192754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén, és adott esetben kálium-tartalmazó szuszpenziók előállítására

3 192754 4 A találmány tárgya eljárás a mezőgazda­ságban felhasználható nitrogén, kalcium és adott esetben kálium-tartalmit szuszpenzió előállítására oly módon, hogy a sztőchiometri­­kus aránytól eltérően legfeljebb 3-szoros fe­leslegben alkalmazott 0-1,5 tömeg* foszfor­­-tartalmu kalcium-nitrát vizes oldatát vagy olvadékát 50-80 °C-on amm ónium-karbonát tartalmú oldattal, vagy szil,írd ammonium­­-karbonáttal, vagy ammónia és széndioxid gáz elegyével reagáltatjuk, majd adott eset­ben kálium-vegyületet, pl. kálium-kloridot, ill. mikroelemeket keverünk hozzá, ezt köve­tően a szuszpenzió pH-ját 6,5-7,5 érték közé állítjuk be. Tákolmányunk szerinti készítmény alkal­mazási területeként, a mezőgazdaságot jelöl­jük meg, ahol is a készítmény különösen sa­vanyú-talajok tápanyag visszapóttására al­kalmas, de más talajokon is alkalmazható. Mielőtt találmányunk lényegét kifejte­nénk, ismertetjük a találmány tárgyköréhez tartozó műszaki szintet. Ismeretes, hogy a folyékony ill. szusz­­penziós műtrágyák felhasználása világszerte terjed. Ezek vitathatatlan előnye a szilárd műtrágyákkal szemben, hogy mozgatásuk, szállításuk és kijuttatásuk egyszerűbb, fizi­kai munkát gyakorlatilag nem igénylő módon hajtható végre. A talajra történő kijuttatá­suk nagy előnye még, hogy a felszínt egyen­letesen borítják be a tápanyagokkal. (Scott, W. C., Wilbanka, J. A.: Fertilizer Solutions, 1976. 20. 4. sz. 54-64. o., Todorovic, Milan: Folyékony műtrágyák gyártása és alkalmazá­sa. Technika, Beográd, 1974., 29, 10. 12. 1840-1845 o.) Ismeretes továbbá az a tudományos megállapítás és gyakorlati tapasztalat, hogy a savanyú talajok javításának és területi to­vábbterjedésük meggátolásának egyik alap­­feltétele a talajok kalcium ellátottságainak rendezése és szintentartása, kalcium trágyá­zással, mert enélkül a műtrágyák - elsősor­ban a nitrogén- és foszfor-tartalmú műtrá­gyák - egyre csökkenő hatékonyságával kell számolni. A meszezés jelentőségét igazolja a témakörben megjelent publikációk és elhang­zott előadások nagy száma. (Pl. Avdonyin N. Sz.: Savanyú talajok termékenységének fo­kozása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972. vagy Dr. Nyíri László: A savanyú talajok me­­szezésének új Irányelvei. Mezőgazdaság Ke­­mizálása Ankét Kiadványa, Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém, 1977., 39-46. o.). Ez utóbbi cikk szerzője a magyarországi viszonyokat elemezve megállapítja, hogy ha­zánkban még kb. 1,2 millió ha. talaj szorul feltétlenül meszezésre, amihez - az egyes gyári technológiáknál melléktermékként kép­ződő - kalcium-karbonát felhasználását java­solja meszezőszerként -. Dr. Nyíri László: A mésztrágyázás haté­kony alkalmazásának gyakorlati szempontjai és eddigi eredményei. Mezőgazdaság Kemizá­lása Ankét kiadványa, NeKizvegyipari Kutató Intézet, Veszprém, 1978., 164-168 o./ című cikkében megállapítja, hogy a műtrágyázás következtében - különösen a csapadékosabb és humuszban szegényebb területeken, mint az észak európai országok és USA, Szovjet­unió, stb. - a már meszezett talajok újbóli eisavanyodása mutatkozik. Ez okok miatt ezekben az országokban fokozódik a mész­­tr igyák iránti igí-ny. Mint ismeretes a kalcium-nitrát - mint az egyik lehetséges mésztrágya - önmagéban, szilárd formában rossz fizikai sajátságokkal (tapadás, higroszkóposság, stb.) rendelkezik. Ezért a kalcium-nitrátot, pl. konverzióval (nyersfoszfátok salétromsavas feltárásánál, az un. Norsk-Hydro-eljárás) ammónium-nitr úttá alakítják, a keletkezett kalcium-karbonátot kiszűrik, vagy más eljárásoknál különböző sékkal keverik és bepárlás, kristályosítás, granulálás, szemcsézés útján dolgozzák fel. Ilyen mégold.ísokra számos eljárás ismert (pl. 1C16733. sz. NSZK szabadalmi leírás, 1111218. sz. NSZK szabadalmi leírás vagy T. W. Segar: Shem. Eng. Progress 62, 2. szám 1966, 123- -126 o./. Ezek az eljárások azonban rendkí­vül energiaigényesek és bonyolultak. Találmányunk szerinti eljárással előállí­tott szuszpenziós műtrágyamentes az előbbi­éi-ben felsorolt hátrányoktól. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy kalcium-nitrát vizes oldatából megfelelő körülmények között leválasztva a kalcium­­-íarbonátot az - meglepő módon, a szusz­penzió foszfor- és kalcium-nitrát-tartalmától függően is - az oldatban lebegésben marad és változtatható összetételben egy kalcium­­-íarbonát, kalcium-nitrát, ammónium-nitrát tartalmú rendkívül stabil szuszpenziót képez, amely így közvetlenül, tehát szűrés és be­­porlás nélkül alkalmas műtrágyázásra. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a szuszpenzió tulajdonságait egyrészt aí előállítás körülményei, másrészt a kompo­nensek aránya jelentősen befolyásolják: így a kalcium-karbonát leválasztását 50-80 °C-on, előnyösen 60-70 °C-on kell végezni a kedve­ző, .lebegőképes " szemcseméret kialakítása céljából, a kalcium-nitrát előzetes részleges semlegesítése mellett, amelynek során' a je­le tlévő foszfor a kalciummal reakcióba lépve a szuszpenzióképződés feltételeit jelentősen javítja. Megállapítottuk továbbá, hogy a foszformentes kalcium-nitrát használata ese­tén a reakció kivitelénél a kalcium-nitrátot feleslegben - mégpedig legalább egyszeres feleslegben kell alkalmazni a jó szuszpenzió előáll!tása céljából, de a felesleg legfeljebb háromszoros lehet, illetőleg az ammónium-nit­­rct tartalmú kalcium-karbonát zagyhoz fosz­formentesség esetén legalább a kalcium-kar­bonát mólokkal megegyező mennyiségű kalci­um-nitrátot kell adagolni, tehát a kalciunt­­-ritrát jelenléte a szuszpenzióban lényeges. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents