193003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt tárolhatóságú, fungicid anyaggal adalékolt favédő bevonóanyag előállítására

1 193003 2 A találmány olyan megnövelt tárolási stabilitással rendelkező, olajjal módosított, oxidativ úton száradó alkidgyanta-alapú fa­védő bevonóanyag előállítására vonatkozik, amely adalékként fungicideket tartalmaz. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a természetes anyagok alkalmazása, igv a fáé is, nemcsak a hagyományos terü­leteken, pl. bútoripar, nyílászárók, hanem egvre több Íaházzaí, lambériával is találkoz­hatunk. Hagyományosan ilyen esetekben a fafelüle­tek védelme a felületek többszöri átlakkozá­­sát jelentette, így sikerült megőrizni a fa természetes jellegét, rajzolatát, színét. Első­sorban a kültéri igénybevételnek kitett felü­leteknél a színtelen lakkokkal történő védelem általában oxidativ úton száradó alkidgvanta alapú színtelen lakkokkal csak egv-két éves védelmet jelent. Egy-két év után a lakkréteg részben elválik a fától, megrepedezik, lepereg. Ennek oka, hogy a színtelen lakkok a napsugár­zás ultraibolya részét átengedik és ez a sugárzás a iának a lakkbevonattal érintkező részét szétroncsolja. Ezzel párhuzamos folya­mat az alkidgvanta alapú film öregedése, amelynek eredményeképpen a kezdeti kb. 15%­­-os nyúlási-szakadási rugalmasság— az adott 50—í00 mikron rétegvastagságnál — 2— 3%-ra csökken. Ugyanakkor a fa természetes mozgása a bevonat 5—10 %-os nyúlási­­-szakadási rugalmasságát igényelné. E két íoivarnat, a fa szerkezetének kémiai-fizikai roncsolódása az ultraibolya sugarak hatására és a védőfilm elaszticitásának jelentős csökkenése, eredményezi a rövid időtartamú védőhatást. Az ilyen típusú védőlakkozás hatékonysá­ga kismértékben javítható a polimer-filmek elaszticitásának növelésével, illetve ultra­ibolya abszorbensek alkalmazásával,de hosz­­szútávon a védelem nem oldható meg, illet­ve a meghibásodott, részben lepergett lakk­réteg szakszerű és esztétikus felújítása rend­kívül munkaigényes. Az előzőekben ismertetett favédelmi eljá­rásnak másik hátránya, hogy nem jelent védelmet a fát, mint szerkezeti anyagot károsító rovarok és gombák ellen. Éppen ezért a lakkozást megelőzően impregnálni szükséges a iát, a megfelelő fungicid anyagok oldatával. A védő lakkréteg rövid időn belül törté­nő meghibásodása a fungicidek védőhatását is csökkenti, mivel azok könnyen kimosódhat­nak a fából. Az elmúlt évek fejlesztésének eredménye­képpen megjelentek olyan favédő, fakonzervá­ló szerek, amelyek az előzőekben vázolt problémákra hosszabb ideig (5—6 évre) jelen­tenek megoldást, ugyanakkor a felület eszté­tikus és az esetenként szükséges felújítási munkák könnyen elvégezhetőek. Ezek a termékek szerves közegben oldódó fungicid anyagokat tartalmaznak, a filmképző 2 általában magasabb olajhosszúságú aikid­­gyanta. A szilárdanyagtartalmuk általában 2Ö--40 tömeg% között mozog, a termékek viszkozitása 15—25 másodperc MP-4-en. 20°C-on. Ilyen bevonóanyagokat ismertet a 3 004 319 számú és a 3 130 675 számú NSZK-belí nyil­vánosságra hozatali irat. -Az ilyen termékek jellegüknél fogva kő ínyen több mm mélységben beszívódnak a fa felületébe, ily módon erősítik a film­képző száradása után a ía szerkezetét, a 1 kidgyanták esetében még erőteljes hidro­­fób hatást is biztosítanak. A filmképző jelen­léte biztosítja, hogy a fungicid hatású anyagok kioldódása időben elhúzódjon és csak olyan mértékű legyen az idő függvényében, amely n inimálisan szükséges a megfelelő védelem biztosításához. Ezek a termékek általában néhány tö­­meg%-ban tartalmaznak mikronizált vas­­-oxid-pigmenteket is, amelyek funkciója az ultraibolya sugarak elleni védelem. Ilyen mennyiségben alkalmazva őket a fa struktú­rája, rajzolata még érvényesül és így az dyen típusú anyagokkal történő favédelem a ’a természetes jellegét, magas értékű védelem mellett, tökéletesen megőrzi. Az alkalmazott fungicid anyagok áltatá­ban 2—20 tömeg%-ban vannak jelen a ter­mékben a filmképző mennyiségére számítva. Az alkalmazott fungicid anyagokkal szemben általában követelmény, hogy szerves oldósze­rekben oldódjanak és az alkalmazott film­képzővel összeférjenek (a színtelen lakk opti­kai tulajdonságát ne befolyásolják). A gyakor­latban jól beváltan alkalmazhatók pl. a következő fungicid anyagok: pentaklór-fenol, N.N-dimetil-N’- ( p-tol il ) -N’ - ( fluor-diklór-me­­til-tio) -szulíamid Az alkalmazható filmképző elvileg a lakkipar által használt iilmképzők bármelyike lehetne, de a gyakorlatban csak az olajjal módosított, oxidativ úton száradó aikid­­gyantákat alkalmazzák. Ennek oka a követ­kező: az olajjal módosított alkidgyanták átlagmóltömege viszonylag kicsi, így oldat formájában viszonylag könnyen és mélyen beszívódhatnak a kezelendő fa felületébe. Az oxidativ úton térhálósodon film a ía felületét hidrofóbbá teszi, ami elősegíti, hogy a víz a felületről leperegjen, ne szívód­hassak be a lába. Az olajjal módosított alkidgyanták filmje rugalmasságát hosszú' ideig megőrzi. Az olajjal módosított alkidgyanták a lakk­­ipar legnagyobb mennyiségben gyártott íilmképzö típusai. Előállításukkal számos szakkönyv foglalkozik. Legismertebbek: Solo­mon, D. H. The Chemistry of Organic Film Formers —‘(New York, 1970); Raymond, R.: Film Forming Compositions (Nc-w York, 1967); Dr. Kovács Lajos: Lakkmügyanták I~­­ÍI. Mérnök Továbbképző Intézet (Buda­pest, 1965). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents