192821. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet áramlásba elhelyezett testek ellenállásának csökkentésére
7 192821 8 szerelhető a már meglévő testekre, szerkezetre vagy berendezésekre. Még egy további szempontot kell figyelembe venni a 3 elem kialakításánál, nevezetesen azt, hogy a külső síkja, amely a 2 homloklaphoz csatlakozik meridián metszetben, milyen a szöget zárjon be a zavartalan áramlás irányával. Amennyiben ugyanis ez az a szög túl nagy, akkor gyakorlatilag azokat az áramvonalakat követi, amelyek nem lekerekített előlapon (1. 3. ábra) egyébként is kialakulnak, és így nem eredményezhetik az áramlási ellenállás csökkenését. Az a szög tehát, amelyet a 3 elem külső síkja meridián metszetben a zavartalan áramlás irányával bezár 60°-nál kisebb legyen. A találmány szerinti depressziós üreget létrehozó 3 elem előnye abban van, hogy a depressziós üreget már meglévő szerkezeteken is, utólag létre lehet hozni, ezáltal javítva a korábban kedvezőtlen áramlási ellenállás értékét, továbbá a berendezések tervezésénél figyelembe lehet venni, ugyanakkor különleges technológiák, mint például domborítás alkalmazását nem igényli, nem balesetveszélyes. A találmány szerinti depressziós üreget létrehozó elem méretezésénél és elhelyezésénél a 2 homloklapon az alábbi összefüggéseket kell figyelembe venni: Legyen a homloklap kisebb mérete: H, a depressziós üreget létrehozó elem és a homloklap közötti légrés h, az elem szélének a homloklap szélétől való távolsága b, a depressziós üreget létrehozó elem külső síkjának meridián metszetben a zavartalan áramlás irányával bezárt szöge a, és az elem lekerekítési sugara R, a depressziós üreget létrehozó elem magassága Z. 0,3 >b/H> 0,04; Z<0,4 H; R<0,15 H. Ezeknek a figyelembevételével kiképezett depressziós üreget létrehozó 3 elemekkel szélcsatornában végeztünk kísérleteket, és azt tapasztaltuk, hogy az eddigi megoldásokkal megegyező, vagy annál nagyobb ellenálláserő csökkenés érhető el a találmány szerinti megoldással, ugyanakkor azonban a megoldás lényegesen egyszerűbb, olcsóbb, funkcionálisan jobban illeszthető a meglévő berendezések, például járművek szerkezeti elemeihez. A 6—12. ábrákon a találmány egy néhány kiviteli alakja példaként látható. A találmány szerinti megoldás azzal különíthető el a már ismert, a homlokfelület éleinek lekerekítésén, illetve lekerekített elemek homlokfalra helyezésén alapuló módszerektől, hogy a homlokfali ellenállást a változatlanul hagyott homlokfalon elhelyezett elemek felhasználásával az elemek környezetében a homlokfalon létrejövő nyomás csökkentésével, és nem az utólag elhelyezett elemeken létrehozott depreszszió segítségével éri el. A homlokfal előtt elhelyezett lemezzel, terelővei történő ellenállás csökkentési módszertől az különbözteti meg, hogy amíg annál az ellenállás csökkentés funkcióját egy, a zavartalan áramlás irányára merőleges, vagy közel merőleges, a homlokfaltól viszonylag távol elhelyezett lemez látja el, és a lemezt a homlokfallal összekötő elemek csak szilárdsági feladatot töltenek be, addig az általunk javasolt megoldásnál az ellenállás csökkentése szempontjából lényeges felületek párhuzamosak, vagy közel párhuzamosak a zavartalan áramlással, ahhoz funkcionálisan (és nem szilárdsági okok miatt) kapcsolódnak közvetlenül, vagy viszonylag kisméretű rés közbeiktatásával. Emiatt amíg a homlokfal előtt elhelyezett lemez az egész homlokfalon levált áramlást, és ezzel járó depressziót idéz elő, addig az általunk javasolt szerkezetek csak a homlokfal szélein okoznak nyomáscsökkenést. A homlokfal előtt elhelyezett lemeznél a lemez és a homlokfal közötti térben áramlás van, aminek hatására a lemez hátoldalán a depresszió kissé nagyobb, mint a homlokfalon. Ezt a kedvezőtlen, az ellenállástényezőt növelő jelenséget is megszünteti a javaslatunkban szereplő, homlokfalra merőleges, vagy közel merőleges lemez. Szabadalmi igénypontok 1. Szerkezet áramlásba elhelyezett testek áramlási ellenállásának csökkentésére, amely az áramlásba elhelyezett test homlokfelületére van, adott esetben, azzal egy egységet képezően kialakítva, azzal jellemezve, hogy a depressziót létrehozó legalább egy elem (3) közvetlenül a homlokfelületre, homlokfalra (2) van elhelyezve és a depressziót létrehozó elem (3) homlokfal (2) széle felé eső határoló felülete meridián metszetben a zavartalan áramlás irányával a<60°-os szöget bezáróan van kiképezve, és legkülső élének a homlokfal (2) szélétől a távolsága (b) a 0,04 <b,/'H< 0,3 összefüggés alapján van kialakítva, ahol H a homlokfal kisebb mérete. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy depressziós üreget létrehozó elem (3) és a homlokfal (2) között egy h<0,05 H légrés van kiképezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a depressziót létrehozó elem (3) a homlokfal (2) külső szélei felé le van kerekítve és a lekerekítési sugár R<0,15 H. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a depressziót létrehozó elem (3) magassága a homlokfal kisebb méretű oldalának 0,4-szeresére van kiképezve, azaz Z<0,4 El. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a depressziós üreget létrehozó elem (3) több koncentrikus peremként van kiképezve. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a dep-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
