192858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás díszítőfonal előállítására
'1 192858 meglövő noppoaodási hajlam jelentősen megnövekszik. Ezt bizonyítják a fonal és kelmehulladékok tépésí próbáinak eredményei. A kitűzött célnak megfelelőien a találmány szerinti eljárás díszítő fonalak előállítására - melynek során a fonal létrehozására szolgáló alapanyagot aprítjuk, tépjük, komponenseit összekeverjük, kártoljuk, végül pedig fonjuk - azon alapul, hogy alapanyagként fonalhulladékot vagy kelmehulladékol használunk, ezt tépés útján 40 és 80% közötti, előnyösen 50 és 70% közötti biztonsági fokig bontjuk, az alapanyaghoz 20-50 m% mennyiségben szálasanyagot keverünk és az így kapott szálhalmazt pl. farkasolással homogenizáljuk, majd 5000-8000 tű/mg intenzitású kártolással 60 és 90% közötti, előnyösen 70 és 80% közötti bontottsági fokkal bíró fátyolt állítunk elő, a fátyolból pedig önmagában ismert módon fonalat képezünk. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a tépéssel végrehajtott bontottságot a tépőgépbe az időegység alatt beetetett alapanyag mennyiségével és/vagy a tépőgép etető hengerpárjának a tépődobjától való távolságával és/vagy a tépődob fordulatszámával szabályozzuk. A találmány szerinti eljárás a díszítő fonalak előállítására vonatkozo^eddig ismert eljárásokkal összehasonlítva egy sor előnnyel rendelkezik. Ezek között a legfontosabb az, hogy eddig kellően nem hasznosított, hulladéknak tekintett anyagból tudunk nagy értékű kereskedelmi terméket előállítani. A fölhasznált „másodlagos" nyersanyag nagy mennyiségben áll rendelkezésre, külön nem kell előállítani, és ez a készterméket igen olcsóvá teszi. Előny, hogy az így gyártott díszítő fonallal shantung jellegű terméket is elő lehet állítani, amelyben az utóbbi időkben állandóan növekszik a kereslet. Műszaki előnynek tekinthető, hogy a száltársulások és noppok elhelyezkedése a fonalban teljesen véletlenszerű, és így a mintaelemek nem kívánt periodikus ismétlődésétől nem kell tartani. Kedvező az is, hogy a regenerált szálasanyag arányának változtatásával tág határok közölt tudjuk a fonal szilárdsági tulajdonságait befolyásolni. J. példa A díszítő fonal alapanyagaként első lépésként 50% regenerált fehérített kelmehulladékból és 50% mesterséges primér szálasanyagból fonókeverdket állítottunk elő. A keverékarányt a bálabontó gépeknél állítottuk be. A kész keveréket ezután 24 órán keresztül pihentettük. A pihentetés után további bontást hajtottunk végre, amelyet farkasolással végeztünk. Ezt követően mérleges etetószekrénnyel állítottunk elő a kártológép etetéséhez szükséges anyagréteget. A kártológépen az alapanyag finomkeverése, az elemi szálak izolása és a kártolt szálnsnriyng szalaggá formálása közben jönnek létre meghatározott méretű „noppok”, vagyis a fonal díszítő elemei. A méretek nagyságát a kártológép fordító hengerei közötti légrés nagyságának változtatásával tudtuk befolyásolni. A kártolás utáni fonallcslberi a noppok annak mintegy 5 tömeg%-át alkották. Más szóval 1000 méter hosszúságú díszítő fonalban 100 és 500 közötti számú nopp jött létre, átmérőjük pedig 50—100%—ban haladta meg az alapfonal átmérőjét. 2. példa Az 1. példánál említett anyagkeverékből indultunk ki, és nem változtattuk meg a kártolás előtti műveleteket sem. Eltérő volta azonban a légrés nagyságának beállítása. Az 1. példában említetthez képest a légrést 2,0 mm-rel növeltük. A kártolt szalag fonállá fonása az előbbivel azonos módon történt. A légrés módosításával a díszítő fonalban a díszítő elemeket, szolgáltató noppok számát meg tudtuk sokszorozni. A nyert tapasztalat szerint 1000 m fonalhosszúságon belül 1000 és 3000 közöttivé emelkedett a noppok száma, átmérőjük pedig 100-200%-kal haladta meg az alapfonal átmérőjét. Az említett intézkedés a díszítő elemeket markánsabbá tette, és így az említett egyetlen gyártási paraméter változtatásával lehetőség nyílt a termékválaszték bővítésére. 5 3. példa Ezúttal az alapanyagban hajtottunk végre változtatási. Nevezetesen az 50% mesterséges primér szálasanyaghoz most 50%-ban regenerált nyers pnmutfonal hulladékot kevertünk. A gyártás minden más intézkedése megegyezett az 1. példában alkalmazottakkal. Az eredmény az volt, hogy a fonaltestben hosszan elnyúló megvastagodások jöttek létre, és így un. flammé jellegű díszítő fonalat nyertünk. A díszítő elemeket e megvastagodások szolgáltatták, amelyek átmérője 50- -100%-ban haladta meg az alapfonal névleges átmérőjét. 4. példa A 3. példában említett alapanyagkeveréket alkalmaztuk ismét, de ezt kombináltuk a 2. példában szereplő intézkedéssel, nevezetesen a légrés távolság megnövelésével, A kéL elgondolás szuperpozíciója nrA eredményezte, hogy a díszítő motívumok hosszúsága mintegy 10%-kal megnővekcdelt, míg átmérőjük 10-20%-kal váll vastagabbá. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
