192968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemestermény-szárítók üzem közbeni felügyeletére és vezérlésére
7 192968 8 ben az 1 zónában érintkezik a viszonylag legszárazabb termák a legmelegebb szárítólevegóvel. Ha tehát tűzveszély valahol fenyeget, akkor az itt az 1 zónában van. Kézenfekvő ugyanis, hogy ha a meleglevegő hatására az 1 zónában a termény nem gyullad be, akkor a nedvesebb termény a hidegebb levegő hatására a 2 szárítózónában vagy különösen a 3 izzaBztózónában már nem fog begyulladni. Mérjük tehát az 1 zóna mindegyik 4 levegőkijáratéban a távozó szárítólevegő hőmérsékletét az 5 termisztorokkal. Ezt úgy végezzük, hogy a 6 elektronikában levő 8 mintavevővel sorban végigkapcsoljuk az 5 termiBztorokat éB jelüket a villamos 7 vezeték, valamint a 9 jeljétalakitó útján a 12 számítógéphez juttatjuk, amely a számára értelmező formában érkező jelet tárolja, illetve a számításokat elvégzi. Ugyanígy járunk el a 10 terraisztortól, illetve a külső hőmérsékletet érzékelő termisztortól a villamos 11 vezetéken át érkező jellel. A 12 számítógépet gyakorlati algoritmusok alapján úgy programoztuk, hogy segítségével a szárítás során elpárologtatott víz mennyiségét, a felhasznált energiát, az 1 kg víz elpárologtatósához szükséges energiát, a szárító hatásfokát és tonna/óra teljesítményét, valamint a távozó termény nedvességtartalmát kiszámíthassuk. Megfigyeltük ugyaniB, hogy a távozó szárítólevegő menynyiBégének, hőmérsékletének és a szárított termék mennyiségnek ismeretében a fenti adatok számítással meghatározhatók. A szárító levegő mennyisége és a szárító által kezelt termék mennyisége olyan adat, amely a szárító műszaki adatai alapján rendelkezésre áll, nem kell őket tehát most külön mérni. Az elpárologtatott víz mennyiségének meghatározásához a külső levegő, a szárítólevegő és a szárítóból távozó levegő hőmérsékletének, illetve a szárítólevegő mennyiségének a számszerű ismerete szükséges. Felhasznált energia meghatározható a környezeti levegő hőmérsékletéből, valamint a szárítólevegő hőmérsékletéből és mennyiségéből. Az 1 kg viz elpárolog tatásához szükséges energiát, valamint a szárító hatásfokát az előző két paraméterből számítjuk. A tonna/óra teljesítményt előzetes hitelesítés alapján az ürítési idők mérésével határozzuk meg. A távozó termény nedvességtartalma, a belépő szárítólevegő, a kilépő levegő és a szárítózónát elhagyó termény hőmérsékletének függvénye. Ez utóbbira is a távozó szárítólevegőnek a méréséből következtethetünk. Bekapcsolás után a berendezés alapállapotban van. Ekkor a 13 képernyőn táblázatos formában vagy az alkalmazott 12 számítógép programozásától, típusától függően más grafikus formában a mérőhelyek adatai, azaz az egyes 5 termisztorok által szolgáltatott hőmérsékleti adatok jelennek meg. Ha valamelyik adat rendellenes, akkor azt a 12 számítógép megkülönböztető jelöléssel látja el. A megkülönböztetés módja egyúttal utal a rendellenesség minőségére is. Beavatkozást igénylő állapotban a rendszer akkor kerül, ha a mért adatok alapján, illetve az adatok változásának tendenciája alapján a 12 számítógép úgy dönt, hogy a kezelői beavatkozásra van szükség. Ekkor a 13 képernyőn a hiba megnevezése és elhárításának legcélszerűbb módja is megjelenik. Ha a beavatkozást igénylő állapot többszőr egymás után fellép, amennyiben a hibát nem szűntetik meg, akkor a rendszer vészhelyzet állapotába kerül. Ekkor a berendezés a 15 kimeneteken ét közvetlenül beavatkozhat a szárítás folyamatéba. A 13 képernyő közli a beavatkozást tényét és az alkalmazott beavatkozó szervek megnevezését. Eközben azonban a mérőhelyekről származó jeleket továbbra is folyamatosan fogadja és feldolgozza. Külön kérésre, utasításra a 13 képernyőn megjelenithetők azok a szárító üzemére, működésére jellemző paraméterek, amiket a fentiekben vázoltunk. A fentiekben megadott információk, követelmények, elvárások alapján a szükséges számítógépi program elkészítése szakember számára semmiféle nehézséget nem jelent, úgyhogy ezt a továbbiakban nem szükséges részletezni. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás szemestermény-Bzárítók üzem közbeni felügyeletére és vezérlésére, amelynek során mérjük a szárítólevegő hőmérsékletét és ennek alapján adott esetben beavatkozunk a szárító működésébe, azzal jellemezve, hogy a szárítólevegő hőmérsékletét, illetve hőmérsékletváltozéeát az intenzív szárítás zónájában, illetve minden egyes levegőkijáratban külön-külön és folyamatosan mérjük, az így nyert mérési adatokat feldolgozzuk, amivel a szárító mindenkori üzemállapotét jellemezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mért hőmérsékleti adatok feldolgozása sorén megállapítjuk a hőmérséklet változásának tendenciáját. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőmérséklet változásának tendenciájából következtethetünk a szárítás minőségére, illetve tűzveszély kialakulására. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárító működésébe olyan módon avatkozunk bele, hogy változtatjuk a terménynek a szárítóból történő kihordásának, illetve a szárítóba történő beadagolásának a sebességét. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárító működésébe való beavatkozás során tűzoltást kezdeményezünk és/vagy kikapcsoljuk a szárítót. 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
