192883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari kemencék boltozatának hőszigetelésére

3 192883 4 A találmány tárgya eljárás ipari kemen­cék boltozatának, különösképpen üvegolvasz­tókemencék regenerálókamrája főboltozatának és boltozatainak hőszigetelésére. Az üvegolvasztókemencék boltozatának hőszigetelésére ismert eljárás szerint a ké­rné nceboltozatra több réteg szigetelőtéglát visznek fel külön vagy szigetelóbetonnal és rostszövedékkel kombinálva. (Lásd a Brandt, Patel, Thomas „The Glass Industry" 1981. (8), 12., Bogum és Glasser: „Glass", 1968. (6) 254. és (7) 304. és Kőnkén: „Amer. Cer. Soc. Bul­letin", 171. (7) 300. szakirodalmi helyeken). Egy más eljárás szerint az üvegolvasz­­tókemencék boltozatát rostszövedék szigete­lőanyaggal borítják be a hőszigetelés biztosí­tására. (Lásd a Nakajama és Brown: „Glass”, 1975. (2) 236. szakirodalmi helyen.) Ezeknek az ismert eljárásoknak azonban hátrányos tulajdonságaik is vannak. A poró­zus szilikáttéglák viszonylag nehezek és szi­getelőképességük korlátozott. A szigetelőré­teg vastagságának növelésével a szigetelőké­­peBség nem növekszik arányosan, mivel az ilyen téglák hővezetési együtthatója maga­sabb hőmérsékleten jelentősen megnő. A szi­getelési eljárás másik jelentős hátránya, hogy a főboltozat áttörésekor a nyílás hely­zete nem mindig esik egybe a szigetelésen levő áttöréssel. Ennek következtében a szi­getelés egy nagy részét le kell bontani, hogy a javítást el lehessen végezni. (Lásd a MacGovern: „Glass Technology, 1972. (2) 37. szakirodalmi helyen.) Ha a boltozat szigetelését rostszövedék­kel végzik, a köztes réteg 1000 4C fölötti hőmérséklete esetén fennáll a szilikáttéglával való kémiai kontaktreakció veszélye. Ezt a keverékpor behatolása még tovább gyorsítja. Az előzőekben ismertetett valamennyi el­járás közös hátránya a szigetelés magas költsége. Célul tűztük ki ipari kemencék boltoza­tának hőszigetelésére alkalmas olyan eljárás kidolgozását, amellyel alacsony önköltséggel hozható létre nagy mechanikai szilárdságú szigetelés, és amely szigetelés hosszú ideig életképes és könnyen alkalmazható. Ezt a feladatot az ipari kemencék bolto­zatának hőszigetelésére alkalmas olyan eljá­rással oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a szigetelendő felületekre szektorokból álló erősítőrácsozatot viszünk. Az erősítőrácsoza­tot tűzálló szigetelótéglákból építjük meg és a szektorokat tűzálló szigetelőanyaggal tölt­jük ki. A tűzálló szigetelőtéglák, amelyekből az erősítőrácsozat áll, a szektorok válaszfala­it alkotják; a szektorok előnyösen téglalap formájúak. A szektorokat a következő össze­tételű szigetelőanyaggal töltjük ki: 20-35 tö­megrész tűzálló, formázható agyag, 2-25 tö­megrész kvarchomok, 10-20 tömegrész alumí­nium-foszfát kötőanyag, 25-40 tömegrész víz és 100 tömegrész fenti komponensekből álló elegyre számítva 20-150 térfogatrész éghető szerves adalék. Az így kapott anyagnak az a jellemzője, hogy a szigetelendő felülettel szemben 1400 °C hőmérsékletig közömbös. A szektorokat a tűzálló szigetelőanyaggal teljesen kitöltjük, aminek folytán a felvitt szigetelőanyag rétegvastagsága az erősítőrácsozat magasságának felel meg. A szigetelőanyaggal kitöltött szektorokat védő-adhéziós réteggel vonjuk be. A védő­­-adhéziÓB réteg összetételei 40-60 tömegrész kvarchomok, 8-15 tömegrész tűzálló, formáz­ható agyag, 8-15 tömegrész alumínium-foszfát kötőanyag és 20-30 tömegrész víz. A tűzálló szigetelőanyag és a védő-adhéziós réteg a kemence hősugárzásának hatására megkemé­nyednek. A találmány szerinti eljárás másik jel­lemző sajátsága az, hogy a védő-adhéziós ré­tegre hőre érzékeny, a hőmérséklet változá­sával színét változtató réteget viszünk fel. Ez lehetővé teszi, hogy a kemence szigetelt felületének falazatában fellépő helyi túlmele­gedési időben észleljük. Ennek a hőérzékeny rétegnek az összetétele tömegrészekben kife­jezve a következő: 20-30 tömegrész .tűzálló, formázható agyag, 30-40 tömegrész alumíni­um-foszfát kötőanyag és 30-40 tömegrész víz. Az ismert eljárásokhoz viszonyítva a ta­lálmány szerinti eljárás a következő előnyök­ké* rendelkezik: nagy mechanikai szilárdság, kit: súly, hosszú élettartam, alacsony önkölt­ség. Ezen kívül a boltozat és a szigetelés át­törési helyei egybeesnek. A szigetelőelemek és a szigetelt felület között magas hőmérsék­leten is kiküszöböljük a kémiai kölcsönhatás veszélyét. A találmányt az 1-3. ábrákon szemlélte­tett kiviteli példák segítségével világítjuk meg. 1. ábra: ipari kemence metszete a bolto­zaton át, 2. ábra: a szigetelés felülnézetben, 3. ábra: a találmány szerint készített többrétegű szigetelés metszete. Egy ipari kemence találmány szerint sz getelt boltozata a szigetelendő 1 felületre felvitt 2 erősítőrácsozatból áll, amely 2 erő­­sítőrácsozat tűzálló szigetelőtéglákból kialakí­tóit 3 szektorokból van kialakítva, és a 3 szektorok tűzálló szigetelőanyaggal vannak kitöltve. A 2 erősítórácsozatra és a tűzálló szigetelőanyaggal kitöltött 3 szektorokra 4 védő-adhéziós réteg van felhordva, amelyen 5 hőérzékeny réteg bevonat van. A 2 erősí­­tőrácsozat és a tűzálló szigetelőanyaggal ki­töltött 3 szektorok együttesen szigetelőréte­get alkotnak. A szilikáttéglából készült ipari kemencék boltozaténak szigetelését a következőképpen végezzük: Először tűzálló szigetelótéglákból megé­pítjük a 2 erŐBÍtőrácsozatot, majd ezt a 6 réteg segítségével felvisszük a szigetelendő felületre. Ezután a 2 erősítőrácsozat tűzálló szigetelőtéglái által alkotott üres 3 szektoro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents