192988. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fagáz-vízgáz előállítására
7 192988 8 csatlakozó, a gázt elvezető 21 csővezetékből, a 21 csővezetéken keresztül a 6 fagázgenerátort szívás alatt tartó 10 kompresszorból, a 6 fagázgenerátor külső falazatához csatlakozó, az 1 levegőkompresszort a 6 fagézgenerátorral összekötő 20 csővezetékből, a 6 fagázgenerátor alsó részén, annak külső falazatához csatlakozó, az előmelegített levegőt a 9 Bzárítótartályba vezető találmány szerinti 18 csővezetékből a 9 szárítótartályt a 6 fagázgenerátor 17 tűzterével összekötő, a vízben gazdag levegőt a 6 fagázgenerátorba visszaszállító 19 csővezetékből, valamint az ugyancsak ismert a 20 és 21 csővezetékekbe épített, a keletkezett gáz kátránytartalmát leválasztó 2 hőcserélőből, továbbá a 2 hőcserélőhőz csatlakozó, a 2 hőcserélőben leválasztott kátrányt a 3 kátrányvíztárolóba juttató vezetékből a 3 kátrányviztárolóhoz kapcsolódó 5 adagolóval ellátott 4 kátránytárolóból és a kátrányt a 17 tűztérbe visszajuttató csővezetékből van kialakítva. A 2. ábra kapcsán jól nyomonkövethetjük a találmány Bzerinti eljárást is. A találmány szerinti eljárás során először a 10 kompresszor útján szívás alá helyezzük a 6 fagázgenerátor 17 tűzterét, amely lényegében kettő célt szolgál. Egyrészt ezzel megakadályozhatjuk esetleges üzemzavar esetén fellépő robbanóelegy kialakítását, másrészt az égéshez szükséges levegő a szívásnak megfelelő mennyiségben kerül a tűztérbe. Az eljárás során az égéshez szükséges levegőt előkezeljük, nevezetesen szűrjük, majd a 6 fagázgenerátor kettő köpenyű fala mentén vezetjük. A 7 adagolón keresztül a 6 fagázgenerátorba juttatott fahulladékot a 6 fagázgenerátor 17 tűzterében elégetjük, miközben a 6 fagázgenerátor kettős köpenyű fala mentén a friss levegőt előmelegítjük, és ezt az előmelegített friss levegőt a 9 Bzárítótartályba vezetjük, ahol a felhasználandó fát kiszárítva annak nedvességtartalmát vízgőz formájában felvesszük. Ezt a vízzel dúsított friss levegőt a 19 csővezetéken ét visszavezetjük a 6 fagázgenerátor 17 tűzterébe. A vízzel telített levegő ilyen irányú mozgását nagymértékben elősegíti, illetve lehetővé teszi a 10 kompresszor - már korábban említett - szívóhatása. Természetesen amennyiben a termelés ezt megkívánja, lehetőség van arra, hogy a 6 fagázgenerátor kettős köpenyű fala között előmelegített levegőt, a fa víztartalmának felvétele nélkül közvetlenül a 6 fagázgenerátor 17 tűzterébe vezessük. Ezt az automatikus vezérlés útján valósítjuk meg. A levegőnek a fent ismertetett útját a 12 nyilak segítségével követhetjük nyomon. A 6 fagázgenerátor hőmérsékletét az automatikus szabályozás révén 1000-1200 °C között értéken tartjuk. A kísérletek azt bizonyították, hogy ez az az optimális hőmérséklet, amelyen a 17 tűztérbe táplált vízgőzt a legmegfelelőbb módon lehet vízgázzé alakítani. A rendszert automatikus szabályozása révén biztosított az is, hogy amennyiben a fa kiszárítása sorén nyert nedves levegő beadagolásakor a 6 fagázgenerátor 17 tűzterének hőmérséklete a kívánt 1200 °C fölé emelkedne, úgy ebben az esetben növeljük a vízzel dúsított frisB levegő bevitelét, és így csökkentjük a 17 tűztér hőmérsékletét is. Abban az esetben ha a 6 fagázgenerátor 17 tűzterének hőmérséklete az előirt 1000 °C alá csökkenne, úgy az automatikus szabályozás növeli a száraz levegő bevitelét, és ezzel egyidőben csökkenti a nedves - vízzel dúsított - levegő bevitelét is. Abban az esetben ha a nedves levegő mennyisége túl nagy lenne, úgy a felesleges nedves levegőt a szabadba eresztjük el. A beadagolásra kerülő levegő ösBzeB mennyiségét a keletkező kevertgáz COí/CO arányénak figyelembevételével határozza meg a vezérlés, mivel ennek célja, hogy a keletkezett véggáz CO2 tartalma minél kisebb legyen. Természetesen az igényeknek megfelelő mennyiségű fűtésre alkalmas gáz előállításához szükséges továbbá a fa és a levegő mennyiségének automatikus szabályozása is. A 17 tűztér optimális 1000-1200 °C-os hőmérsékletén a nedves - vízzel dúsított friss - levegő víztartalma vízgézzá (CO + Hí) alakul át, miközben az Oi megfelelő szinten tartása következtében a fa és a fára lecsapódott kátrány zömében nem COi—vé, hanem CO-vé alakul ét, és így távozik a 6 fagázgenerátor ból. A kátrány másik része pedig hőbontáson megy keresztül, amelynek sorén olyan rövidszénléncú szénhidrogénné alakul ét, amely nagymértékben növeli a keletkezett véggáz fűtőértékét. A találmány szerinti eljárás Borán a kátrányleválasztés az 1. ábra kapcsán ismertetett módon megy végbe. Az elmonodottakból kitűnik, hogy a találmány szerinti megoldásnál a bevihető víz mennyiségét minden esetben a tűzégy hőmérséklete határozza meg, és amennyiben kevés lenne a- nyersanyagból, fából nyert víz mennyisége, úgy abban az esetben természetesen valamilyen ismert módon - pl. permetezéssel - növelhetjük a víztartalmat. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakját szemlélteti vázlatosan, amely berendezésnek az elgézositandó nyersanyagot állandó mozgásban tartó forgó 22 fagázgenerátora van. A 22 fagázgenerátor lassan forog, miközben a betáplált fahulladék felemelkedik majd pedig függőlegesen leesik. A fahulladék továbbításét - itt nem ábrázolt - csigavonalban elrendezett vezetőlemezek végzik. A 22 fagázgenerátorhoz csatlakozik a keletkezett kevertgézt elvezető, 25 kompresszorral ellátott 31 csővezeték, amely 31 csővezetéken keresztül a véggázt a felhasználás helyére továbbítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
