192993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás albicidin antibiotikum előállítására

5 192993 6 után 25 °C-on pH 1,0-nél aktivitása nem csökken; de 3 h után 25 °C-on pH 10,0-nél aktivitása eltűnik. Az albicidin aktivitás nem csökken 3 h után 37 °C-on, ha nem-specifikus proteoliti­­kus enzim, pronáz van jelen 50 mcg/ral kon­centrációban. Az albicidin legjobban mint száraz por tartható el, de az antibiotikum metanolos ol­datai -20 °C-on 6 hónapig is tárolhatók az aktivitás vesztesége nélkül. Az albicidin termelése céljából a Xantho­­monas albiiineans klorózist indukáló törzsét vagy annak klorózist indukáló mutánsát vi­zes tápközegben tenyésztjük, jelentős raeny­­nyiségű antibiotikus aktivitás képződéséig. Az albicidin termelésére használt mikro­organizmus a cukornádnövény, a Saccharum officinarium L. ismert kórokozója. X. albili­­neans okozza a cukornád szokásos levélfol­­tosság-betegségét. A kórokozó megtámadja a növény xilémjét és a betegség tünetei közé tartozik a keskeny, élesen határolt fehér csikókkal, „fehér ceruzavonalakkal” tarkított levelek megjelenése; e vonalak a leveleken és levélhüvelyeken párhuzamosak a fő erekkel. A csíkok öregedésével együtt gyakran diffúz klorózisos zóna alakul ki az élesen körülha­tárolt központi fehér vonalak körül. A beteg­ség előrehaladásával a kikelő levelek részle­ges vagy teljes fehér klorózisa következhet be, ami nem korlátozódik a keskeny „ceruza­­vonalas" levelekre. A kórokozó a levél „ceru­zavonalaiból" és a belül vörös csíkokat muta­tó szár szövetéből izolálható, nem izolálható azonban a „ceruzavonalakon” kívül eső klo­rózisos szövetből. Azt találtuk, hogy a természetes előfor­dulású X. albiiineans törzsek és mutánsaik, melyek klorózist idéznek elő cukornádnövé­nyeken, vizes tápkőzegekben tenyésztve al­­bicidint is termelnek. A találmány szerint eljárást dolgoztunk ki albicidin előállítására, mely szerint az X. albiiineans egy klorózist okozó törzsét vagy annak mutánsát aerób körülmények között vizes tápkőzegben addig tenyésztjük, amíg jelentős mennyiségű antibiotikus aktivitás képződik. Az X. albiiineans izolátumát Persley le­írása szerint állítjuk elő olyan cukornádfaj­ták szárából és leveléből, melyek a fenti le­­vélbelegség jellegzetes tüneteit mutatják [Persley G. J., „Isolation methods for causal agent of leaf scald disease”, Sugarcane Pa­thologists’ Newsletter 8, 24 (1972)]. Ezen Ha­waiiból származó izolátumok bakteriológiai jellemzését Birch R. G. írta le 1980-ban („In­vestigation of role of phytotoxin in the pa­thogenicity of Xanlhomonas albiiineans, cau­sing leaf scald disease of sugarcane", M. S. tézis, University of Hawaii, 163. oldal). A találmány szerint továbbá eljárást dolgoztunk ki az albicidin előállítására, mely szerint X. albiiineans LS20, NRRL B-15550 törzset vizes tápközegben tenyésztünk jelen­tős mennyiségű antibiotikum képződéséig. Az X. albiiineans LS20, NRRL B-15550 az ismert természetes X. albiiineans LS2 törzs mutánsa, melyet az utóbbiból nitrozo-guanidinnal mu­­tagenezis útján állítunk elő. Az LS20 mutáns­sal mintegy négyszer magasabb kitermeléssel nyerhető albicidin, mint az ismert LS2 törzs­­zsel. Az X. albiiineans LS20 mutánst a nyilvá­nosság számára is hozzáférhetően deponálták a „Fermentation Laboratory, Northern Regio­nal Research Center, U. S. Dept, of Agricul­ture (1815 North University Street, Peoria, IL 61 604) permanens tenyészet-gyűjtemé­nyében, ahol az NRRL B-15550 nyilvántartási számmal látták el. A Xanthomonas albiiineans LS2 törzs Ha­waiiból származó, megbetegedett cukornád eredeti izolátuma. Az LS2 izolátumot bakte­riológiai próbában jellemeztük és azt talál­tuk, hogy megfelel a „Bergey’s Manual of Determinative Bacteriology'-ban (8. kiadás, Buchanan R. E. és Gibbons N. E. szerkesztők, The Williams & Wilkins Company, Baltimore, 244-245. oldal) leírt fajnak. Az LS2 törzs azonos a természetes, betegséget okozó izolá­­tum mikroorganizmusával. A klorózist okozó X. albiiineans törzs számos tápközegben tenyészthető. A tápközeg általában szén-, nitrogén- és szervetlen só­forrásokat tartalmaz. Használható szénforrá­sok például a cukrok, mint szacharóz, glü­kóz, mannóz és galaktóz. Keményítők is al­kalmazhatók. Nitrogénforrásként aminoBavak, különösen metionin, glulaininsav, fehérjehid­­rolizátumok, peptonok, ammóniumion és ha­sonlók jönnek tekintetbe. Mint a legtöbb mikroorganizmus tenyésztésénél, itt is szer­vetlen kation- és anionforrásokra van szük­ség, melyek gyakran előnyösen befolyásolják a növekedést. Az ilyen ionforrások közé jel­lemzően szervetlen sók, mint kálium-klorid, ammónium-klorid, nátrium-Bzulfát, magnézi­um-szulfát, kálium-foszfát, kálium-hidrogén­­-foszfát, magnézium-szulfát és hasonló sók tartoznak. Ezenfelül kisebb mennyiségű nyomelem is jótékony hatást fejt ki a bakté­riumok növekedésére és az albicidin termelé­sére. Az albicidin termeléséhez előnyös tápkö­zeg a pH 7-re beállított szacharóz-pepton (SP) táptalaj, melynek összetétele az alábbi: Alkotórészek gramm/liter Szacharóz 20 Pepton 5 KiHPO« 0.5 MgS04.7Hj0 0.25 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents