192883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari kemencék boltozatának hőszigetelésére
3 192883 4 A találmány tárgya eljárás ipari kemencék boltozatának, különösképpen üvegolvasztókemencék regenerálókamrája főboltozatának és boltozatainak hőszigetelésére. Az üvegolvasztókemencék boltozatának hőszigetelésére ismert eljárás szerint a kérné nceboltozatra több réteg szigetelőtéglát visznek fel külön vagy szigetelóbetonnal és rostszövedékkel kombinálva. (Lásd a Brandt, Patel, Thomas „The Glass Industry" 1981. (8), 12., Bogum és Glasser: „Glass", 1968. (6) 254. és (7) 304. és Kőnkén: „Amer. Cer. Soc. Bulletin", 171. (7) 300. szakirodalmi helyeken). Egy más eljárás szerint az üvegolvasztókemencék boltozatát rostszövedék szigetelőanyaggal borítják be a hőszigetelés biztosítására. (Lásd a Nakajama és Brown: „Glass”, 1975. (2) 236. szakirodalmi helyen.) Ezeknek az ismert eljárásoknak azonban hátrányos tulajdonságaik is vannak. A porózus szilikáttéglák viszonylag nehezek és szigetelőképességük korlátozott. A szigetelőréteg vastagságának növelésével a szigetelőképeBség nem növekszik arányosan, mivel az ilyen téglák hővezetési együtthatója magasabb hőmérsékleten jelentősen megnő. A szigetelési eljárás másik jelentős hátránya, hogy a főboltozat áttörésekor a nyílás helyzete nem mindig esik egybe a szigetelésen levő áttöréssel. Ennek következtében a szigetelés egy nagy részét le kell bontani, hogy a javítást el lehessen végezni. (Lásd a MacGovern: „Glass Technology, 1972. (2) 37. szakirodalmi helyen.) Ha a boltozat szigetelését rostszövedékkel végzik, a köztes réteg 1000 4C fölötti hőmérséklete esetén fennáll a szilikáttéglával való kémiai kontaktreakció veszélye. Ezt a keverékpor behatolása még tovább gyorsítja. Az előzőekben ismertetett valamennyi eljárás közös hátránya a szigetelés magas költsége. Célul tűztük ki ipari kemencék boltozatának hőszigetelésére alkalmas olyan eljárás kidolgozását, amellyel alacsony önköltséggel hozható létre nagy mechanikai szilárdságú szigetelés, és amely szigetelés hosszú ideig életképes és könnyen alkalmazható. Ezt a feladatot az ipari kemencék boltozatának hőszigetelésére alkalmas olyan eljárással oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a szigetelendő felületekre szektorokból álló erősítőrácsozatot viszünk. Az erősítőrácsozatot tűzálló szigetelótéglákból építjük meg és a szektorokat tűzálló szigetelőanyaggal töltjük ki. A tűzálló szigetelőtéglák, amelyekből az erősítőrácsozat áll, a szektorok válaszfalait alkotják; a szektorok előnyösen téglalap formájúak. A szektorokat a következő összetételű szigetelőanyaggal töltjük ki: 20-35 tömegrész tűzálló, formázható agyag, 2-25 tömegrész kvarchomok, 10-20 tömegrész alumínium-foszfát kötőanyag, 25-40 tömegrész víz és 100 tömegrész fenti komponensekből álló elegyre számítva 20-150 térfogatrész éghető szerves adalék. Az így kapott anyagnak az a jellemzője, hogy a szigetelendő felülettel szemben 1400 °C hőmérsékletig közömbös. A szektorokat a tűzálló szigetelőanyaggal teljesen kitöltjük, aminek folytán a felvitt szigetelőanyag rétegvastagsága az erősítőrácsozat magasságának felel meg. A szigetelőanyaggal kitöltött szektorokat védő-adhéziós réteggel vonjuk be. A védő-adhéziÓB réteg összetételei 40-60 tömegrész kvarchomok, 8-15 tömegrész tűzálló, formázható agyag, 8-15 tömegrész alumínium-foszfát kötőanyag és 20-30 tömegrész víz. A tűzálló szigetelőanyag és a védő-adhéziós réteg a kemence hősugárzásának hatására megkeményednek. A találmány szerinti eljárás másik jellemző sajátsága az, hogy a védő-adhéziós rétegre hőre érzékeny, a hőmérséklet változásával színét változtató réteget viszünk fel. Ez lehetővé teszi, hogy a kemence szigetelt felületének falazatában fellépő helyi túlmelegedési időben észleljük. Ennek a hőérzékeny rétegnek az összetétele tömegrészekben kifejezve a következő: 20-30 tömegrész .tűzálló, formázható agyag, 30-40 tömegrész alumínium-foszfát kötőanyag és 30-40 tömegrész víz. Az ismert eljárásokhoz viszonyítva a találmány szerinti eljárás a következő előnyökké* rendelkezik: nagy mechanikai szilárdság, kit: súly, hosszú élettartam, alacsony önköltség. Ezen kívül a boltozat és a szigetelés áttörési helyei egybeesnek. A szigetelőelemek és a szigetelt felület között magas hőmérsékleten is kiküszöböljük a kémiai kölcsönhatás veszélyét. A találmányt az 1-3. ábrákon szemléltetett kiviteli példák segítségével világítjuk meg. 1. ábra: ipari kemence metszete a boltozaton át, 2. ábra: a szigetelés felülnézetben, 3. ábra: a találmány szerint készített többrétegű szigetelés metszete. Egy ipari kemence találmány szerint sz getelt boltozata a szigetelendő 1 felületre felvitt 2 erősítőrácsozatból áll, amely 2 erősítőrácsozat tűzálló szigetelőtéglákból kialakítóit 3 szektorokból van kialakítva, és a 3 szektorok tűzálló szigetelőanyaggal vannak kitöltve. A 2 erősítórácsozatra és a tűzálló szigetelőanyaggal kitöltött 3 szektorokra 4 védő-adhéziós réteg van felhordva, amelyen 5 hőérzékeny réteg bevonat van. A 2 erősítőrácsozat és a tűzálló szigetelőanyaggal kitöltött 3 szektorok együttesen szigetelőréteget alkotnak. A szilikáttéglából készült ipari kemencék boltozaténak szigetelését a következőképpen végezzük: Először tűzálló szigetelótéglákból megépítjük a 2 erŐBÍtőrácsozatot, majd ezt a 6 réteg segítségével felvisszük a szigetelendő felületre. Ezután a 2 erősítőrácsozat tűzálló szigetelőtéglái által alkotott üres 3 szektoro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3