192980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbaminsav-észter-származéok előállítására
3 192980 4 A találmány tárgya új eljárás I általános képletü karbaminsav-észter-származékok- mely képletben R1 jelentése 1-4 szénatomos alkil-csoport, Rz jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-csoport 1-4 szénatomos alkoxi-csoport adott esetben egy halogénatommal helyettesített fenil-csoport és n értéke 0, 1 vagy 2 - előállítására oly módon, hogy valamely II általános képletü ortofenilén-diamin-származékot - mely képletben R2 és n jelentése az I általános képletnél megadottakkal egyező - valamely III általános képletü karbaminsav-észter-származékkal mely képletben R1 jelentése az I általános képletnél megadottakkal egyező és R3 jelentése 1-6 szénatomos alkil-csoport - reagáltatunk. A fenti általános képletekben az egyes szubsztituensek jelentésnél az alkil- vagy alkoxi-csoportokban az alkil-csoport bármely 1-4 szénatomos (Rí és R2-nél) ill. 1-6 szénatomos (R3-nál) egyenes vagy elágazó láncú csoport, Így metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butil-, terc-butil-, izobutil—, n-pentil-, i-pentil-, n-hexil-, i-hexilstb. csoport, a halogénatom fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom lehet. Az I általános képletü vegyületek mind az ember, mind az állatgyógyászatban értékes gyógyhatással, nevezetesen anthelmintikus hatással, valamint peszticid, különösen inszekticid, továbbá fungicid és herbicid hatással rendelkeznek. Az I általános képletü vegyületek közül azok, melyek képletében R1 és n jelentése a fenti és R2 jelentése adott esetben egy halogénatommal helyettesített a fenil-csoport, új vegyületek, a többiek ismertek. Az ismert vegyületeket eddig úgy állították elő, hogy a megfelelő orto-fenilén-diamin-származékot egy alkoxi-karbonil-izotio-karbamid-származékkal reagáltatták (2 363 351 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás), vagy először egy izotiokarbamid-származékkal reagáltattak, majd ezt követően a kapott 2-amino-benzimidazol-származékot utólagos acilezésnek vetették alá, klór-hangyasav-észterrel reagáltatták. A fenti eljárások közös hátránya, hogy az alkalmazott izotiokarbamid előállítása igen veszélyes és egészségre káros művelet, ugyanis egy dialkil-szulfáttal, mégpedig főleg dimetil-szulfáttal, való alkilezés, azaz főleg metilezés történik. Továbbá hátrány't jelent, hogy a reakció folytán rendkívül kellemetlen szagú merkaptán fejlődik, mely egyrészt mérgező tulajdonságú, másrészt komoly környezetvédelmi gondokat okoz. Azt találtuk, hogy az ismert eljárások valamennyi hátránya kiküszöbölhető a találmányunk szerinti eljárással, mivel olyan kiindulási anyagot alkalmazunk, melynek előállítása során nincs szükség a veszélyes dialkil-szulfátokkal történő alkilezésre, valamint nem fejlődik az eljárás során semmilyen egészségre és környezetre ártalmas, rendkívül kellemetlen szagú anyag, hanem e helyett az eljárás folyamán csupán metanol és ammonium só képződik melléktermékként, amely viszont nem okoz környezetvédelmi problémát, továbbá az általunk alkalmazott kiindulási anyag előállítása igen gazdaságos, könynyen hozzáférhető kiindulási anyagokból történik. A találmány szerinti eljárás magas kitermeléssel tiszta formában eredményezi a kívánt I általános képletü vegyületeket. A III általános képletü kiindulási anyagokat a 177 501 sz, magyar szabadalmi leírásban ismertetett módon állíthatjuk elő. A II általános képletü kiindulási vegyületeket a párhuzamosan benyújtott szabadalmi bejelentésünkben ismertetett módon állíthatjuk elő például úgy, hogy a megfelelő nitro-amino-diaril-szulfoxidot redukáljuk. A találmány szerinti eljárást valamely közömbös szerves oldószerben vagy oldószerelegyben hajthatjuk végre. Ilyen oldószerek lehetnek például a halogénezett alifás vagy aromás szénhidrogének, mint amilyen a kloroform, diklórmetán, diklóretán, klórbenzol stb., az 1-6 szénatomos alifás alkoholok, ez utóbbiak vízzel alkotott elegyei, az 1-6 szénatomos alifás karbonsavak, mint amilyen az ecetsav, illetve a jégecet. A találmány szerinti eljárást célszerűen valamilyen szerves vagy szervetlen sav jelenlétében hajthatjuk végre. Ilyenek lehetnek például alifás karbonsavak, mint amilyen az ecetsav. A találmány szerinti eljárásban II általános képletü kiindulási anyag és az I általános képletü végtermék képletében n értéke azonos, ez a reakció folyamán nem változik. A találmány szerinti reakciót magasabb hőmérsékleten, célszerűen a reakcióelegy forrási hőmérsékletén, 50-180 °C között hajtjuk végre. A reakcióidő az alkalmazott reakcióhőmérséklettől függően 1-24, előnyösen 3-6 óra. A reakcióelegy feldolgozását a szokásos módokon végezhetjük, így például a reakcióelegy lehűtésével, a kivált anyag szűrésével stb, A találmány szerinti eljárással kapott I általános képletü vegyületeket kívánt esetben további tisztítási műveletnek, például átkristál} osításnak vethetjük alá. Az átkristályosításra alkalmas oldószerek kórét a kristályosítandó anyag oldhatósági és kristályosodási tulajdonságai szabják meg. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk közelebbről szemléltetni, 1. példa 5(6)-Feinilszulfinil-2-metoxi-karbonilamino-benzimidazol 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
