192723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott tápértékű takarmánykoncentrátum és/vagy keveréktakarmányok sütőipari hulladékok,ill.maradványtermékek felhasználásával történő előállítására
3 192 723 4 egyébként gazdaságtalanul hasznosítható nedvdús melléktermékek felhasználására is mód nyílik. Huzamosabb idó'n át végzett fejlesztő tevékenységünk eredményeképpen arra a megállapításra jutottunk, hogy ha a szóban forgó sütőipari hulladékokat és maradványtermékeket mintegy 2—10 cm nagyságúra előaprítjuk, szükség szerint előszárítjuk, majd 0,2— —2 mm szemcsenagyságúra őröljük, 0,5—1,5 tömeg % tartósítószerrel — előnyösen egybázisú karbonsavakkal — vegyítünk szárazanyagra vonatkoztatott 20—80 tömeg % mennyiségben nagy nedvességtartalmú ipari mellékterméket, majd ezt az őrleménnyel homogenizáljuk, utána légszáraz állapotig kíméletes hőfokon víztelenítjük, végül konvencionális ipari eredetű takarmány komponensekkel, valamint egyéb adalékanyagokkal — ásványi és vitaminpremixekkel, hozamfokozókkal, korrigenciákkal stb. homogenizáljuk, úgy az előzőekben körvonalazott célkitűzéseket teljesítve a szarvasmarha-, juh-, sertés-, baromfi-, nyúl takarmányozásában jól hasznosuló szemes nélküli koncentrátum, ill. szemes felhasználásával kész keveréktakarmány állítható elő. A kenyérőrlemény előállításánál különösen előnyös, ha a darabolt sütőipari hulladékot, illetve maradvány terméket a szárítást megelőzően mintegy 20—80 tömeg % folyékony sörélesztővel — és/vagy 20—50 tömeg % folyékony vágóhíd melléktermékekkel - előnyösen vérrel és/vagy hidrolizált tollal — együtt homogenizáljuk, tartósítószerrel kezeljük, majd szárítjuk. Találmányunk főbb előnyei az alábbiakban összegezhetők. — Eljárásunk a sütőipari melléktermékeket és hulladékokat oly módon teszi alkalmassá takarmányozási célra, hogy a kis szemcsenagyságra (20—200 mikron) őrölt anyagot nagy nedvességtartalmú tartósítószer oldattal vegyítve fertőtleníti, ezáltal — a jelenlegi eljárással szemben — nemcsak a felületi fertőzöttség szűnik meg, hanem a szemcse belsejében is végbemegy a sterilizálódás. Tekintettel arra, hogy a sütőipari melléktermékek nemcsak a felületen fertőződhetnek, hanem a termék belsejében is, a fertőzöttség megszüntetésének, illetve meggátlásának, a mikrobiológiai tisztaság és az eltarthatóság biztosításnak állategészségügyi és ennek következtében gazdasági jelentősége rendkívül nagy. A tartósítószerek vivőanyagaként olyan folyékony melléktermékek, illetve hulladékok — célszerűen söripari, szeszipari, baromfi, — húsipari, boripari stb. — kerülnek felhasználásra, amelyeknek tápanyag-tartalma takarmányozás céljára igen kedvező. A szóban forgó folyékony melléktermékeknek a gyártástechnológiába való bevonása nemcsak a takarmánybázis ipari úton történő bővítését eredményezi, hanem a szárítás fajlagos költségét is csökkenti, és a szárítmány biológiai értékét növeli azáltal, hogy kíméletes szárítást biztosít. Az alkalmazott folyékony melléktermékek — amelyek átlagosan 20-30 % szárazanyag-tartalmúak - víztelenítése egymagában is megtörténhet. Ez azonban igen energiaigényes. Ha azonban ezekben nagy szárazanyag-tartalmú (80—90 %) kenyérőrleményt szuszpendálunk, majd ezt víztelenítjük; a szárítás fajlagos energiaköltségét csökkentjük. Ez következik abból, hogy adott esetben 1 kg víz elpárologtatásához mintegy 1000 kcal/kg hőmennyiség szükséges. Eljárásunkban a szárítás folyékony bázisból indul ki, így az alacsonyabb hőmérséklet következtében a kíméletes szárítás a tápanyagokat nem károsítja. A találmány szerinti igen gazdaságosan előállított takarmány koncentrátumok, keveréktakarmányok nemcsak a haszonállatok takarmánybázisát bővítik fokozott tápértékű takarmányokkal, hanem egyúttal igen sok olyan hulladékanyagot is hasznosítanak, amelyek kellő biológiai hatásfokkal széles körben nem hasznosulnak. így a sütőipari hulladék és melléktermékeken kívül a sör- a szeszipari, az édesipari, a vágóhídi, valamint a baromfiipari hulladék-, és melléktermékeket is. Az alábbiakban ismertetett példák a találmány megvilágítására szolgálnak a találmány oltalmi körének az említett példákra való korlátozása nélkül. 1. példa (Takarmánykoncentrátum előállítása tejelő termékek részére) Miután a kérődzők fehérjeszükségletének mintegy 25-30 p-a biztonságosan és jó hatásfokkal kielégíthető NPN anyagokkal; a sütőipari hulladékok és maradványtermékek — sütés következtében kialakult — könnyen asszimilálható szénhidráttartalma (dextrin, maltóz stb.), valamint a sörtörköly peptidtartalma a karbamid hasznosulására kedvező hatást gyakorol, s így az említett összetevők és más adalékanyagok felhasználásával értékes koncentrátum gyártható. Az eljárás sémája a következő; a kereskedelmi, ill. gyártó egységektől begyűjtött sütőipari hulladékokat a feldolgozó üzemben szekrényes adagolóban fogadjuk, majd szállítószalagon a kalapácsos malomba továbbítjuk, és itt 3-5 cm nagyságúra daraboljuk. Ezt követően a leválasztó ciklonból a feldarabolt kenyér a szárítóba kerül. A szárítóból a hőkezelt termék a finomőrlést (100—200 mikrométer szemcseméret) biztosító verőcsapos malomba kerül, majd az így előállított őrleményt a lisztciklonon keresztül szállítócsigával a keverqberendezésbe, illetve homogenizáló berendezésbe továbbítjuk. Egy 3000 literes keverővei ellátott homoeenizátorba, illetve dezinfektorba töltünk 1500 kg folyékony (mintegy 23,5 % sz.a.) sörtörkölyt, 5 kg propionsavat 25 kg propilenglikolt.majd 300 kg kenyérűrleményt. Intenzív keveréssel a szóban forgó komponenseket homogenizáljuk, majd adott esetben vákuum alatt a dezinléktorban leszárítjuk. Az így nyert 680 kg szárítmányhoz keverőberendezésbe szilárd komponensenként 80 kg tojáshéj-szárítmányt, 100 kg karbamidot, 60 kg dikálciumfoszfátot, 35 kg kálciumkarbonátot, 33 kg nátriumkloridot, valamint 12 kg vitamin és ásványi premixet adagolunk, majd 15-20 percen át történő keveréssel homogénné dolgozzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
