193003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt tárolhatóságú, fungicid anyaggal adalékolt favédő bevonóanyag előállítására
1 193003 2 A találmány olyan megnövelt tárolási stabilitással rendelkező, olajjal módosított, oxidativ úton száradó alkidgyanta-alapú favédő bevonóanyag előállítására vonatkozik, amely adalékként fungicideket tartalmaz. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a természetes anyagok alkalmazása, igv a fáé is, nemcsak a hagyományos területeken, pl. bútoripar, nyílászárók, hanem egvre több Íaházzaí, lambériával is találkozhatunk. Hagyományosan ilyen esetekben a fafelületek védelme a felületek többszöri átlakkozását jelentette, így sikerült megőrizni a fa természetes jellegét, rajzolatát, színét. Elsősorban a kültéri igénybevételnek kitett felületeknél a színtelen lakkokkal történő védelem általában oxidativ úton száradó alkidgvanta alapú színtelen lakkokkal csak egv-két éves védelmet jelent. Egy-két év után a lakkréteg részben elválik a fától, megrepedezik, lepereg. Ennek oka, hogy a színtelen lakkok a napsugárzás ultraibolya részét átengedik és ez a sugárzás a iának a lakkbevonattal érintkező részét szétroncsolja. Ezzel párhuzamos folyamat az alkidgvanta alapú film öregedése, amelynek eredményeképpen a kezdeti kb. 15%-os nyúlási-szakadási rugalmasság— az adott 50—í00 mikron rétegvastagságnál — 2— 3%-ra csökken. Ugyanakkor a fa természetes mozgása a bevonat 5—10 %-os nyúlási-szakadási rugalmasságát igényelné. E két íoivarnat, a fa szerkezetének kémiai-fizikai roncsolódása az ultraibolya sugarak hatására és a védőfilm elaszticitásának jelentős csökkenése, eredményezi a rövid időtartamú védőhatást. Az ilyen típusú védőlakkozás hatékonysága kismértékben javítható a polimer-filmek elaszticitásának növelésével, illetve ultraibolya abszorbensek alkalmazásával,de hoszszútávon a védelem nem oldható meg, illetve a meghibásodott, részben lepergett lakkréteg szakszerű és esztétikus felújítása rendkívül munkaigényes. Az előzőekben ismertetett favédelmi eljárásnak másik hátránya, hogy nem jelent védelmet a fát, mint szerkezeti anyagot károsító rovarok és gombák ellen. Éppen ezért a lakkozást megelőzően impregnálni szükséges a iát, a megfelelő fungicid anyagok oldatával. A védő lakkréteg rövid időn belül történő meghibásodása a fungicidek védőhatását is csökkenti, mivel azok könnyen kimosódhatnak a fából. Az elmúlt évek fejlesztésének eredményeképpen megjelentek olyan favédő, fakonzerváló szerek, amelyek az előzőekben vázolt problémákra hosszabb ideig (5—6 évre) jelentenek megoldást, ugyanakkor a felület esztétikus és az esetenként szükséges felújítási munkák könnyen elvégezhetőek. Ezek a termékek szerves közegben oldódó fungicid anyagokat tartalmaznak, a filmképző 2 általában magasabb olajhosszúságú aikidgyanta. A szilárdanyagtartalmuk általában 2Ö--40 tömeg% között mozog, a termékek viszkozitása 15—25 másodperc MP-4-en. 20°C-on. Ilyen bevonóanyagokat ismertet a 3 004 319 számú és a 3 130 675 számú NSZK-belí nyilvánosságra hozatali irat. -Az ilyen termékek jellegüknél fogva kő ínyen több mm mélységben beszívódnak a fa felületébe, ily módon erősítik a filmképző száradása után a ía szerkezetét, a 1 kidgyanták esetében még erőteljes hidrofób hatást is biztosítanak. A filmképző jelenléte biztosítja, hogy a fungicid hatású anyagok kioldódása időben elhúzódjon és csak olyan mértékű legyen az idő függvényében, amely n inimálisan szükséges a megfelelő védelem biztosításához. Ezek a termékek általában néhány tömeg%-ban tartalmaznak mikronizált vas-oxid-pigmenteket is, amelyek funkciója az ultraibolya sugarak elleni védelem. Ilyen mennyiségben alkalmazva őket a fa struktúrája, rajzolata még érvényesül és így az dyen típusú anyagokkal történő favédelem a ’a természetes jellegét, magas értékű védelem mellett, tökéletesen megőrzi. Az alkalmazott fungicid anyagok áltatában 2—20 tömeg%-ban vannak jelen a termékben a filmképző mennyiségére számítva. Az alkalmazott fungicid anyagokkal szemben általában követelmény, hogy szerves oldószerekben oldódjanak és az alkalmazott filmképzővel összeférjenek (a színtelen lakk optikai tulajdonságát ne befolyásolják). A gyakorlatban jól beváltan alkalmazhatók pl. a következő fungicid anyagok: pentaklór-fenol, N.N-dimetil-N’- ( p-tol il ) -N’ - ( fluor-diklór-metil-tio) -szulíamid Az alkalmazható filmképző elvileg a lakkipar által használt iilmképzők bármelyike lehetne, de a gyakorlatban csak az olajjal módosított, oxidativ úton száradó aikidgyantákat alkalmazzák. Ennek oka a következő: az olajjal módosított alkidgyanták átlagmóltömege viszonylag kicsi, így oldat formájában viszonylag könnyen és mélyen beszívódhatnak a kezelendő fa felületébe. Az oxidativ úton térhálósodon film a ía felületét hidrofóbbá teszi, ami elősegíti, hogy a víz a felületről leperegjen, ne szívódhassak be a lába. Az olajjal módosított alkidgyanták filmje rugalmasságát hosszú' ideig megőrzi. Az olajjal módosított alkidgyanták a lakkipar legnagyobb mennyiségben gyártott íilmképzö típusai. Előállításukkal számos szakkönyv foglalkozik. Legismertebbek: Solomon, D. H. The Chemistry of Organic Film Formers —‘(New York, 1970); Raymond, R.: Film Forming Compositions (Nc-w York, 1967); Dr. Kovács Lajos: Lakkmügyanták I~ÍI. Mérnök Továbbképző Intézet (Budapest, 1965). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
