192993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás albicidin antibiotikum előállítására
5 192993 6 után 25 °C-on pH 1,0-nél aktivitása nem csökken; de 3 h után 25 °C-on pH 10,0-nél aktivitása eltűnik. Az albicidin aktivitás nem csökken 3 h után 37 °C-on, ha nem-specifikus proteolitikus enzim, pronáz van jelen 50 mcg/ral koncentrációban. Az albicidin legjobban mint száraz por tartható el, de az antibiotikum metanolos oldatai -20 °C-on 6 hónapig is tárolhatók az aktivitás vesztesége nélkül. Az albicidin termelése céljából a Xanthomonas albiiineans klorózist indukáló törzsét vagy annak klorózist indukáló mutánsát vizes tápközegben tenyésztjük, jelentős raenynyiségű antibiotikus aktivitás képződéséig. Az albicidin termelésére használt mikroorganizmus a cukornádnövény, a Saccharum officinarium L. ismert kórokozója. X. albilineans okozza a cukornád szokásos levélfoltosság-betegségét. A kórokozó megtámadja a növény xilémjét és a betegség tünetei közé tartozik a keskeny, élesen határolt fehér csikókkal, „fehér ceruzavonalakkal” tarkított levelek megjelenése; e vonalak a leveleken és levélhüvelyeken párhuzamosak a fő erekkel. A csíkok öregedésével együtt gyakran diffúz klorózisos zóna alakul ki az élesen körülhatárolt központi fehér vonalak körül. A betegség előrehaladásával a kikelő levelek részleges vagy teljes fehér klorózisa következhet be, ami nem korlátozódik a keskeny „ceruzavonalas" levelekre. A kórokozó a levél „ceruzavonalaiból" és a belül vörös csíkokat mutató szár szövetéből izolálható, nem izolálható azonban a „ceruzavonalakon” kívül eső klorózisos szövetből. Azt találtuk, hogy a természetes előfordulású X. albiiineans törzsek és mutánsaik, melyek klorózist idéznek elő cukornádnövényeken, vizes tápkőzegekben tenyésztve albicidint is termelnek. A találmány szerint eljárást dolgoztunk ki albicidin előállítására, mely szerint az X. albiiineans egy klorózist okozó törzsét vagy annak mutánsát aerób körülmények között vizes tápkőzegben addig tenyésztjük, amíg jelentős mennyiségű antibiotikus aktivitás képződik. Az X. albiiineans izolátumát Persley leírása szerint állítjuk elő olyan cukornádfajták szárából és leveléből, melyek a fenti levélbelegség jellegzetes tüneteit mutatják [Persley G. J., „Isolation methods for causal agent of leaf scald disease”, Sugarcane Pathologists’ Newsletter 8, 24 (1972)]. Ezen Hawaiiból származó izolátumok bakteriológiai jellemzését Birch R. G. írta le 1980-ban („Investigation of role of phytotoxin in the pathogenicity of Xanlhomonas albiiineans, causing leaf scald disease of sugarcane", M. S. tézis, University of Hawaii, 163. oldal). A találmány szerint továbbá eljárást dolgoztunk ki az albicidin előállítására, mely szerint X. albiiineans LS20, NRRL B-15550 törzset vizes tápközegben tenyésztünk jelentős mennyiségű antibiotikum képződéséig. Az X. albiiineans LS20, NRRL B-15550 az ismert természetes X. albiiineans LS2 törzs mutánsa, melyet az utóbbiból nitrozo-guanidinnal mutagenezis útján állítunk elő. Az LS20 mutánssal mintegy négyszer magasabb kitermeléssel nyerhető albicidin, mint az ismert LS2 törzszsel. Az X. albiiineans LS20 mutánst a nyilvánosság számára is hozzáférhetően deponálták a „Fermentation Laboratory, Northern Regional Research Center, U. S. Dept, of Agriculture (1815 North University Street, Peoria, IL 61 604) permanens tenyészet-gyűjteményében, ahol az NRRL B-15550 nyilvántartási számmal látták el. A Xanthomonas albiiineans LS2 törzs Hawaiiból származó, megbetegedett cukornád eredeti izolátuma. Az LS2 izolátumot bakteriológiai próbában jellemeztük és azt találtuk, hogy megfelel a „Bergey’s Manual of Determinative Bacteriology'-ban (8. kiadás, Buchanan R. E. és Gibbons N. E. szerkesztők, The Williams & Wilkins Company, Baltimore, 244-245. oldal) leírt fajnak. Az LS2 törzs azonos a természetes, betegséget okozó izolátum mikroorganizmusával. A klorózist okozó X. albiiineans törzs számos tápközegben tenyészthető. A tápközeg általában szén-, nitrogén- és szervetlen sóforrásokat tartalmaz. Használható szénforrások például a cukrok, mint szacharóz, glükóz, mannóz és galaktóz. Keményítők is alkalmazhatók. Nitrogénforrásként aminoBavak, különösen metionin, glulaininsav, fehérjehidrolizátumok, peptonok, ammóniumion és hasonlók jönnek tekintetbe. Mint a legtöbb mikroorganizmus tenyésztésénél, itt is szervetlen kation- és anionforrásokra van szükség, melyek gyakran előnyösen befolyásolják a növekedést. Az ilyen ionforrások közé jellemzően szervetlen sók, mint kálium-klorid, ammónium-klorid, nátrium-Bzulfát, magnézium-szulfát, kálium-foszfát, kálium-hidrogén-foszfát, magnézium-szulfát és hasonló sók tartoznak. Ezenfelül kisebb mennyiségű nyomelem is jótékony hatást fejt ki a baktériumok növekedésére és az albicidin termelésére. Az albicidin termeléséhez előnyös tápközeg a pH 7-re beállított szacharóz-pepton (SP) táptalaj, melynek összetétele az alábbi: Alkotórészek gramm/liter Szacharóz 20 Pepton 5 KiHPO« 0.5 MgS04.7Hj0 0.25 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
