192747. lajstromszámú szabadalom • Látható fény hatására keményedő, folyékony fogászati kompozíció

16 192747 17 másodperc alatt keményedett meg látható fény hatására. 5, példa Az 1. példában leírt ejárást ismételtük meg annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a keményedés mélységének változását különbó­zó besugárzási időknél olyan kompozíciókban, amelyek azonos tömegarányú DMAEM-et és benzoil-peroxidot tartalmaznak. A %-os érté­kek a polimerizálható anyagra vonatkoztatott tömegX-ot jelentenek. A 7. ábra mutatja a keményedés mélysé­gének változását 1 tömeg% kámforkinont és 1 tömeg* DMAEM-t tartalmazó kompozíció esetén (folytonos vonalak), illetve 1% kámforkinont és 1% benziol-peroxidot tartalmazó kompozí­ciónál (szaggatott vonalak), mindkettőt két megvilágítási időnél (15 és 20 másodperc). A 8. ábra a 0,3 tömeg* kámforkinont, 0,4 tömeg* DMAEM-t tartalmazó (folytonos vonalak), és a 0,3% kámforkinont, 0,4% ben­zoil-peroxidot tartalmazó (szaggatott vonalak) kompozíciók keményedésének mélységét mu­tatja, kétféle (10 és 30 másodperces) megvi­lágítási időknél. Mindkét ábra eredményei azt mutatják, hogy a találmány szerint felhasznált oc-dike­­ton-peroxid rendszer gyorsabb keményedést eredményez, és növeli a keményedés mélysé­gét. 6. példa Az 1. példában leírt eljárással három kompozíciót készítettünk, (a, b, c), azzal a különbséggel, hogy a kompozíciók cc-diketon­­-peroxid- és esetleges amintartalma a követ­kező volt: a) kámforkinon 1% tercier-butil-hidroperoxid 1% b) kámforkinon 1% tercier-butil-hidroperoxid 1% DMAEM 0,2% c) kámforkinon 1% tercier-butil-hidroperoxid 2,5% DMAEM 0,2% Keményedési idők a fentebb leírt reométerrel mérve: a) 30 másodperc b) 15 másodperc, illetve c) 15 másodperc volt, szemben a csak kámforkinont tartalmazó mintán mért 55 másodperces, és a kámforki­­non-DMAEM esetében mért 17 másodperces eredménnyel, mint a 2. példában láthattuk. 7. példa Az 1. példánál leírt eljárással két kom­pozíciót készítettünk (a, és b), azzal az el­téréssel, hogy a kompozíciók 0,5 tömeg* .Aerosil" R 972-t szilikagél (Degussa, NSZK) is tartalmaztak, és akatalizátor öszetétele a következő volt: a) kámforkinon 0,3% DMAEM 0,4% b) kámforkinon 0,3% DMAEM 0,3% t-butil-perbenzoát 1,5% ahol a katalizátor-komponens százalékos ér­tékei a polimerizálható anyagra vonatkoznak. A 9. ábra mutatja a kikeményedés mély­ségének változását (a folytonos vonal az a kompozícióra, a szaggatott a b-re) vonatko­zik 20 másodperces (a) és 15 másodperces (b) megvilágításkor. Az eredmények mutatják, hogy a keményedés mélysége és a keménység a találmány szerinti katalizátorral nagyobb, mint az oc-diketon-szerves amin rendszerrel. 8. példa Az 1. példa szerinti eljárással két kom­pozíciót (a és b) készítettünk, azzal a kü­lönbséggel, hogy a katalizátor-összetétel a következő volt: a) fluorenon 0,25% DMAEM 0,5% b) fluorenon 0,25% DMAEM 0,5% t-butil-perbenzoát 2,5% melyben a katalizátor-komponens százalékos értékei a polimerizálható anyagra vonatkoz­nak. A 10. ábra mutatja a kompozíció kemé­nyedési mélységének változását (a folytonos vonal az a kompozícióra, a szaggatott a b kompozícióra vonatkozik) 60 másodpercig tar­tó besugárzás után; a fény intenzitása 1000 W/m2 volt 470 jum-nél mérve. Az ered­ményekből látható, hogy a bemutatott kompo­zíciók keményedésének mélysége és a ke­ménysége sokkal jobb, mint amikor a katali­zátor csak fluorenont és szerves amint tar­talmazott. 9. példa A 7. példában leírt kompozíciók felületi keménységének változását vizsgáltuk bizo­nyos keményedési időintervallumban, egy 970 W/m2 intenzitású fényforrást használva (470 pm-en mérve). A felületi keménységet olyan mintákon mértük, amelyeket másodper­ces nagységrendű megvilágítás után 37 °C-os vízben 24 órán át öregítettünk. Az eredmé­nyeket a 11. ábrán mutatjuk be, amelyből látható, hogy a találmány szerinti (b) kompo­zíció rövidebb megvilágítási idők után éri el a maximális keménységet, mint az összeha­sonlító (a) kompozíció, mely oc-diketon-szer­­vés amin katalizstorrendszert tartalmaz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents