192845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humátok előállítására, különösen növények, ill. állatok ásványi agyag szükségletének kielégítésére és a hozamok növelésére
6 192845 (II), 8 g Fe(II), 50 mg Se és 30 rag Co vizeB oldatával. A szén üledékét brikettezésre vagy közvetlenül fűtésre használjuk. 4. példa Tejelő tehén tápjában levő ásványi premix összetételére 100 kg táphoz 1 kg menynyiségben keverjük az 1. példa szerinti preraixet, amelyben az alább felsorolt ásványi elemek kelát formájában vannak, 1 kg huminsavra vonatkoztatott humátban. Mn 4000 mg Zn 4000 mg Fe 5000 mg Cu 1000 mg Se 10 mg Co 10 mg Mg 20 000 mg További ásványi anyagokat a 100 kg takarmányra számítva hagyományos módon (korpalisztben stb.) az alábbiak szerint adagoljuk a premixbe: Ca 480 g (18-26 1 tejhozamú teheneknél) P 340 g (18-26 1 lejhozamú teheneknél) K 800 g Na 440 g Cl 260 g Mg 180 g I 50 mg/kg takarmány 5. példa Baromfi tojótáp ásványi premixének összetétele broiler típusú Bzülőállomány részére. 100 kg táphoz 1% mennyiségben keverjük a premixet, amely az alább felsorolt ásványi elemeket kelát formájában tartalmazza. Mn 6000 mg Zn 5000 mg Fe 4000 mg Cu 1200 mg Mo 20 mg * Se 15 mg d Mg 20 000 mg t A fenti ásványi elemek 1 kg huminsavra vonatkoztatott humátban képezik az ásványi premixet. Továbbá ásványi anyagokat, a takarmány X-ban kifejezve hagyományos módon pl. korpalisztben vagy más vivőanyagban az alábbiak szerint adagoljuk a premixbe: Ca 3000 8 P 670 g Na 120 g Cl 140 g K 600 g Mg 180 g I 0,44 mg/kg takarmány A találmány szerinti eljárás alkalmazása során a következő tapasztalatokat szereztük: A találmány szerinti eljárással előállított növény hozamfokozó pormetanyag számos esetben oly mértékben megnövelte a vele permetezett termesztett növények hozamát, hogy a kővetkező évben lényegesen nagyobb területen végezték a kísérletét, ugyanis az eljárással készült termék szerény mértékű előállítási költségének figyelembevételével is gazdaságos volt az alkalmazása. Másik évben azonban előfordult, hogy a hozamok növekedése a vártnál kisebb volt, megfigyeltük azonban, hogy adagolási hibákat követtek el, nemcsak a gazdaságok dolgozói, hanem a növényvédelmi központ szakemberei is. Az előírtnál kevesebb hatóanyagot juttatak ki a növényzetre, így a hatás is arányosan csökkent. Ennek a bizonyítása érdekében laboratóriumi kísérletet indítottunk annak megállapítására, hogy a permetanyag hozamnövelő hatása hogyan függ össze a növény életfolyamataival, milyen mennyiségek és hígítások okoznak aktivitást, és melyek okoznak károsodást a kezelt növényben, valamint hogyan jelentkezik mindez a változás a növény ultraszerkezetében. Kukorica zöldnövényt (Zea mays L, MySU 1394) és bab zöldnövényt (Phaseolus vulgaris L) permeteztünk fóliaházban és paradicsom valamint paprika zöldnövényt természetes szabadföldi környezetben a 2. példa szerint előállított levélpermet anyaggal, valamint az 1. példa szerint előállított soi résszel. A vizsgálati módszerek a következők: 1. ) Izolált kukorica és bab szegmentek fotoszintetikus 14 COí beépülésének mérése 24 órás kezelés utón. 2. ) Kloroplasztisz ultrastruktúra elektronmikroszkópos vizsgálata. 3. ) Klorofiltartalom meghatározása. 4. ) Szén-14 jelzett aminosavak beépülésének mérése a levélfehérjébe. A jelzések a következők: G-Hi = az 1. példa szerinti sol-résszel permetezett növény G-Ha = a 2. példa szerinti levélpermettel permetezett növény G-Ha 2X = a 2. példa szerinti levélpermet előírt hígításával permetezett növény K = Kontroll (permetezetlen növény). Eredmények: (összefoglalás). 1.) A kísérleti anyag hatása a fenti növények fotoszintézisére 24 órás kezelés után. Jelzések: Kukorica Bab G-Hi 129,0 73,0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
