192919. lajstromszámú szabadalom • Menetszabályozó berendezés, főleg hajtótárcsás aknaszállító gépekhez

3 192919 4 A találmány tárgya menetszabályozó be­rendezés, amely főként bányászati hajtótár­csás aknaszállító gépeknél használható. A menetszabályozó az aknaszállító gépek biztonsági berendezése, amely lényegében egy sebességszabélyozó, és rendeltetése az előírt menetdiagram túllépésének megakadá­lyozása, vagyis a biztonsági fék kioldása túlemelés esetén, az előírt gyorsulás és las­sulás nagyságának és időtartamának betartá­sa, a helytelen irányú indítás megakadályo­zása. Az aknaszállító gépeknél alkalmazott me­netszabályozók a szállítógép főtengelyéről le­vett mozgás alapján az alapjeladókat és helyzetkapcsolókat működtetik. A menetsza­bályzónak tehát mindig a szállítókas tényle­ges helyzetének megfelelő jelet kell adnia, ami a berendezés automatikus üzemmódjának alapvető feltétele. Hajtótárcsás aknaszállító gépeknél a menetszabályozó berendezéssel azonban az automatizálási követelményeken túlmenően még egy további igény, hogy a hajtótárcsa-betétek utánesztergálásával meg­változott kötéltárcsafordulat - aknaút eltéré­seket fokozatnélküli áttétel útján legyen ké­pes kompenzálni. Vagyis azt, hogy a menet­szabályozó vezérlőtárcsája, valamint a hozzá kapcsolódó nagypontosságú kapcsolómű a hajtótárcsa-betét átmérőjétől függetlenül ké­pezze le az aknautat. A jelenleg használt menetszabályozók kézi vezérlésű aknaszállító gépekhez készül­tek, ezért azok az automatikus üzemmódhoz szükséges nagypontosságú fötengelyfordulat - aknaút összefüggést nem képesek biztosí­tani. Ilyen kézi vezérlésű hajtáshoz alkal­mazható menetBzabályozókat ismertet a Bá­nyászati Kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó Bu­dapest, 1959) II. kötetének 648-649 oldalán. Ezeknél a menetszabályozóknál vezérlőtárcsa­ként kötéltárcsát alkalmaznak, amely az auto­matikus üzemmódhoz szükséges működés pontosságot nem képes biztosítani. A találmány célja olyan, főként a hajtó­­tárcsás aknaszállító gépeknél használható menetszabályozó kialakítása, amely a hajtó­tengelyfordulat - aknaút közti összefüggést olyan pontossággal képes megbízhatóan fenn­tartani, amely egyrészt az automatikus üze­meltetés lehetőségét biztosítja, másrészt a hajtótárcsa-betétek utánesztergálásából adó­dó út-differenciák kompenzálására alkalmas. A találmány szerinti menetszabályozónál a fenti célkitűzést azzal érjük el, hogy az aknaszállító gép főtengelyén lévő hajtótárcsa és a vezérlőtárcsa közé fokozatnélküli átté­telt építünk be, amely lényegében egy állan­dó és egy változtatható áttételű hajtóműből áll. Az állandó áttételű hajtásrész egy üzem­szerűen oldhatatlan fogaskerékhajtás, a vál­toztatható áttételű hajtás pedig pl. egy súr­lódásos hajtás. A két hajtást differenciálmü vonja össze oly módon, hogy a két áttétel mozgásai egymásból levonódnak. Az állandó áttételű hajtásrészből adódó vezérlőtárcsa­­-elfordulást tehát a változtatható áttételű hajtás kismértékben lassítja. A találmány tehát menetszabályozó, fő­ként hajtótárcsás aknaszállító gépekhez, amelynél az aknaszállító gép főtengelyének forgásáról a vezérlőtárcsa hajtásét úgy ké­pezzük le, hogy a főtengely állandó áttételű fogaskerékhajtás révén kapcsolódik egy köz­benső tengelyhez, amely tengely fokozatnél­küli hajtóművel kapcsolódik egy harmadik tengelyhez, amely kúpkerékhajtás és csiga­hajtás útján hajtja a közbenső tengelyen lé­vő differenciálmű hídját, illetve a fokozatnél­küli hajtómű hídját. A fogaskerék áttétel ál­tal, illetve a fokozatnéi.küli hajtómű által közvetített hajtások különbsége a közbenső tengelyen lévő differenciálmű napkerekén je­lentkezik. A közbenső tengelyről csigahajtás hajtja a vezérlőtárcsát, illetve lánchajtás a kapcsolóművet. A közbenső tengelyen az ál­landó és a változtatható áttételű hajtásrészek különbsége természetesen csak úgy képezhe­tő, ha a közbenső tengely két, egymástól függetlenül elfordulni képes tengelyből áll, amelynek egyik részén a fokozatnélküli haj­tómű tárcsája és az állandó áttétel fogaske­reke van felékelve, a másik részén a diffe­­ronciálmü hídja és napkereke, valamint a ve­zérlőtárcsa és a vezérlőmű hajtását szolgáló csiga és fogaskerék vannak félékéivé. A két tengelyrész célszerűen egytengelyűén van elrendezve, és azok egymáshoz képest a me­­natszabályozó áttételei által képzett diffe­renciának megfelelően képesek elfordulni. A találmány szerinti menetszabályozót a következőkben egy-egy kiviteli alakjának rajzai segítségével ismertetjük részletesen. A mellékelt rajzok közül az 1. ábra a találmány szerinti menetsza­bályozó kinematikai hajtásváz­lata, a 2. ábra az első a I-I síkban vett met­szeti képe, a 3. ábra a találmány szerinti menetsza­bályozó bolygóműveB utánálll­­tóval ellátott kiviteli formájá­nak kinematikai vázlata, a 4. ábra a 3. ábra II-II síkban vett metszeti képe. A találmány szerinti menetszabályozó berendezés szerkezeti felépítését az 1. és 2. ábrák segítségével ismertetjük részleteseb­ben: Az aknaszállitógép 1 főtengelye és a 13 vezérlőtárcsa közé vannak az állandó és a változtatható áttételű hajlóművek elemei be­építve. Az 1 főtengely egy fogaskerékáttétel útján a 4 belsőfogazatú kerékkel kapcsolódik a 17 kimenő tengelyen levő differenciálmű 16 bolygókerekéhez, amely 16 bolygókerék a 9 nnpkerékhez kapcsolódik. A differenciálmü 8 hídja a 7 csigahajtás és 6 kúpkerékpár út­ján kapcsolódik az 5 hajtott tengelyhez, amelynek végére a 3 fokozatnélküli hajtás egyik tárcsája van felfogva. A 3 fokozatnél-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents