192991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barbitursav-származékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó anthelmintikus készítmények előállítására
5 192991 6 5-fenil-karbamoil-barbitur sav-származékok a 7.541 számú európai találmányi bejelentésben vannak leírva inszekticid hatóanyagokként, valamint rovarok fejlődését akadályozó anyagokként. Ezek a vegyületek az (A) általános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben R1 = H, alkilcaoport, R2 = H, alkilcaoport, R3 = halogén-alkil-csoport, halogén-alkil-caoporttal helyettesített fenilcsoport, X = O, S, Y = halogénatom, halogén-alkil-csoport, n = 0, 1, 2 szám, X-R» és Y = egymáshoz viszonyítva orto helyzetben lévő -O-CP1-O-CP2- csoportot is jelenthet. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általanoB képletű vegyületek szerkezetileg különböznek a 7.541 számú európai találmányi bejelentésben leírt barbitursav-származékoktól. Ezenkül meglepő módon azt találtuk, hogy az új vegyületek kedvező hátás-spektrumot mutatnak az állati szervezetekben, mindenekelőtt emlősállatok .szervezetében élősködő parazita férgek ellen. így tehát jó hatással alkalmazhatók nematódák,. cesztódák és trematódák ellen. Emellett ezek a hatóanyagok mindenekelőtt azzal tűnnek ki, hogy teljesen hatásosak benzimidazollal, különösen tiabendazollal szemben rezisztens fajták ellen, mimellett a .tiabendazol* megnevezésen a 2-(4-tiazolil)-benzimidazol hatóanyagot értjük. Emellett az (I) általános képletű vegyülete kifejezett inszekticid tulajdonságokat mutatnak és ezek a tulajdonságok alkalmassá teszik ezeket a vegyületeket arra, hogy keratinpusztító rovarok irtására használjuk őket. Az (I) általános képletű barbitursav-származékokat úgy állítjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képletű észtert egy (III) általános képletű anilinszármazékkal reagálhatunk, e képletekben R 1-4 szénatomos alkilcaoport vagy adott esetben nitrocsoporttal helyettesített fenilcBoport, míg R1-R5 és X jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik, vagy b) valamely (IV) általános képletű helyettesített barbitursavat egy (V) általános képletű helyettesített fenilizocianáttal reagáltatunk, e képletben Rj-Rs és X jelentése a fenti, vagy c) valamely (IV) általános képletű helyettesített barbitursavat egy (IV) általános képletű helyettesített benzoil-aziddal reagáltatunk, e képletekben R1-R5 és X jelentése a fenti, és kívánt eBetben az a), b) vagy c) eljárással kapott szabad savat ismert módon sójává alakítjuk. Az a) és c) eljárásokat 50 °C és 250 °C közötti, előnyösen 70 °C -220 °C közötti reakcióhőmérsékleltartományban vitelezzük ki. A b) eljárást 0-220 4C, különösen 0-200 #C hőmérséklettartományban játszatjuk le. Az a), b) és c.) eljárásokul légköri vagy növelt nyomáson oldószer nélkül vagy előnyösen a reakcióval szemben közömbös oldó- vagy higítószerben hajtjuk végre, mimellett egyes esetekben előnyösen valamely bázissal dolgozunk. Az (1) általános képletű vegyületek sóit szokásos módon úgy állítjuk elő, hogy a szabad savat valamely bázissal, különösen fiziológiailag elviselhető bázissal semlegesítjük. Előnyös sókként megemlítjük a nátrium-, kálium- vagy lítiumsókat, valamint az ammóniumsókat és a trialkil-amin-sókat, így például az előnyős trietil-amin-sót. A semlegesítést valamely a reakcióval szemben közömbös poláros oldószerben, például alkanolban, észterben vagy éterszerű vegyületben végezzük. A találmány szerinti hatóanyagok előállításához alkalmas oldó- vagy higitószerek például az éLerek és az éterszerű vegyületek, igy a dialkil-éterek (dietil-éter, diizopropil-éter, terc-butil-metil-éter és hasonlók), az anizol, dioxán, telrahidrofurán; alifás és aromás szénhidrogének, így a benzol, toluol, petroléler; halogénezett szénhidrogének, így a klór-benzol, metilén-klorid, kloroform, et;lén-klorid, szén-telraklorid, tetraklór-etilén; nitrilek, így az acetonitril, propionitril; N,N-dialkilezett ainidok, így a dimelil-formamid; dimetil-szulfoxid; ketonok, igy az acélon, dietil-keton, melil-etil-kelon és ilyen oldószerek egymással alkotott elegyei. Bázisokként szerves és szervetlen bázi- Bok jönnek számításba, például előnyösen a tercier aminok, így a trialkil-aminok (trimetil-amin, trietil-amin, tripropil-amin és hasonlók), a jiiridin és piridinbázisok (például a 4-dimelil-amino-piridin, 4-pirrolidil-aininopiridin és hasonlók), a pikolin és a lutidin, valamint az oxidok, hidroxidok, és karbonátok és hidrogénkarbonátok, igy az alkálifém-, és alkáliföldfém-oxidok, -hidroxidok, -karbonátok és -hidrogénkarbonátok (például a CaO, BaO, NaOH, KOH, Ca(OH)2, KHCO3, NaHCOs, Ca(HCOah, K2CO3, NasCCb és hasonlóki, továbbá az acetátok, így például a ClhCOONa vagy a CH3COOK. Ezen túlmenően bázisokként alkalmasak alkéli-alkoholátok is, így például a nátrium-etilát, nátrium-propilát, kálium-tere-butilát vagy a nátriuin-nietilát. A bázist előnyösen 10-100% mólegyenértéknyi mennyiségben alkalmazzuk a reagensekre számítva. Egyes esetekben előnyös lehet, ha a reakciót védőgáz légkörben vitelezzük ki, alkalmas védőgázok például a nitrogén, hélium, aj gon vagy a széndioxid. Az (1) általános képletű szabad sav bázisokkal való reagálta tusa ugyancsak a találmányhoz tartozó sókat eredményez. Az a), b) és c) eljárásoknál említett kiindulási anyaguk ismerlek (például Chem. Bér. 54, 1038 (1921)1 vagy az ismert anyagok elő5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
