192900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés fázisérzékeny egyeniranyítók alapérték hibájának csökkentésére

5 192900 6 Nevezetesen célszerű, ha az elektroni­kus kapcsoló egységnek elBÓ elektronikus kapcsolója és második elektronikus kapcsoló­ja van. Az elsó elektronikus kapcsoló beme­neté az erősítő vezetéken keresztül a máso­dik elektronikus kapcsoló bemenetére, kap­csoló bemenete az első kapcsoló vezetékre, kimenete pedig az első fázisérzékeny egyen­irányító kimenő vezetékre van csatlakoztatva. A második elektronikus kapcsoló kapcsoló bemenete a második kapcsoló vezetékre, ki­menete pedig a második fázisérzékeny egyenirányító kimenő vezetékre van kötve. Célszerű továbbá, ha az erősítő egység­nek második és harmadik erősítője, harmadik visszacsatoló ellenállása és negyedik vissza­csatoló ellenállása van. A második erősítő kimenete elBŐ jelvezetéken keresztül a har­madik visszacsatoló ellenállásra, egyik beme­nete első fázisérzékeny egyenirányító kimenő vezetéken át a harmadik visszacsatoló ellen­állásra, másik bemenete pedig földpotenciálra van csatlakoztatva. A harmadik erÓBÍtő kime­nete második jelvezetéken keresztül a ne­gyedik visszacsatoló ellenállásra, egyik bemenete a második fázisérzékeny egyenirá­nyító kimenő vezetéken keresztül a negyedik visszacsatoló ellenállásra,másik bemente pedig föld potenciálra van kötve. A találmány értelmében célszerű még az is, ha a nullszintmérő egységnek negyedik ellenállása, ötödik ellenállása, első stabilizáló ellenállása, második stabilizáló ellenállása, elsó tároló kondenzátora, második tároló kon­denzátora, harmadik elektronikus kapcsolója és negyedik elektronikus kapcsolója van. A negyedik ellenállás egyrészt az első jelveze­tékre, másrészt a harmadik elektronikus kapcsoló bemenetére van csatlakoztatva. Az elsó tároló kondenzátor egyrészt földpotenci­álra, másrészt az első stabilizáló ellenállásra van kötve. A harmadik elektronikus kapcsoló kapcsoló bemenete a második kapcsoló veze­tékre, kimenete pedig az első hibaszint veze­téken át az első stabilizáló ellenállásra van csatlakoztatva. Az ötödik ellenállás egyrészt a második jelvezetékre, másrészt a negyedik elektronikus kapcsoló bemenetére van kötve, a második tároló kondenzátor egyrészt a má­sodik stabilizáló ellenállásra, másrésztv föld­­potenciálra van csatlakoztatva. A negyedik elektronikus kapcsoló kapcsoló bemenete az első kapcsoló vezetékre, kimenete pedig a második hibaszint vezetéken keresztül a má­sodik stabilizáló ellenállásra van kötve. Nevezetesen célszerű még az íb, ha a hibajelképzó egységnek negyedik erősítője, ötödik erősítője, ötödik visszacsatoló ellen­állása és hatodik visszacsatoló ellenállása van. A negyedik erősítő kimenete egyik be­menetére, valamint ötödik visszacsatoló el­lenálláson keresztül az első fázisérzékeny egyenirányító kimenő vezetékre, másik beme­nete pedig az első hibaszint vezetékre van csatlakoztatva. Az ötödik erősítő kimenete egyik bemenetére, valamint a hatodik vissza­csatoló ellenálláson át a második fázisérzó­­keny egyenirányító kimenő vezetékre, másik bemenete pedig a második jelvezetékre van kötve. Célszerű továbbá még az is, ha az ösz­­szegező erősítőnek második ellenállása, har­madik ellenállása, második visszacsatoló el­lenállása, osztó ellenállása és hatodik erősí­tője van. A második ellenállás egyrészt az első jelvezetékre, másrészt a hatodik erősítő egyik bemenetére és a második visszacsatoló ellenállásra van kötve. A harmadik ellenállás egyrészt a második jelvezetékre, másrészt a hatodik erősítő bemenetére és osztó ellenállá­son keresztül főldpotenciélra van csatlakoz­tatva. A hatodik erősítő kimenete kimenő ve­zetéken keresztül a második visszacsatoló el­lenállásra van kötve. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen az ismert és a találmány szerinti eljárás és elrendezés néhány példa­­kénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra az ismert és a találmány szerin­ti eljárás jelalakjai; a 2. ábra az ismert elrendezés kiviteli alakja; a 3. ábra a találmány szerinti elrendezés példakénti kiviteli alakja; a 4. ábra a találmány szerinti elrendezés további példakénti kiviteli alakjai. A találmány szerinti eljárást részlete­sebben az 1. ábra idődiagramja alapján is­mertetjük. Az idődiagramon egyetlen jelként lett feltüntetve két jel, úgymint az E be­menőjel és az S erősítő jel, ez a két jel gya­korlatilag alakra teljes egészében megegye­zik, azonban a fázisérzékeny egyenirányltás relatíve kis feszültség értéke miatt, gyakor­latilag szinte minden estben először erősítik a jelet és csak utána egyenirányitjék. Az idődiagramon egymás mellett, de külön külön tüntettük fel a pozitív és negatív jelalakokat és végül legalul középen látható az eredő J kimenőjel. Az idődiagramon közvetlenül az E bemenőjel alatt az egyenirányító működésé­hez szükséges B első kapcsoló jel és I) má­sodik kapcsoló jel és alattuk a korrigálandó M első hibaszintjei, valamint N második hiba­szintjei látható. Amikor a B első kapcsoló jellel bekapcsoljuk az egyenirányílóL, az S erősítő jel F első fázisérzékeny egyenirá­nyítóit jelként jelenik meg, ugyanakkor, mi­vel a B elsó és a D második kapcsoló jelet ellenűtemben vezéreljük, ezért G második fá­zisérzékeny egyenirányítóit jel nem jelenhet meg, viszont ebben az esetben a D második kapcsoló jel az R második hibajelet kapcsolja N második hibaszintjeinek. Amikor a B első kapcsoló jel megszűnik, az egyenirányítót át­kapcsoljuk és az S erősített jel F első fá­zisérzékeny egyenirányitott jel helyett G má­sodik fázisórzékeny egyenirányítóit jelként fog megjelenni. Ezzel egyidóberi az R máso­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents