193030. lajstromszámú szabadalom • Nagylátószögű optikai eszköz

1 193030 A találmány tárgya nagylátószögű optikai eszköz, amely ismert képrögzítő készülékkel társítva körkép felvételezéséhez és vetítésé­hez alkalmazható. A természeti és a művi környezet fény­képezésére használt felvevő gépek objektív családjának látószöge a normál 47°-tól lefelé az 5°-ig, felfelé a 180°-os látószögig, az úgynevezett halszemlencséig terjed. Hiány­zik a 180°-tól 360°-ig terjedő látószögű objektívek tartománya. A horizontálisan 360°-os látószögű tartományban működő objektív alkalmas lenne arra, hogy ne csak a felvevő gép kezelője előtt, hanem az oldalt vagy a mögötte elhelyezkedő részleges vagy teljes körképet egyidejűleg rögzítse a sík film­szalagra és a felvett képet a sugármenet meg­fordításával körvászonra vetítse a valóságél­mény fokozása céljából. Ä felvevő gépek horizontális látószögének növelésére az elmúlt évtizedekben több nem­zetközi próbálkozás történt. Az egyik ilyen módszer „CINERAMA“ néven ismeretes, (lásd: Kari Rover: Die Technik für Filmvor­führer című könyv 252—253. oldalait. Kiadva: Halle, 1952.) A cineráma eljárással a fel­vételt 3 darab kamera készíti, 3 darab egymás­sal határos filmkockára. A vetítés ugyan­csak 3 darab különálló vetítőgéppel történik. Az egymás mellé vetített képekből áll össze a többszörös szélességű panoráma kép. Ezen eljárás együttes látószöge 135°—180° között választható meg. Másik ismert eljárás alapján 11 darab felvevő objektívvei 11 darab különálló film­tekercsre készítik a 360°-os látószögű panoráma képet és a vetítéshez is 11 darab szinkron vezérelt vetítőgépet alkalmaznak. A vetített képek formátuma egyenként szabvá­nyos 1:1,33 arányú sík téglalap, vagyis a kör­vászon sokszögű hasáb. A vetített képeket fekete csík választja el egymástól. A fekete képhézag mögött van a szemközti képet vetítő berendezés elhelyezve. Ezen eljárás CIRKORÄMA néven ismert és a brüsszeli világkiállításon az amerikai pavilonban mu­tatták be először mozgófilmek vetítésével. Jelenleg Moszkvában a népgazdasági kiállításon működik egy cirkoráma-rendszerű mozi. Hiányossága a fenti eljárásoknak, hogy mindkét ismertetett körkép felvevő és vetítő eljárás bonyolult, precíz, nagy költségű és automatizált berendezéseket igényel úgy a felvételnél, mint a vetítésnél. A filmszakadás korrigálása hosszadalmas, a filmanyag mennyisége, költsége és a vetítési energia­­igény magas volumenű.Ezen okok akadályoz­zák elterjedését úgy a hivatásos moziszakmá­ban, mint az amatőrök körében. A találmány célja olyan nagylátószögfl optikai eszköz megalkotása, amely optikai előtétként bármilyen hagyományos fényképe­zőgépet, mozgókép felvevőgépet, TV kamerát alkalmassá tesz arra, hogy részleges vagy teljes körképfelvételt készítsen; illetve bár­milyen vetítőgépet, TV megjelenítő készüléket alkalmassá tesz arra, hogy részleges vagy teljes, álló vagy mozgó körképet vetítsen. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egy tárgyhenger palást felületi pontjai tgy síkba transzformálhatok, ha a tárgyhen­ger palást felületi pontjait, vagy a henger­­paláston elhelyezkedő képet először a henger­­palástra merőleges és a henger hossztengelye felé irányuló sugarakkal a hengerpalást bel­sejében elhelyezett kúppalástra vetítjük, majd a kúppalást pontjait, azaz a hengerpalást torzított képét centrális vetítéssel a henger és a kúppalást közös hossztengelyére me­rőleges elhelyezkedésű képsíkba transzfor­máljuk. A kitűzött feladatot olyan nagy látószögű optikai eszközzel oldottuk meg, amelyet ismert képrögzítő, illetve képmegjelenítő készülékkel I apcsolhatunk össze és amelynek a képrög- 2ítő, illetve képmegjelenítő készülék objektíve elé előnyösen oldhatóan csatlakoztatható fáza és ahhoz rögzített gyűrűlencséje van, chol a ház és a gyűrűlencse optikai tengelye egybeesik a képrögzítő, illetve a képmegjele­­ritö készülék objektívének optikai tengelyével. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a gyűrűlencsével kapcsolódó fedőlapja van és a gyűrűlencse külső palástfelülete fényáteresztő felületként van kialakítva, továbbá a gyűrűlencsének az objektív irányában szűkülő optikai nyílása van, amelynek palástfelülete a fényáteresztő felület irányából tekintve tükröző felület, va- 1 amint a készülék háza és objektíve közé fókusztávolságot beállító közgyűrű van ik­tatva. A találmány szerinti eszköz egy lehetséges kiviteli alakja értelmében a ház fényt át nem eresztő, objektív felőli végén külső menetes fémhenger. Ezáltal az ismert, kereskedelem­ben kapható készülékekhez egyszerűen csatla­koztatható. További lehetséges kiviteli alak értelmé­ben célszerű, ha a gyűrűlencse optikai nyílásának palástfelülete a gyűrűlencse hori­zontsíkjával 45°-ot bezáró félcsúcsszögű csonkakúppalást. Ez a kialakítás nagymérték­ben elősegíti a torzításmentes működőképessé­get. Egy másik lehetséges kiviteli alak értel­mében előnyös, ha a gyűrűlencse optikai nyi­lasának palástfelülete csonkakörív palást, amely a helyébe rajzolható csonkakúppa­­lasttal az illeszkedési pontokban legfeljebb 3'-os szöget zár be. A találmány szerinti nagylátószögű optikai eízköz további lehetséges kiviteli alakja értelmében a gyűrűlencse külső palástfelülete a gyűrűlencse optikai tengelyével párhuzamos síkhengerpalást, vagy homorú körív vezér­­gorbéju palástfelület, vagy domború körív vezérgörbéjű palástfelület. A találmány szerinti eszköz továbbfej­lesztett kiviteli alakja értelmében a gyűrűlen­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents