193028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lehülési érték meghatározására
A 11-17 hivatkozási számokkal jelzett alkatrészek a beállási idő csökkentésére és az alapfűtés beállítására szolgáló egységet alkotnak. Az eltolt nulla pontú direkt, illetve inverz jelet adó 11 jelgenerátor a 12 és 13 komparátorokra van kötve, míg a másik bemenetre a 9 mérőerősítőből érkezik jel. Amennyiben a 9 mérőerősítőről származó hőmérsékletarányos jel eltér nulla Volttól, a 12 komparátor, a 14 diódán keresztül növeli, illetve a 13 komparátor a 15 tranzisztor segítségével csökkenti a 17 kondenzátoron mérhető feszültséget. A 17 kondenzátor feszültségét a feszültségkövető 16 erősítőn keresztül vezetjük a 18 összegező erősítőre, az így beállított érték vezérli az alapfűtést. A hőmérsékletszabályzó 5 egység A kimenetére van kötve a 6 fűtőelem, amelynek fűtőteljesítményt egyensúlyi állapotban a környezeti hőmérséklettel arányos, a 10 mérőerősítőről érkező és az alapfűtéssel arányos, a 16 erősítőről érkező jel összege vezérli. Az egyensúlyi állapot felborulása esetén a két jelet a 9 mérőerősítőről érkező, a hőmérséklet eltéréssel arányos jel egészíti ki. A lehűlési érték, azaz a kata érték az A kimeneten mérhető teljesítménnyel arányos az egyensúlyi állapotban. A 3-5. ábrán az állandó hőmérséklet tartásához szükséges teljesítményt mérő 7 egység három különböző kiviteli alakját mutatjuk be. Mindenütt feltüntettük a hőmérsékletszabályzó 5 egység utolsó elemét, a 19 tranzisztort, illetve az A, a 4. és 5. ábrán pedig a B kimenetet is. A legegyszerűbb megoldást a 3. ábra mutatja. Itt az A kimenethez csatlakozó 6 fűtőelem után négyzetes skálával ellátott, közvetlenül kata értékben kalibrált 20 árammérő kapcsolódik. Ilyen módon a 20 árammérő skálájáról közvetlenül a kata értéket kapjuk meg minden különösebb utólagos számolás nélkül A 4. és 5. ábra olyan teljesítménymérő 7 egységet mutat, amelyben 21 digitális kijelző van. A 4. ábra esetében az A kimenethez 22 szűrő, ehhez pedig 23 négyzetre emelő csatlakozik. Ezután következik a 21 digitális kijelző, amely viszont 24 ablakkomparátoron át a hőmérsékletszabályzó 5 egység B kimenetével is összeköttetésben áll. A 23 négyzetre emelő kimenetén mérhető feszültség egy konstanssal való bontás után a fűtőteljesítménnyel arányos. Ezt az értéket a 21 digitális kijelző közvetlenül megjeleníti. A 24 ablakkomparátor a kijelzést azonban csak abban az esetben engedélyezi, ha már az egyensúlyi állapot a 9 mérőerősítő kimenetén, azaz a hőmérsékletszabályzó 5 egység B kimenetén (2. ábra) meghatározott hibával már beállt. Az 5. ábra a négyzetre emelés másféleképpen történő elvégzésére mutat példát. Itt a 7 egység a hőmérsékletszabályzó 5 egység A kimenetére kapcsolt 6 fűtőelem után van csatlakoztatva. A bemenetre négyzetes karakterisztikájú 25 izzólámpa kapcsolódik. A 21 digitális kijelző előtt itt is megvan a 22 szűrő és 5 4 a 24 ablakkomparátor segítségével össze van kötve a B kimenettel is. A négyzetes karakterisztikájú 25 izzólámpán mérhető feszültség az átfogó áram négyzetével arányos, úgyhogy a 21 digitális kijelző itt is közvetlenül kata értékre kalibrálható. A fűtés szabályozására és a fütőteljesítmény mérésére természetesen más áramkör, például mikroprocesszor alkalmazásával felépített áramkör is alkalmas. A találmány lényegéből adódik azonban, hogy az áramköröknek képeseknek kell 'lenniük gyors változásokra is reagálni, viszonylag gyorsan beállni az előírt hőmérsékletre. A mérés pontos hőntartást tesz szükségessé, például 0,1-0,2°C eltérés engedhető csak meg az előírt értéktől. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a hőmérsékletszabályzó 5 egység a 6 fűtőelem segítségével felmelegíti az 1 üvegtartályban lévő 3 tágulófolyadékot az előírt, például 36,5°C-os hőmérsékletre. Ennek során a 3 tágulófolyadék kitágul és behatol a 2 tágulócsőbe is. Mint ahogy korábban említettük, a hőmérsékletszabályzó 5 egység nagy pontossággal a megkívánt 36,5°C-on tartja a 3 tágulófolyadék hőmérsékletét a 6 fűtőelem segítségével. Amint megszűntek a felfütést követő hőmérsékletingadozások és a 36,5 “Clos hőmérsékleten beállt az egyensúlyi állapot, akkor eme állapot fenntartásához szükséges teljesítmény mérését kezdi meg a 7 egység. A találmány szerinti megoldás alkalmazásával a 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 20 árammérőn,a 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alakoknál pedig a 21 digitális kijelzőn közvetlenül a lehűlési érték, a kata érték olvasható le. A találmány szerinti megoldás alkalmazásával a lehűlési érték rendkívül egyszerűen, minden utólagos számítás nélkül és folyamatosan mérhető, hiszen a lehűléssel arányos érték csupán az 1 üvegtartály állandó hőleadó felületétől függ. Igen lényeges, fontos előnye a találmánynak, hogy alkalmazása révén egységes méretű, csereszabatos katatométerek készíthetőek, ilyen módon lehetőség van például arra is, hogy egy teljesítménymérőre több katatómétert kapcsoljanak. Ezzel viszont a lehűlési értéknek nemcsak egy pontban történő mérése, hanem több pontban átkapcsolással való regisztrálása is lehetővé válik. Mindez a klímatechnikai ellenőrzéseket, a klímaberendezések bemérésének, beállításának a megkönnyítését vonja magával. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás lehűlési érték meghatározására, amelynek során meghatározzuk adott hőmérsékletű test fajlagos felületi hőveszteségét a vizsgálati test felfűtése segítségével, azzal jellemezve, hogy a testet a vizsgálati hőmérsékletre fűtjük fel, a test hőmérsékletét ezen az értéken tartjuk és közben meghatározzuk a test hőmérsékletének tartásához szükséges teljesítményt, amiből a lehűlési értékkel arányos jelet hozunk létre. 6 193028 e, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
