193021. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés saját kommutációval kiképezett inverterhez
zó 93 dióda katódja össze van kapcsolva a harmadik korlátozó 95 dióda anódjával, az első túllövés T reaktancia első 7.1 kivezetésével, valamint az első kommutációs 21 tirisztor anódjával, amely 21 tirisztor katódja a második kommutációs 22 tirisztor anódjával a kommutáló impulzusokat létrehozó 9’ impulzusegység második 9.2 kivezetésévé^, valamint a töltő második 42 tirisztoron és töltő 10 induktivitáson keresztül a harmadik korlátozó 95 dióda és a negyedik korlátozó 96 dióda anódjával van összekötve. A második kommutációs 22 tirisztor katódja össze van kapcsolva egyrészt a negyedik korlátozó 96 dióda anódjával, másrészt pedig a második túllövés 8 reaktancián, a második túllövés 51 diódán, a negyedik kommutációs 32 tirisztoron, a harmadik kommutációs el tirisztoron valamint az első túllövés 51 diódán keresztül az első túllövés 7’ reaktancia 7.2 kivezetésével van összekapcsolva. A harmadik 31 tirisztor és a negyedik 32 tirisztor közös pontja össze van kapcsolva a kommutáló impulzusokat létrehozó 9’ impulzusegység 9.1 kivezetésével valamint az első töltő 41 tirisztoron keresztül az első korlátozó 93 dióda és a második korlátozó 94 dióda egymással összekapcsolt anódjával. A negyedik kommutációs 32 tirisztor és a második túllövés 52 dióda a második leválasztó 78 dióda anódjával van összekapcsolva. Az első túllövés 51 dióda valamint a harmadik kommutációs el tirisztor közös pontja pedig az első leválasztó 77 dióda katódjával van összekapcsolva. A harmadik segéd 63 tirisztor katódja és a negyedik segéd 64 tirisztor anódja ellenütemben van vezérelve és közös pontjuk a> tároló Cl és C2 kondenzátorokat tartalmazó 4’ kondenzátoregység 4.2 kivezetésére van csatlakoztatva. Az ötö dik segéd 65 tirisztor anódja a leválasztó 67 dióda anódjával van összekötve. A hatodik segéd 66 tirisztor katódja a leválasztó 67 dióda katódjával van összekötve. Az ötödik segéd 65 tirisztor katódja és a hatodik segéd 66 tirisztor anódja között segéd 6’ tárolóegység van bekötve 6.1 és 6.2 kivezetéseivel. A kapcsolási elrendezés működésének feltétele, hogy a 2’ inverter fő árama az 1’ tápegység egyenáramú 1.1 kimenetéről a fő leválasztó 67 diódán keresztül legyen a 2’ inverter 2.1 bemenetére, onnan a 2’ inverter fő 2 tirisztorán keresztül a 2.3 kimenetre, onnan a terhelésre jussón az áram, majd a terhelésről a 2.4 kimeneten át a 2’ inverter 2 tirisztorán át a 2.2 bemenetére, és onnan vissza az 1 tápegység 1.2 kimenetére. A kapcsolás működésének feltétele az is, hogy a 2 tirisztor jele a 2’ inverter 4 tirisztorára is rákerüljön. A kommutálás pillanatában a 9’ impulzusegység kommutációs kondenzátora a 9.1 kivezetésre pozitív impulzust ad. A kommutáló 21 és 31 tirisztorok bekapcsolnak, és az áram a 2’ inverter egység 2 tirisztorából a következő ágon jut tovább: kommutáló 21 tirisztor, 9’ impulzusegység, 31 tirisztor, tároló 75 dióda, 3’ egyenirányító egység, majd ennek 5 4 a terheléshez vezető 2.3 kimenete. Ebben az ágban a kommutáló jel meredekségét a 9’ impulzus egységben lévő induktivitás értéke határoz-» za meg. Az áram pedig, amely az 1 tápegységből a segédágon végigfolyik a 9’ impulzusegység kondenzátorát tölti fel úgy, hogy a 9.2 kivezetésen pozitív polaritású jel legyen, azért hogy abban az esetben, ha a 9’ impulzusegység kondenzátorán olyan feszültségviszonyok alakulnak ki, amelyeknél a pillanatnyi feszültségértékek kiegyenlítődnek és a 2’ inverter egység következő 4 tirisztora kapcsolóimpulzust kapjon. Az áram kommutációja a következő segédágon keresztül jön létre: a 2’ inverter 4 tirisztora, tároló 74 dióda, 78 dióda, a 4’ kondenzátoregység Cl és C2 kondenzátora, 77 dióda, a 3’ egyenirányító egység 75 diódája, majd innen a 2.3 kimenet. Ebben az időpontban jön létre a tényleges áramkommutáció a terhelés fázisai között, azaz áramcsökkenés a 2.3 kimeneten. Az áram csökkenése a 74 és 75 diódákon és a sorosan kapcsolt Cl és C2 kondenzátorokon keresztül jön létre, éspedig olyan polaritással, amely a 2.5 kimeneten az áram továbbjutását és az áram növekedését egyaránt megakadályozza. A 2.5 kimenetre az áram közvetlenül az 1’ tápegységből jut a 4 tirisztoron keresztül. A 2.3 és 2.5 kimenetekre kapcsolt vezetékekben az áram összege állandó, mivel a 2’ inverter közvetlenül az 1’ tápegység táplálja. Miután a 21 és 31 tirisztorok bekapcsoltak az 51 diódán és a túllövés T reaktancián keresztül, a 9’ impulzusegység kondenzátorán a jel túllövése jön létre, amely a 9’ impulzusegység kondenzátorának a feszültségét kis áramoknál vagy üresjáratnál stabilizálja. A kommutáció befejezését követően egy előre megadott késleltetessél bekapcsoljuk a töltő 42 és 41 tirisztorokat, amelyek a 9.2 kivezetésen lévő feszültséget az 5’ töltőegység segédfeszültségéből utántöltik. A 4’ kondenzátoregység tároló Cl és C2 kondenzátorai minden egyes kommutációnál elvesznek valamennyi energiát a terhelő induktivitásokból, amely terhelő induktivitásokat a motor vagy más egyéb terhelés képez. A 4’ kondenzátoregység Cl és C2 kondenzátoraiból pedig mindig akkora teljesítményt kell elvezetni, hogy az energiaegyensúly az optimális feszültségen stabilizálódjon. Ha a Cl és C2 kondenzátorokról nem vezetnénk el energiát, megnőne rajtuk a feszültség, ami adott esetben akár a tirisztorok feszültségletöréséhez is vezethet. Amikor a segéd 61 és 63 tirisztorokat kapcsoljuk, a 4’ kondenzátoregység Cl kondenzátora egy meghatározott energiát átvezet a 6’ tárolóegység segéd tárolókondenzátorába. A segéd 61 és 63 tirisztorok bekapcsolását követő adott idő elteltével segéd a 65 és 66 tirisztorok is bekapcsolnak. Ekkor a 6’ tárolóegység 6.2 kivezetésén a feszültségpolaritása pozitív. Áramkommutálásnál a kisülés útja a következő: 67 dióda, segéd 65 tirisztor, segéd 66 tirisztor majd a segéd 66 tirisztor, amely azután az 1’ tápegység. A 6’ tárolóegység kondenzátorának energiája tehát 6 193021 5 '0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
