193034. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus gombaölőszer
193034 az (I) 'általános képletű hatóanyag és a kontakt gombaölő hatóanyag tömegaránya előnyösea 1:2 — 1:10, és ha mankocebet vagy folpetet használunk, a tömegarány különösen előnyösen 1:4 — 1:9, elsősorban 1:5 — 1:8, például 1:7. Különösen előnyös a találmány szerinti szerhez mankocebet adni. A találmány szerinti szer tormája tetszőleges, szokásos forma lehet, például ikercsomagolás, azonnal oldódó granulátum, szuszpenzió-koncentrátum vagy nedvesíthető por mezőgazdaságilag elfogadható segédanyagokkal együtt. A szerek szokásos módon állíthatók elő, például a hatóanyagokat a segédanyagokkal, így hígító-, illetve hordozóanyaggal és egyéb kiszerelési segédanyaggal, így felületaktív adalékkal összekeverjük. A hígítóanyag meghatározáson bármely folyékony vagy szilárd, mezőgazdaságilag elfogadható anyagot értünk, amely hozzáadható a hatóanyagokhoz, hogy könnyebben vagy fokozottabban felhasználható formába hozzuk^ illetve hatékonysága a megfelelő és kívánatos koncentrációban jusson érvényre. A hígítóanyag például talkum, kaolin, kovaföld, xilol vagy víz lehet. Permet formájában alkalmazható szerek, így vízben diszpergálható koncentrátumok vagy nedvesíthető porok felületaktív adalékokat, így nedvesítő és diszpergálószereket, például formaldehid és naftalinszulfonát kondenzációs terméket, aikil-aril-szulfonátot, ligninszulfonátot, zsírsav-alkil-szulfátot, etoxilezett alkil-fenolt és etoxilezett zsíralkoholt tartalmazhatnak. Általában a szerek 0,01-90 t% hatóanyagot, 0-20 t% mezőgazdaságilag elfogadható felületaktív adalékot és 10-99,99 t% szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, illetve hígítóanyagot tartalmaznak, és a hatóanyag egy (I) általános képletű hatóanyag cimoxanillal és adott esetben kontakt gombaölő hatóanyagokkal együtt. A találmány szerinti koncentrált szerek általában 2-80 t%, előnyösen 5-70 t% hatóanyagot tartalmaznak. A közvetlenül felhasználható szerek például 0,01- 20 t%, előnyösen 0,01-5 t% hatóanyagot tartalmazhatnak. A találmányt a következő példákkal szemléltetjük. A) Hatástani példa Acil-alanin gombaölőszerekre rezisztens Phytophthora infestans törzs elleni gombaölő hatékonyság Cserepekben nevelt, 3-5 leveles fiatal paradicsom töveket megpermeteztünk a következő hatóanyagokat tartalmazó vizes permetlével: A keverék: 0,05-0,0002 t% (I) általános képletű hatóanyag és 0,05-0,0002 t% cimoxanil; B keverék: 0,05-0,0002 t% (I) általános képletű hatóanyag és 0,2-0,003 t% kontakt gombaölő hatóanyag, így 3 mankoceb, folpet vagy réztartalmú hatóanyagok. Két órával — vagy 4, 8, 16, 32 vagy 64 órával — később a kezelt növényeket vagy leveleiket alaposan lemostuk, például 10-50 mm/órának megfelelő mennyiségű mesterséges esővel. A mosási művelet után 2 órával a kezelt növényeket vagy leveleiket megfertőztük az (I) általános képletű hatóanyaggal szemben "ezisztens Phytophthora infestans törzs spóraszuszpenziójával ( 105 spóra/ml). Ezután a növényeket 100%-os relatív páratartalmú, 16°C környezeti hőmérsékletű és 16 órás fénnyel ellátott sátorba helyeztük. A fertőzés mértékét 4-5 nap elteltével határoztuk meg a kezelt növényeket, illetve leveleiket kezeletlen, hasonlóan fertőzött növényekkel, illetve leveleikkel összehasonlítva. Az A keverékkel kezelt növényeknél a gombás fertőzés teljes elmaradását tapasztaltuk, a B keverék esetén a gombaölő hatékonyság mértéke lényegesen kevésbé kifejezett. Hasonló eredményeket kaptunk szőlőben acil-alanin gombaölőszerekre rezisztens Plasmopara viticola törzsekkel végzett vizsgálatokban. B) Hatástani példa Szinergetikus hatás Ebben a vizsgálatban az (1) általános képletű vegyületet és cimoxanilt önmagában tartalmazó szerek gombaölő hatékonyságát hasonlítottuk össze az (I) általános képletű hatóanyagot cimoxanillal együtt tartalmazó szer hatékonyságával. Az esetleges szinergetikus hatás létrejöttét két hatóanyag között az alábbi Colby egyenlet segítségével határoztuk meg: 4 Az egyenletben A és B a hatóanyagok gombaölő hatékonysága, ha egyedül alkalmazzuk őket és p a gombaölő hatékonyság, amely elméletileg a keverékkel lenne elérhető, ha a hatóanyagok között nincs kölcsönhatás. Ha p kisebb, mint a kísérleti úton megállapított gombaölő hatás mértéke, akkor szinergizmus jött létre. Cserepekben nevelt fiatal paradicsom hajtásokat megpermeteztünk az (1) általános képletű hatóanyagot és cimoxanilt egyedül vagy a találmány szerinti szer alakjában tartalmazó vizes permetlével. Az (I) általános képletű hatóanyagot és a cimoxanilt 0,0125- 0,00002 t% koncentrációban alkalmaztunk, amíg a levelekről a permetlé lecsepegett. Két órával később a kezelt növényeket megfertőztük a Phytophthora infestans spóraszuszpenziójával, majd a növényeket 100% relatív páratartalmú, 16°C környezeti hőmérsékletű és 16 óra hosszat megvilágított sátorba helyeztük. A fertőzés mértékét 4-6 nap elteltével határoztuk meg a kezelt növényeket kezeletlen, hasonlóan fertőzött növényekkel összehasonlítva. Analóg vizsgálatot végeztünk 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65