192974. lajstromszámú szabadalom • Szelepszerkezet főleg termosztatikus szabályozáshoz

7 192974 8 felfelé való mozgásét határolja és végül aka­dályozza a 11 ütköző. A 10 záróelemnek a rajz szerinti alsó része az amely a szelepszerkezet nyitott helyzetében a 12 ház átömlési terében foglal helyet. A szelepen átáramló üzemi közegnek a záróelemen való átáramlását a 16 nyílások biztosítják. A példakénti esetben ezek a 16 nyílások alkotóirányú rések a 10 záróelem említett palástrészén. A 10 záróelemnek a vá­laszfal fölötti palástrésze áttörés nélküli hengerfelületü. A szelepszárat a házon belüli üregben övezi a 9 rugó, amely mint a későbbiekben megállapítható, kompenzáló rugóként szere­pel. Ennek a 9 rugónak az egyik vége a 10 záróelem válaszfalának támaszkodik, másik vége pedig a 12 ház üregében lévő 7 sze­­lepzár-szakaszhoz rögzített szeleptányérnak támaszkodik. Mint már említettük a 7 szelepszár a 12 házon - a—példakéntl esetben a 12 házzal azonos funkciót betöltő 18 betéten - tömite­­ten van átvezetve. A 12 házból kiálló 7 sze­lepszárat övezi a 8 rugó, amely mint a ké­sőbbiekben kitűnik, nyitórugóként szolgál. Ez a 8 rugó a példakénti kiviteli alak eseté­ben a 18 betétre, másik végével pedig egy állítható helyzetű rugótányérra támaszkodik. Egyébként ehhez a rugótányérhoz van kap­csolva a 6 mutató, amely egy skála mellett láthatóvá teszi akár a nyomásértékeket, akár a hőfokértékeket, amiket a szabályozó rend­szerben a találmány szerinti szelepszerkezet­tel biztosítani kívánnak. A 7 szelepszárnak a 10 záróelemmel el­lentétes végéhez van csatlakoztatva a sze­lepszárhoz képest változtatható helyzetű 4 állítótest. A példakénti esetben ez a 4 álli­­tótest csavarmenet révén kapcsódik a 7 sze­lepszárhoz, s ennek megfelelően elforditás révén helyzete a 7 szelepszárhoz képest vál­toztatható. A 4 állltótesthez csetlakozik az 1 mű­ködtető szerv mozgást közvetítő csapja, amely tulajdonképpen a 10 záróelem mozgását váltja ki. önmagában Ismert módon az 1 mű­ködtető szervet a 15 érzékelő -= termosztát - vezérli. A 15 érzékelőnek a csöve egy mene­tes közeg bevezető falhoz van rögzítve, ennek megfelelően ez a közegbevezető fej szükség esetén cserélhető. Az 1 működtető szerv a 3 állvány köz­beiktatásával van a szelepszerkezet 12 házá­hoz rögzítve. Amint a példakénti esetben Is kitűnik, a 3 állvány kitörésekkel ellátott szerkezeti elem, amely lehetővé teszi, hogy a szerkezet megbontása nélkül hozzá lehessen férni mind a 4 állltótesthez, mind az 5. csa­varanyához, amellyel a 6 mutató helyzete Il­letve a 8 rugóeiófeszítése változtatható. Ter­mészetesen az 5 csavaranya segítségével tör­ténő állítás az előre beállított nyomás- illetve hőfokértéke megváltoztatását is jelenti egy­ben. A 3 állványnak a 13 betéthez való kap­csolatát illetve rögzítését, valamint az 1 mű­ködtető szervnek a 3 állványhoz képesti rögzítőelemek rögzítését a 2 rögzitőelemek szolgálják, amelyek a példaként! esetben csa­varok lehetnek. A 2 csavaroknak a kivételé­vel lehet biztosítani egyrészt az 1 működ­tető szerv cseréjét a 3 állványhoz képest, másrészt a 3 állványnak a levételét a 18 be­tétről, vagy más szerkezeti kialakítás mel­lett a 12 házról. A találmány szerinti szelepszerkezet al­kalmazása során a rajzon vázolt helyzet mel­lett van nyitott állapotban a szelepszerkezet. Ebben az esetben a 13 bevezető furaton át beáramló üzemi közeg 10 záróelem 16 nyílása­in át bejut a 10 záróelem alsó üregébe és ezen keresztül valamint a 12 kiképzett fura­ton át tud továbbjutni a 14 kivezető furat felé. Ugyanakkor azonban a 10 záróelemnek a 16 nyílásokkal ellátott üregéből az üzemi kö­zeg a 17 áttöréseken keresztül a 10 záróelem válaszfala fölötti térben Is átterjed és ennek megfelelően a 10 záróelem fölött és alatt lévő tér nyomása kigyenlítődik. Ennek megfelelően a 10 záróelem a legteljesebb erőkiegyensú­lyozásnak van kitéve. Ha a 15 érzékelő olyan vezérlő jelt ad, ami ki kell hogy váltsa a 10 záróelem zárt helyzetbe jutását, akkor ez úgy történik, hogy az 1 működtető szervben úgy változik, a nyomás, hogy a esőmembránjához rögzített közvetítő rúd a rajzon ábrázolt helyzetben lefelé mozdul el. Az a közvetítő rúd, amely rátámaszkodik a 4 állitótestre, ez utóbbi ré­vén lefelé ható erőt fejt kl a 7 szelepszárra. A 7 szelepszárnak lefelé való elmozdulása közben, a 8 rugó ellenállását kell legyőzni, de ezt megelőzően a 9 rugó kell összenyom­nia. A 9 rugó összenyomásakor a 7 szelep­­szár vége a 10 záróelem válaszfalában kis­mértékben lefelé tud elmozdulni. Amikor a 8 és 9 rugó olyan előfeszítése következik be, ami a 10 záróelem súrlódását már le tudja győzni, akkor elmozdul a 10 záróelem úgy, hogy a válaszfalak fölötti tömör palástrésze kerül a 13 bevezető furat és 14 kivezető fu­rat közötti átömlési térbe, és ezáltal lezárja az átömlés útját az üzemi közeg számára. Ha a 15 érzékelő nyitási értelemben ve­zérli az 1 működtető szervet, akkor az 1 mű­ködtető szervhez tartozó közvetítő rúd felfe­lé mozdul el és ekkor a 8 rugó nyitja a sze­lepszerkezetet, vagyis úgy mozdítja el felfelé a 7 szelepszárat és vele együtt a 10 záró­elemet, hogy az a rajzon szemléltetett nyitott helyzetbe kerül. Látható, hogy a nyitást lényegében a 8 rugó hatására történik, ezért ezt a rugót mint a korábbiakban már utaltunk rá, nyi­­tórugónak lehet tekinteni. A találmány szerinti szelepszerkezet 10 záróelemének zárt helyzetbe Juttatáséhoz lé­nyegében a 8 rugó erejét kell csak legyőzni, enrek a rugóerőnek viszont olyan nagynak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents