192956. lajstromszámú szabadalom • Építőipari bevonóanyag-kompoziciók kül- és beltéri, különféle anyagú előnyösen beton, vasbeton, tégla kő, fa anyagú magas- és mélyépítési létesítmények védelmére, felújítására
2 192956 3 A találmány tárgya építőipari bevonóanyag-kompozíciók, kül- és beltéri, különféle anyagú (beton, vasbeton, tégla, kő, fa stb.) magas- és mélyépítési létesítmények védelmére, felújítására, illetve tartós javítására, melyek klimatikus hatásoknak fokozottan ellenálló bevonatok előállítására használhatók. A készítmények tulajdonságai egyrészt a kompozíciót alkotó műanyag komponensek menynyiségi arányainak megfelelő megválasztásával, másrészt a kialakuló bevonat sajátságait t befolyásoló különböző adalékanyagok alkalmazásával széles határok között változtathatók. A műanyagalapú, illetve a műanyagokkal módosított burkolóanyagok térhódítása szorosan összefügg az építőanyagipar előtt álló megnővekedett feladatokkal. A városi levegő szennyezettségének növekedése a hagyományos vakolatok gyorsabb öregedését, fokozott károsodásét idézi elő. Ipari körzetekben, gyárakban - a levegőben jelenlevő agresszív vegyi anyagok miatt - a burkolóanyagokkal szemben támasztott követelmények egyre nagyobbak. A korszerű burkolóanyagoknak a következő főbb tulajdonságokkal kell rendelkezniük:- jó tapadóképesség (a burkolat sem a száradás során, sem azt követően nem válhat el az alaptól),- megfelelő mechanikai szilárdság és rugalmasság (a burkolatnak károsodás nélkül kell követnie az alap mozgását, pl. a hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező zsugorodását, illetve tágulását),- időjárásállóság, vízzel szembeni ellenállás, jó hőszabélyozó- és páraáteresztőképesség (ez utóbbinak az időjárás hatásának kitett kültéri burkolatok, homlokzatok esetében van kiemelt jeletősége, ugyanis a pórusokba kerülő viz megfagyása károsodást idézhet elő),- megfelelő esztétikai jellemzők, egységes megjelenés és szín, egyszerű színezhetőség. Műanyagalapű burkolóanyagok mind oldat formájában (vizes közeg esetében diszperzióként), mind pedig oldószermentes kivitelben ismeretesek. Vizes közegű készítményt említ az 1 471 153. számú NSZK szabadalmi leírás, mely szerint hagyományos építőipari kötőanyagok (pl. cement) tulajdonságait sztirol-akrilnitril kopolimer diszperzió alkalmazásával módosítják. Vízoldható polikondenzációs műgyantákkal (pl. szulfonsavval szubsztituált amino-s-triazin bázisú gyantával) készített habarcsot, illetve vakolóanyagot ismertet az 1 671 017. számú és az 1 909 681. számú NSZK szabadalmi leírás. A 2 102 456. számú NSZK-beli és az 1 490 711. számú angol szabadalmi irat polikondenzációs műgyanta és polimer diszperzió együttes alkalmazását ismerteti. Az utóbbi, angol szabadalmi leírás szerint melanin-formaldehid gyantát társítanak 50 mol% butil-akrilát - 50 mol% metil-metakrilát, vagy 60 mol% vinil-acetát - 30 mol% vinil-klorid - 10 mol% etilén összetételű kopclimer diszperzióval. Ugyancsak vizes akrilá* diszperzió alkalmazását említi az 1 505 558. számi) angol szabadalmi leírás. A műanyag komponens vizes diszperzióként. való alkalmazása számos előnnyel jár. Egyrészt kiküszöböli a mérgező és tűzveszélyes szerves oldószerek használatát. Az akrilát diszperziók kitűnnek jó lúgállóságukkal, an i az épületek falának lúgossága miatt alapvető követelmény. Jól tapadnak különböző felületekhez, így pl. betonhoz, habarcshoz, fához. A kopolimer összetételének változtatásával a bevonatok mechanikai tulajdonságai is széles határok között változtathatók. Meg kell azonban jegyezni, hogy a diszperzióból történő filmképzés azon alapszik, hogy a diszperzió a felületen megtörik, a részecskék elvesztik stabilitásukat és - megfelelő körülmények között - a felületen tapadó, összefüggő film keletkezik. Az ily módon létrehozott film tartós védelmet biztosít, hátránya azonban az, hogy a pórusokat lezárja, azaz a bevonat páraáteresztőképessége kicsi. Az oldószermentes bevonatok kötőanyaga főleg epoxi- vagy uretánbázisú műgyanta. Általában kétkomponensűek; a komponensek megfelelő arányban történő homogenizálása utrn a keveréket viszonylag rövid időn belül fel kell használni. Előnyük, hogy vegyi hatásol. nak fokozottan ellenálló, jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, kopásálló bevonatot képeznek. A bevonatok vizzárók, ezért padló- és tetőszigetelési célokra különösen alkalmasak. Hátrányt jelent, hogy egyes komponensek vizérzékenyek, emiatt nedves felület« ken nem használhatók, a kültéri felhordásul is csak száraz időben lehetséges. További problémát okoz az is, hogy a bevonatok sérülései utólag nehezen javíthatók. Találmányunk célja olyan új, könnyen kivitelezhető eljárás kifejlesztése, mely lehet ávé teszi építőanyagipari célokra, elsőöorbar kül- és beltéri burkolatok kialakítására szolgáló, széles körben alkalmazható kompozíciói: gazdaságos előállítását, s kiküszöböli a korábbi eljárásoknál fellépő kedvezőtlen jelenségeket. A találmány további célja olyan egyszerű eljárás kidolgozása, melynek révén a bevonat mechanikai jellemzői és - a hőfokszaoályozás, illetve páraáteresztőképesség szempontjából alapvető jelentőségű - permeabilitási tulajdonságai széles hutárok között sza oályozhatók. Találmányunk alapját az a felismerésünk képazi, hogy poli(vinil-acetát) vizes diszperziójából és polisztirol illetve sztirol-butadién köp Himer aromás szénhidrogénekkel (például xilolal, toluollal készített oldatéból, valamint adó t esetben hagyományos építőipari töltőanyagokból, előnyösen kvarclisztből és/vagy kőzúzalékból és/vagy perlitból és/vagy osztály ázott folyami kavicsból előállított keverékből - mely adott esetben egyéb adalékanyagokat, előnyösen akrilamid-vinil-acetát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
