192915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagüzemi eredetű baromfitrágyákból biogáz- valamint tápdús trágyalé előállítására
3 192915 4 A találmány tárgya eljárás nagyüzemi eredetű baromfitrágyákból biogáz, valamint tápdús trágyáié előállítására. A nagyüzemi baromfitartásnál, (csirke, tojótyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba stb.) jelentkező trágyák, találmány szerinti módon mész, műtrágya oldatok, illetőleg erőművi pernye adagolásával való erjesztése következtében alkalmas biogáz, valamint biotrágya, majd ez utóbbiból állati tápadalékok és/ /vagy gilisztatenyésztő táptalaj, és/vagy biológiailag is tápdús Bzervestrégya, valamint öntöző folyadék előállítására. Ismeretes, hogy már régóta állítanak elő különböző eljárásokkal és eszközökkel állati trágyaféleségekből biogázt. Az ismert eljárásoknál a különböző állati trágyaféleségekből, a fő cél mindig a biogáz kinyerése volt, lehetőleg minél gyorsabb és nagyobb biogáz hozamot biztosító eljárás útján. Ezeknél az eljárásoknál azonban nem vették figyelembe, hogy a biogáznyerés alapanyaga állati trágya volt, amire a keletkezés helyén a természetnek elengedhetetlen szüksége van. Az anaerob erjesztés során a visszamaradt folyadék összetételében sokat veszített a trágya értékéből, - a még mindig kedvezőtlen C/N arány miatt, és így abból hátrányos minőségű szennyvízféleség (iszap) keletkezett, ami környezetvédelmi szempontból újabb kezelési eljárásokat igényelt. Az állati trágyaféleségek közül az eddig megvalósított eljárások nem foglalkoztak nagyüzemi baromfitartásnál keletkező csirke, tojótyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba stb. trágyaféleségek hasznosításával. Ennek okát a nagyüzemi baromfitartás állattartási technológiánál jelenleg alkalmazott trágya eltávolításban kell keresni. Elvileg ugyanis jogosan a legkevesebb ráfordítást igénylő módszerek terjedtek el, azaz a baromfitrágyát hosszú ideig (maximálisan egy hónapig) a tenyésztő épületben halmozták fel, miközben az szinte légnedves állapotig beszáradt, és a tápanyagának legnagyobb részét időközben elvesztette. Ennek megfelelően annak továbbkezelésére világszerte a fizikai és mechanikai eljárások terjedtek el inkább: azaz mesterséges szárítás, őrlés és deponálás, vagy esetlegesen az anyagot trágyaként hasznosították, azonban összetételénél fogva kedvezőtlen eredménnyel. Így nem a biológiai eljárások váltak általánossá, amelyek a baromfitrágya keletkezése utáni azaz aznapi eltávolítását kívánják meg. Kihangsúlyozzuk, hogy különbséget kell tenni a nagy tömegben jelentkező baromfitrágya és a kertészeti célokra általánosan alkalmazott háztartási biotrágya között, ugyanis a nagyüzemi biotrágya a háztáji baromfitrágyához képest összetételében jelentősen eltér. Példaként említjük, hogy lényegesen nagyobb a nagyüzemi baromfitrágya savtartalma, minek következtében ez az anyag trágyázásra előzetes előkészítés nélkül igen kedvezőtlen. A baromfitrágyák minősége még friss állapotban is eltér a többi nagy tömegben előforduló állati trágyáktól (sertés, szarvasmarha stb.) ugyanis nagyobb a szárazanyag tartalmuk, kisebb a nedvesség tartalmuk, jelentős a cellulózé és lignin, valamint zsiradék tartalmuk, aminek következtében jól irányított erjesztési folyamat mellett fajlagosan (szerves anyag tartalomra vetítve) a legnagyobb biogáz hozam biztosítható, valamint az állati táp adalékként, és egyéb módon mezőgazdasági hasznosításra is alkalmassá tehető. Ez a nagyüzemi trágya tehát komplex értékesítésre ed lehetőséget. A fentiekben felsorolt nyersanyag-öszszetételi tulajdonságok az idáig üzemeltetési nehézségeket, például pH változásokat homok miatti el’.ömődéseket, lassú és nehéz üzembehelyezhetőségi hátrányokat okoztak. Célkitűzésünk, hogy a találmány szerinti eljárással a friss nagyüzemi eredetű baromfitrágyák erjesztéséhez olyan üzembiztos eljárást javasoljunk, amelynek eredményeképpen nagymennyiségű biogázt nyerhetünk, amellyel az adott baromfitelep energiaellátása biztosítható, és hogy ugyanakkor a taromfitrágya erjesztésének másodtermékét biológiai úton úgy alakítsuk át, hogy az trágya és egyéb hasznosítási lehetőségek céljára sokoldalúan legyen alkalmazható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a jellegzetesen magas száraz, cellulózé és lignin anyag tartalmú nagyüzemi baromfitrágya-féleségekből, baromfifajtánként, vagy a baromfifajták megfelelő arányú keverékeként származó trágyából, mint alapanyagból 6-8% szárazanyag tartalmú hígítást készítünk a jó anaerob erjeszthetőség érdekében. Az ily módcn hígított nyersanyag N/C és N:P:K arányát oly módon állítjuk be, hogy az N/C arány 0,06-0,1 értékek közé essen, míg az N:P:K arányt úgy állítjuk be, hogy az a 1:0,78:0,30 értéket közelítse meg, és hogy ugyanakkor a pH 7,5 körüli értékre van beállítva. Az ily módon előkészített anyagot homogenizáló berendezésekben keveréssel erjesztésre készítik elő, majd az esetleges homok és teli tartalomtól mentesítve az anyagot erjesztésre megfelelő hőmérsékletre melegítjük. Ezután a különböző baroml’itrágyák hígításához vagy cBak vizet, vagy vizet és az anaerob erjesztésben, valamint fázis szétválasztáson mér átesett híg fázist hasznosítjuk. A biogáz eddigi termelése Borén az előállítás idejének gyorsítási törekvésével szemben az anaerob erjesztés idejét oly mértékűre állítjuk be, aminél a biogázt szolgáltató nyersanyag lebomlása a biotrágya képzésére is optimális, azaz amikor a keverékben a C/N arány megközelítőleg elérte a 15-20:1 értéket, és így kedvező lehetőség nyílik a másik erjesztési termék, azaz a biotrágya teljes értékű hasznosítására is (állati tépadalék, gilisz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
