192870. lajstromszámú szabadalom • Portüzelésű vetőmag szárítóberendezés
3 192870 4 A találmány tárgya portüzelésù vetőmag szárítóberendezés, célszerűen hibrid vetőmag-kukorica szárítására. A hibrid kukoricát az elterjedt nagyüzemi technológia szerint úgy takarítják be, hogy a gépek a kukorica csöveket elválasztják a szártól, majd a csöveket szállítójárműveken juttatják el a kamrás szárítókba. A kamrás szárítókkal szemben, mint ismeretes, fontos követelmény, hogy a szárítás kíméletes legyen, nehogy a vetőmag céljaira szolgáló hibrid kukoricaszemek megsérüljenek. A szárító meleg levegő, amely általában a tüzelőanyag füstgázának és az atmoszférából nyert levegő célszerűen megválasztott arányban alkotott keveréke, olyan hőmérsékleten tartandó, amelynél a kukorica magjának csírázó képessége nem károsodik. Ez a hőmérséklet t = 44 °C ± 1 °C. A szárítás kb. 60 óra alatt fejeződik be, amelynek eltelte után kb. 11 tömeg% nedvességtartalommal rendelkező kukoricát a szárítókból kitárolják. Ezt a műveletet követi a kukorica morzsolása. A morzsolás után a szétválasztott szemet és csutkát külön tárolják. Ismeretes követelmény, hogy a szárító fűtésnek, a szárítási hőfok pontos betartása céljából, jól szabályozhatónak kell lennie. "A fent említett követelmény kielégítésére Bzámos kis költséggel kialakítható szénhidrogén (olaj vagy gáz) tüzelőberendezés vált ismeretessé. Példaként említjük az olaj vagy gáz tüzelésű berendezésekre ismertté vált SAACKE német szövetségi köztársaság-beli gyár különböző berendezéseit. Az olaj vagy gáztüzelésű berendezésekkel kapcsolatban a szénhidrogén tüzelőanyagok árának növelésével irányult a figyelem olyan tüzelőberendezések kialakítására, amelyek szilárd tüzelőanyagot hasznosítanak. Ilyen berendezéseket gyárt a brit Foster Wilier cég, továbbá a német szövetségi köztársaság-beli A.P. cég által gyártott Bioflamm tüzelőberendezések, ahol tüzelőanyagként szenet, illetve kukoricacsutkát alkalmaznak. Darabos kukoricacsutkával üzemeltethető berendezést gyárt még többek között a Láng Gépgyár is. Természetes, hogy darabos tüzelőanyagként a szén is felhasználható, azonban a hibrid kukorica szárítására ezidó szerint a legelterjedtebben tüzelőanyagként a kukoricacsutkát hasznosítják. A szilárd tüzelőanyagokkal üzemeltetett szárítóberendezéseknél a tüzelőanyagot az égetótérben lebegtetve tüzelik el {például az A.P. Technik berendezésében), ahol a forró füstgázt juttatják a szárítóba, vagy pedig éghető gázt állítanak elő (például az említett Bioflamm német szövetségi köztársaság-beli berendezések esetében is), ahol ennek az éghető gáznak égetéséből keletkező forró gáz szolgáltatja a szárításhoz szükséges hőenergiát. A szilárd tüzelőanyagok alkalmazásának két komoly hátránya van. Az egyik hátrány abban van, hogy a szükséges gépi berendezések költségesek, a helyigényük megnehezíti a telepítés és a mobil alkalmazás lehetőségét, továbbá hátrányos, hogy nagy a hótehetetlenségük, így lassú a szabályozás követése és módja. Darabos tüzelőanyagok további hátránya, hogy a tüzelőanyagot a felhasználás helyére kell szállítani. A darabosan előkészített kukoricacsutka nehezen manipulálható, szokásosan bolygatóműveket és rázóadagolókat alkalmaznak a tüzelőanyag könynyebb kezelésére, illetve manipulálására. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a hibrid kukorica szárítókban az ismert berendezéseknél a darabos kukoricacsutkát csak külön ráfordítások árén lehetett hasznosítani, és hogy tulajdonképpen a kukoricacsutka lényegében jó hatásfokú eltüzelés esetén fedezni tudja azon szükséges hőmennyiséget, amely a szárítás hószükségletét kielégíti, olyan szárítóberendezést kívánunk alkalmazni, amely a kukoricacsutkának, mint tüzelőanyagnak gazdaságosabb, jobb hatásfokú elégetésével biztosítja az optimálisan hasznosítható hőenergiát. További célkitűzésűnk, hogy a találmány szerinti kialakítású szárítóberendezés kis helyigényű legyen, az ismert és általánosan alkalmazott szárítóberendezésekhez könnyen, kisebb átalakítás útján legyen hasznosítható. További célkitűzéseink, hogy a találmány szerinti szárítóberendezés előállításának költségei azáltal legyenek kedvezőek, hogy a találmány szerinti berendezést egyszerű kis költségigényű szerkezeti elemekből állítjuk össze. A találmányi gondolat lényege az, hogy a találmány Bzerinti szárítóberendezés tüzelőanyagaként a kukoricacsutkát a morzsolási művelet során egy lépésben porrá őröljük, majd ezt a port adagoló tartályba juttatjuk, és ebből ventillátorokkal olyan égőkbe továbbítjuk, ahol az jól szabályozhatóan elégethető. A találmány tárgya portüzslésű vetőmag szárítóberendezés, célszerűen hibrid vetőmag-kukorica szárítására, kamrás szárítóval felszerelve, amelynek bemeneti oldaléhoz olaj vagy gáztüzelésű léghevítő, valamint egy primer légforrás csatlakozik. A kamrás szárító kimenetéhez pedig csutka szeparátorral felszerelt kukoricaszem és csutkakitárolóval rendelkező morzsoló van kötve. A találmány lényege abban van, hogy a csutka szeparáló egy darálón át egy ciklon térhez csatlakozik, amely egy adagolótartály felett van elrendezve. Az adagolótartály egy kitárolón át ventillátorral felszerelt injektorhoz van vezetve. Az injektor egy szekunder légforrással ellátott porégőhöz van kötve, amelynek hevített levegőt kivezető oldala a tüzelőtér bemeneti oldalához csatlakozik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
