192832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás granulált tápszer előállítására

192832 A találmány tárgya eljárás tejet, tejter­méket vagy más állati vagy növényi fehérjét, növényi és/vagy állati zsiradékot, szénhidrá­tot, ásványi anyagokat és vitaminokat tartal­mazó granulált csecsemő- és kisgyermek-táp­szerek, folytató tápszerek, gyümölcs és/vagy zöldség adalékot tartalmazó csecsemő- és kisgyermek daratápszerek, továbbá lábadozó betegek számára alkalmas regeneráló tápsze­rek előállítására. A tápszer meleg vagy hideg víz hozzáadásával keverés közben felhaszná­lásra kéBZ formába hozható. Ismeretes, hogy a csecsemők és kis­gyermekek, valamint a lábadozók számára szolgáló tápszerek a recept szerint szüksé­ges komponensek száraz keverésével, homo­­genizáláBával, adott esetben pasztőrözésével és porlasztva szárításával készülnek. Az ismert száraz eljárásoknak az a hát­ránya, hogy az összes nyersanyagot por for­mába kell hozni, azaz előzőleg vákuum-szárí­tással fagyasztva szárítással, gyúrva szárí­tással vagy porlasztva szárítással nagy energiabefektetés árán meg kell szárítani. Ez különösen az izolált és kezelt tejter­mékekre, például a kazeinátra, gyümölcs és zöldség termékekre vonatkozik. Ezenkívül az így előállított termékek felhasználáskor víz­ben nehezen diBzpergálhatók, továbbá a^ faj­­súlyeltérések következtében fennáll annak a veszélye, hogy szállításkor fajsúly szerint szétválnak a komponensek. A porlasztva szárításhoz a komponense­ket előzetesen fel kell oldani. Azokat a kom­ponenseket, amelyek por vagy kristályos formában vannak (dara, cukor) külön fel kell oldani, ez fokozott energiafelhasználást igé­nyel. A szárító levegő magas hőmérséklete miatt a gyümölcs és zöldség adalékok aromá­ja kárbavész. Tejtermékekben redukáló cuk­rok jelenlétében a proteinek károsodnak. Az anyatejpótló csecsmőtápszerek, az úgynevezett szimulált anyatej előállítására számos eljárás ismeretes. így például a 3 320 072 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás Bzerint az alkalmas kompo­nenseket úgy választják ki, keverik ősBze és dolgozzák fel, hogy a lehető legjobban meg­közelítsék az anyatej összetételét. Ezekben a szabadalmi leírásokban azt állítják, hogy az anyatej-jelleg különféle faktoroknak tudható be. A 3 320 072 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írás olyan eljárást ismertet, amely a tehén­tej, tejsavó és a fölözött tej viszonylag ma­gas foszfát- és kalciumtarlalmának csökken­tésére vonatkozik. A tejsavó és a fölözött tej elektrodialízisére bonyolult módszereket al­kalmaznak. Az ilyen eljárások igen költsége­sek. A 398 281 sz. svájci szabadalmi leírás­ban poralakú csecsemőtej előállítását ismerte­tik tehéntej feldolgozásával, nitrogéntartalmú anyag, vas-származékok és vitaminok hozzá­adásával. Itt abból indulnak ki, hogy az anyaLoj­­nek megfelelő érték elérési.' nem csak a ter­mékben jelenlévő laktóz, zsír, nitrogén-ve­­gyületek és ásványi anyag tartalom abszolút mennyisége szempontjából, hanem a nitrogéri­­-vegyületek megoszlása a kazein, szérum-fe­­herjék, és a nem fehérje természetű nitro­­gén-vegyületek között, valamint különösen a laktóz és szérumfehérjék relatív súlyaránya, a laktóz és az ásványi anyagok relatív súly­aránya és a laktóz a zsiradékok relatív súly­aránya szempontjából is nagyon fontos. Mindeddig abból indultak ki, hogy az anyatej a csecsemő emésztőrendszerében kü­lönleges mikroökológiai hatást fejt ki. Ez az olyan paraméterek, mint a bélflóra, redoxpo­­tenciál, pH-érték, ammóniumtartalom, az ürü­lék pufferkapacitása, tipikus értékhatáraiban nyilvánul meg. A jelenséget arra vezetik vissza, hogy az ürülék savas pH-jónak elő­feltétele, hogy a tápanyag olyan szénhidrátot tartalmazzon, amelynek mikrobiális lebontása a vastagbélben megy végbe. Ehhez az anya­­tej esetén egydül a laktóz jöhet szóba. Ez távolabbi bélrészeket azért tud elérni, mert a felszívódást a vékonybélben részben elke­rüli. A felszívódás sebessége a laktóz enzi­­matikus hasításénak sebességétől függ. Mivel a 0-lBktóz lassabban hasad, mint az «-laktóz, a lBktóz-hasadás sebességét a /}-laktóz <t­­-laktózzá alakulásának sebessége befolyásol­ja. Ezt a mutarotációl különféle faktorok be­folyásolják, amelyek az anyatejben a tehén­tejhez képest kisebb arányban találhatók meg (foszfát, citrát, szabad aminosavak, stb.), úgyhogy egészében véve az anyatej­ben található laktóz hasadása a tehéntejhez képest lassabban megy végbe. A számos kísérlet közül amelyek arra irányultak, hogy a fentiek értelmében az anyatejhez hasonló, a bélben esetleg fellépő rothadást megakadályozó hatású tápszereket állítsanak elő, eddig csak a 83 295 és a 104 707 sz. NDK szabadalmi leírásban ismer­tetett megoldások vezettek eredményre. A 83 295 sz. NDK szabadalmi leírás sze­rint anyatejjel azonos hatású csecsemőtáp­szert állítanak elő oly módon, hogy porlaszt­va szárított tejes tejport egy szokásos keve­­róberendezésben növényi olajjal bepermetez­nek, és ß-laktozzal kevernek. A 104 707 sz. NDK szabadalmi leírás sze­rint úgy állítanak elő szimulált anyatejet, hogy anienmentes tehéntej-savóhoz az izo­­elektrcmos pontjukon kicsapott tejfehérjéket adnak, növényi olajokkal, vitaminokkal és ás­ványi anyagokkal keverik, és porlasztva szá­rítják. Ezt a por alakú laktózzal és búzake­ményítővel keverik. A 28 18 645 sz. NSZK és a 4 216 236 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írások recepteL és eljárást ismertetnek cse­csemőtápszerek, különösen koraszülöttek szá­mára alkalmas tápszerek előállítására. Ezek szerint tejből, növényi és állati zsírból szár­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents