192855. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés többfázisú áramkörben lévő fázismennyiségek pillanatértékének időkésleltetés nélküli érzékelésére

3 192855 A találmány tárgya kapcsolási elrende­zés többfázisú áramkörben lévő fázismennyi­ségek pillanatértékének időkésleltetés nélküli érzékelésére. Mint ismeretes, a műszaki gyakorlatban gyakran jelentkező feladat a szimmetrikus többfázisú (leggyakrabban háromfázisú) vil­lamos mennyiségek pillanatértékének érzéke­lése, mérése, analízise. Gyakran szükséges például tápfeszültségek érzékelése, villamos gépek fluxusának szabályozása stb. Ilyen feladatok megoldásának legkézen­fekvőbb módszere az, hogy a vizsgált meny­­nyiséget - pl. háromfázisú feszültséget egyenirányítják, és az így nyert egyenfe­­szültséget használják fel a további mérő, ill. érzékelő áramkörökben. Az említett módszer­nek - egyszerűsége és általános elterjedtsé­ge ellenére - jelentős hátrányai vannak, amelyek közül az egyik az, hogy az egyen­­irányított mennyiség (feszültség) hullámos, Így gyakran csak szűrés után alkalmas to­vábbi jelfeldolgozásra. A szűrés azonban a rövid tranziens változásokat elfedi, az ug­rásszerűen jelentkező tartós változások pe­dig csak késleltetve jelentkeznek. Szűrés nélküli jelfeldolgozás esetén a hullámosság miatt amplitúdóban érzéketlenségi sáv alakul ■iti, amelynek nagysága az egyenirányítás ütemszámától függ. Ugyanilyen érzéketlenségi sáv jelentkezik időben, mivel a rövid tranzi­ens változásokat csak akkor érzékelhetjük, ha abban a periódusrészben jelentkeznek, amelyben az érintett fázis határozza meg az egyenirényított kimenöfeszültséget. Tartós változások esetén az ütemszámlól függő idejű késleltetés (holtidő) lép be a változás érzé­kelésében, ha a változás az érzéketlenségi Bávban történt. Ezek a viszonyok az 1. és 2. ábrán láthatók. Háromfázisú egyutas (három­ütemű) egyenirányításnál (1. ábra) a holtidő legkedvezőtlenebb esetben 240 villamos fok (50 Hz-es hálózatnál 13 ms) az érzéketlenségi sáv a maximális érték 50%-a, háromfázisú kétutas egyenirányításnál (2. ábra) ezek az értékek 120 villamoe fok (6,7 ms), ill. 13%. Az is látható, hogy az ütemszám növelésével csökken az az időszakasz, amelyben a tranzi­ensek közvetlenül érzékelhetők (120 villamos fok, ill. 60 villamos fok). A fentiekből következik, hogy az ismer­tetett módszer nem - vagy csak lényeges kompromisszumokkal - alkalmazható olyan felhasználási területeken, ahol a többfázisú rendszer érzékelésére, ill. a beavatkozásra szünetmentesen (vagy igen rövid idő alatt) van Bzükség, rövid tranzienseket is érzékel­ni kell, bármely fázisban is jelentkeznek. A találmány szerinti megoldás mentes a fenti hátrányoktól, áramköri kialakítása vi­szonylag egyszerű. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy a többfázisú mennyiségekből kép­zett komplex vektor (irodalomból ismert elne­vezések: Park-vektor, eredő vektor, komplex térvek tor stb.) tartalmazza a fázismennyisé­­gok pillanatértékét, n pillanatnyi fázishelyze­­tet. Bármely fázismennyiség pillanatnyi vagy tarlós változása azonnal jelentkezik a vektor nagyságának és/vagy irányának változásá­ban, tehát ha megfelelő áramkörrel képezzük a komplex vektor abszolút értékét, a fenti feladat előnyös megoldását kapjuk különösen olyan esetekben, amikor a beavatkozás mind­egyik fázisban azonosan történik. Pl. az u», út, uc fázisfeszültségű há­romfázisú feszültségrendszer ű komplex vek­torát az alábbiak szerint határozhatjuk meg: 2 ü = —(ua + äub + a2uc) íl) 3 ahol ua, ub, uc a szimmetrikus rendszerben az egymáshoz képest 120 villamos fokkal el­tolt fázisfeszültségek pillanatértéke, ä = 2rr = ej— komplex egységvektor (a komplex 3 szárasig valós tengelye egybeesik az „a" fá­zis tengelyével). Az ü vektor-szinuszos fe­szültségnél - egyenletes <*> szögsebességgel forog. A komplex vektor abszolút, értékének meghatározásához derékszögű koordináta­rendszert alkalmazhatunk (3. ábra). Ha az x tengely irányát az „a” fázis tengelyéhez, az y tengely irányát arra merőlegesen vesszük fel, a komplex vektor értékét az Ua - Ua és u, = l/3(ub - uc) összetevőkből az (i ) = Vu2* + u2y (2) képlet segítségével határozhatjuk meg. Bizo­nyos esetekben szükség lehet a fázistnennyi­­ségek zérussorrendü összetevőjének megha­­táro zása Uo = l/3(Ua + Ub + Uc) (3) Belátható, hogy szimmetrikus rendszernél, vagy a fézismennyiségek szimmetrikus válto­zása esetén uo értéke zérus. A komplex vektor abszolút értékének tényleges előállítására ad lehetőséget, a talál­mány szerinti kapcsolási elrendezés. A találmány Bzerinti kapcsolási elrende­zésnek az a lényege, hogy két, fázis és/vagy vonali mennyiségből képzett, egymáshoz ké­pest kilencven villamos fokkal eltolt, azonos amplitúdójú jel bemenetű, a bemenő jel ön­magéval való szorzására alkalmas szorzó áramköre van és a két szorzó áramkör kime­netei összegező áramkörre csatlakoznak, míg az összegező áramkör kimenete közvetlenül vagy közvetve a kapcsolási elrendezés kime­nőiére van kötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents