítium­­-diizopropil-amid), fémhidridek, (például nát­­rium-hidrid, kálciumhidrid), szerves fémve­­gyületek (például butil-lítium, metil-lítium, fenil-nátrium), alkálifém-hidroxidok (például nátriumhidroxid, káliumhidroxid) vagy ha­sonlók. A reakciót rendszerint a szokásosan alkalmazott oldószerekben, mint alkoholban (példáúl metanolban, etanolban, terc-butanol­­ban), aromás szénhidrogénben (például ben­zolban, xilolban), alifás szénhidrogénben (pél­dául hexánban, heptánban), éterben (például dietiléterben, tetrahidrofuránban), dimetil-for­­mamidban, vízben vagy hasonlókban hajtjuk végre. Ezeket az oldószereket a kiindulási anyagoknak és az alkalmazott bázisnak meg­felelően választhatjuk ki. A reakció hőmérséklete nem döntő befolyá­sú és a reakciót általában szobahőmérsék­leten vagy melegítés mellett hajtjuk végre. A reakciót esetenként előnyösen inert gáz, mint például nitrogéngáz atmoszférában hajtjuk végre az alkalmazott bázis típusától függően. A reakció terméke az (la) és (Ib) általá­nos képletű vegyületeket egyaránt tartalmaz­za, mert a (III) általános képletű kiindu­lási anyagot felhasználó eljárás etilén­­-immónium ion közbenső terméken keresztül zajlik le. ^Mindkét, (la), illetve (Ib) általános kép­letű vegyület a molekulában található aszim­metrikus szénatomból eredően izomerek keve­réke. Ezek az izomerek szokásos módszerek­kel, mint például oszlopkromatográfiás úton, átkristályosítással, desztillációval, optikai rezolválással vagy hasonlókkal, elválasztha­tók és tisztíthatok. 2. Eljárás Az (Id) általános képletű vegyületeket a találmány^szerinti eljárással az (Ic) álta­lános képletű vegyületek vagy azok sói hidro­lízisével állíthatjuk elő. Ezt a reakciót általában bázis vagy sav jelenlétében hajtjuk végre Az alkalmazott sav lehet alkalmasan például a kénsav, sósav, hidrogénbromid, foszforsav vagy hasonlók. Az alkalmazott 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents